Illatszertár – hős szerelmek és örök béklyók fogságában

László Miklós darabját klasszikus békebeli komédiaként jellemzik, ám a szerző gyakorlatilag már a bemutató és az első zsidótörvények után emigrálni kényszerült szülőhazájából, majd Amerikában csinált fényes karriert. Az Illatszertár sok évtizede fut sikerrel számos magyar és külhoni színházban. A Bartókban Szűcs Gábor „Medve” rendezésében láthatja a közönség.

Rendezésében Szűcs Gábor a klasszikus polgári színház szinte minden egyes védjegyét felmutatja. A díszlet pontos és diszkrét, remek keretet ad az előadáshoz.

A két világ­égés közti budapesti belvárosban járunk, ahol Hammerschmidt Miklós úgymond békebeli illatszertárában a karácsonyi időszak mindenkit megvisel. A tulajt a felszarvazás láza gyötri, amíg Sipos urat, az aktuális feljelentőt az egzisztenciális félelem. Amint a Sipos urat és szorult helyzetét kiválóan megformáló Jegercsik Csaba egyik indoklásában megfogalmazza: „...nekem három gyerekem van, évi öt pár cipőt kell vennem. Engem nem érinthet meg a gazdasági válság...”

Az Illatszertár szerelmi alaptörténete Asztalos úr (Ágoston Csaba) és Balázs kisasszony (Erdélyi Tímea) civódására épít, és a többiek mindenkori szerelmi életére is. Ugyanis a karácsony előtt sürgő-forgó Illatszertárban mindenki megtapasztalja a szerelmet. Ki így, ki úgy... A Hammerschmidt Miklóst alakító Csankó Zoltán finoman és erélyesen formázza meg a két világháború közötti belvárosi üzlettulajdonost, aki – a kor szokása szerint – fiamként szólítja a hűtlen feleségét és a számára éppen kedves és vagy éppen ellenszenves alkalmazottat is. Csankó kiválóan játszik és remekül mutatja be azt az utat, amelyen az Illatszertár tulaja átmegy. Egyszer a kirúgás mellett dönt, majd karácsony estéjén plusz bónuszt ad a vele kitartó kollégáknak. A társadalmi mobilitást tekintve szintet lép a korábbi kifutófiú, Árpád (Ivanics Tamás), aki pont úgy zaklatja és vezényli megalázóan Jancsit (Gasparik Gábort), amint azt vele tették éveken át.

A végén a konfliktusok feloldódnak. Az Illatszertárból – legalábbis karácsonyig – senkit nem bocsátanak el. A tulaj közel a hatvanhoz inkább hazatér csalfa nejéhez, és Balázs kisasszony együtt tölti az ünnepeket Asztalos úrral.

Az Illatszertár szerelmi alap­története Asztalos úr és Balázs kisasszony civódására épít

A Bartók darabja felvillantja László Miklós örök érvényű darabjának szinte minden erényét, bemutatva a „békeidők” máig ható árnyait is.

A darab alkotói, szereplők: Hammerschmidt – Csankó Zoltán, Asztalos – Ágoston Péter, Sipos – Jegercsik Csaba, Kádár – Kocsis Dénes / Hajnal János, Balázs kisasszony – Erdélyi Timea, Rátz kisasszony – Alberti Zsófi, Molnár kisasszony – Polgár Lilla, Árpád – Ivanics Tamás, Jancsi – Gasparik Gábor, Detektív – Szemán Béla, Rendőr, vásárlók: a Violin Művészeti Iskola diákjai (Ábrahám Péter, Bálint Andrea, Jakab Szandra Míra, Szauer Panna, Szekeres Petra). Díszlet: Libor Katalin. Jelmez: Kárpáti Enikő. Súgó: Siegrist Cecília. Rendezőasszisztens: Szekeres Petra. Rendező: Szűcs Gábor.