Hősnek lenni egy tűszúrással

A szuperhősök korát éljük. A képregényeknek, az ezekből készült filmadaptációknak óriási piaca van és sosem látott népszerűségnek örvend ez a -manapság már nem is annyira- szubkultúra. Olvasóink közül is biztosan sokan belegondoltak már abba -ezen sorok írója napi rendszerességgel eljátszik az ötlettel- milyen jó lenne valamilyen szupererővel, szuperképességgel rendelkezni és ezáltal tenni jobbá a planétát.

Persze, a mindennapok szintjén nem hivatkozunk saját magunkra héroszként. A hős matéria márpedig mindenkiben benne van, mi több az ereiben csörgedezik a vér, amellyel egyszerre akár három életet is megmenthetünk.

Az alábbiakban a mezőföldi váradás nagykövete Feth Katalin, a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi szervezetének vezetője a Magyar Váradók napja alkalmából segít egy kicsit jobban átlátni a véradás menetét és fontosságát. Egy vidéki (adonyi) véradás alkalmával pedig egy esemény megszervezésének menetébe is bepillantást enged.

- Kezdjük az elején! Miért fontos a véradás szerepe a gyógyításban és mi haszna van belőle a véradónak?

- A vér nélkülözhetetlen az arra rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. Semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem előállítható, csak véradással. A hazai egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyságrendileg 390 000 véradással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátáshoz – munkanapokra lebontva – napi 1600-1800 véradóra van szükség.

A kérdés második felére a válasz összetett, hiszen maga a folyamat egy egészségügyi vizsgálattal indul, amikor is kiderül, hogy a donor adhat egyáltalán vért. Ez már csak amiatt is fontos, mert az évenkénti egyébként ajánlott laborvizsgálaton való részvételt sokan elmulasztják. A véradást megelőző vizsgálat pedig alapvetően egy visszacsatolás, hogy egészségesek vagyunk, vagy sem.

Emellett egy emocionális vetülete is van, hiszen ezzel egyszerre három életet is megmenthetünk.

- Ez gyakori szlogen: „adj vért és ment meg három életet” – mit takar pontosan?

- Ez a négy-és fél deci vér, amit levesznek egy alkalommal szétcentrifugálják, vörös-fehérvérsejtekre és plazmára. Ezt pedig célirányosan juttatják el az arra rászorulóknak. Mind a három alkotóelem más célokra használható, más-más jellemzőkkel bír.

Véradás covid idején

-Vegyük az alapesetet. Mekkora erőfeszítés egy véradás megszervezése?

- Az első és legfontosabb a matek. Ahogyan vannak országos, úgy vannak régiós tervszámok is. Dunaújvárosnak és környékének 5200-5500 az éves donorszám, ami a biztonságos vérellátást jelenti. Ezt le kell osztani 12 hónapra. Ebbe nyilván van egy kis „lauf” hiszen a hosszú évek tapasztalata szerint Januárban kisebb a hajlandóság az emberekben a véradásra. December és a nyár viszont egy nagyobb felvevő hónap, jobban, több vér kell. Ezzel együtt igyekszünk egységes havi tervet készíteni.

Ha tudom, hogy egy hónapban nekem 500 donor lesz a tervszámom, akkor ezt elkezdem heti lebontásban megnézni. Megint csak az éves tapasztalat szerint kell kalkulálni a dunaújvárosi és a térség települései esetében, mekkora a hajlandóság a véradásra. Most például itt vagyunk Adonyban. Megnézzük, hogy a megadott adatok alapján, kik adtak vért. Az ő számukra küldünk egy behívót. Az esemény előtt egy héttel újabb sms- vagy email üzenetet küldünk. Három nappal az esemény előtt ismét jelzünk a donoroknak.

Általában egy órával a véradás kezdete előtt mi már kinn vagyunk a helyszínen és ellenőrzünk, hogy minden rendben legyen.

-Ez az alaphelyzet. Lassan két éve azonban nem beszélhetünk erről a covid-helyzet miatt. Ez milyen mértékben befolyásolta a szervezést, és magát a véradások számát?

- Sajnos lerontotta őket. Egyrészt sok helyszín kiesik. A középiskolák kiestek, a különböző közösségi helyek bezárása miatt megint jónéhány kiesett. A mi esetünkben, „a hegy nem megy Mohamedhez” muszáj nekünk nyitni a leendő donorok felé. Igyekeztünk több munkahelyet bevonni az akcióinkba. Szerencsére a fogadókészség az nagy a munkáltatók illetve a közösségek részéről. Mindenhol szívesen látnak bennünket, és örömmel jönnek vért adni is. Ilyen téren a társadalmunk nagyon éretten és készségesen áll a véradáshoz.

Persze a pandémia miatt az igény is némileg csökken, hiszen például a műtétek esetében nem mindegyiket lehet elvégezni. Ezzel együtt a tervszámhoz képest becslésem szerint mintegy 20%-kal lesz kevesebb a vér.

„Tessék, itt van, neked adom”

-November 27. A Véradók Napja. A korábbi években kisebb-nagyobb ünnepségeket tartottak és köszöntötték a jubiláló donorokat. Az idén ez hogy lesz?

- Az idei évben nem lesz ünnepség, de készültünk természetesen. A járványügyi intézkedések miatt, nem tartanánk szerencsésnek nagy számú résztvevővel megtartani egy eseményt. Maszkos állófogadás pedig szintén nem szerencsés. A kollégáimmal ezért úgy döntöttünk, hogy a jubiláló dunaújvárosi véradókat egyesével-kettesével felhívjuk a véradóba és köszöntjük őket, vidékre pedig személyesen elmegyek és elviszem ezeket az apróságokat köszönetként.

-Adja magát a kérdés, Ön rendszeres véradó?

- Természetesen. Amióta itt dolgozom rendszeressé vált. Korábban valami miatt maga a véradás kikerült a látókörömből, nem képezte a mindennapjaim részét. Azóta igyekszem jó példával elől járni. Ahogyan már mondtam az egészségi állapotfelmérés szempontjából is fontos. Másrészt azt gondolom, visszakapjuk az élettől a jót. Aki segít máson, az biztosan megtérül valamilyen formában.

Emellett emocionálisan is egy kellemes dolog a segítségnyújtás. Szerintem a véradás a legőszintébb módja annak, hogy szavak nélkül kifejezzem, számomra ismeretlen embertársaimnak: hogy tessék, itt van a vérem, gyógyulj meg tőle!

Az idei központi véradók napi ünnepséget november 28-án, Keszthelyen tartja a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat. Az évente megrendezett eseményen sokszoros véradók, több éve a véradásszervezésben tevékenykedők, véradóbarát munkahelyek és a véradó-mozgalom támogatói részesülnek elismerésben. Idén összesen 59-en vehetnek át elismerést.

Az idei évben eddig 359 ezren jelentkeztek a Vöröskereszt által szervezett véradások valamelyikére, van, aki több alkalommal is. Az új véradók száma megközelíti az ötvenezer főt.