Hazaérkezett Tokióból Kovács Zsófia – Frissítve

„Olimpiai” járat szállt le kedden délután fél egykor a Liszt Ferenc Repülőtéren. A 2/B terminál fogadójában jelentős médiaérdeklődés mellett sokan várták a hazatérő küldöttséget, amelynek soraiban ott volt az immáron háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron is. A tévéstábok és a fotósok körében azonban népszerű volt a DKSE tornaszakosztályának hatvanfős különítménye is, amely zászlókkal és molinókkal felszerelkezve várta, hogy a kijáróban megpillanthassa Kovács Zsófiát és Trenka Jánost.

Amint a főszereplők megérkeztek, transzparensek emelkedtek a magasba, zúgott a vastaps, potyogtak az örömkönnyek. – Az összetett döntője után még edzettünk, hiszen az esetleges visszalépések esetén még a szerenkénti döntőben is lehetőséget kapott volna Zsófi. A mezőnyt látva ez nem volt igazán benne a pakliban, nem is történt meg.

A szerenkénti finálét a versenyteremben néztük, a következő napon pedig már indultunk is haza. Összességében elmondható, hogy a tornasport szempontjából a tokiói egy rendkívül erős olimpia volt. Kifejező, hogy most 53,4 ponttal lehetett kvalifikálni az egyéni öszszetett döntőjébe, máskor 51- 52 pont körül már be lehetett kerülni a legjobb 24-be. Sokat beszélgettem francia, német edzőkollégákkal, akik szintén neves tornászokkal foglalkoznak.

Ők is hangsúlyozták, hogy aki az első körbe bemegy, az rendre jobb pontozást kap. Az összetettben, ha Zsófi felemáskorlát-gyakorlata után megkapja azt a pontot, amit az ért, akkor minimum a 12. helyen végez. Sajnos ez van, ez egy pontozásos sportág. A boksz is hasonlóan működik: nagyon meg kell verni az ismertebb ellenfelet, hogy azt a bírók is elismerjék. A jó hír, hogy az út felét már megtettük. A jövőben az a célunk, hogy felemás korláton Zsófi bekerüljön az élmezőnybe, a legjobb nyolcba. Ott pedig már bármi megtörténhet – mondta el lapunknak a reptér várójában Trenka János, akit a három év múlva esedékes párizsi játékokról is kérdeztünk.

A mester válasza tömören ennyi volt: „Sőt!” – Zsófinak még bőven van lehetősége a fejlődésre. Pályafutása ott csúcsosodhatna ki, aztán majd meglátjuk... – Végig jól éreztem magam, a felkészülés és a versenyek alatt is. Bár nagyon szerettem volna ott lenni a már említett felemás korlát döntőjében, de hát ez most így alakult. Öszszességében kijött az a teljesítmény, amiért hosszú időn át dolgoztunk, és ez erőt ad a folytatáshoz. Most egy hét pihenés következik, aztán indul az újabb felkészülési időszak, hiszen októberben már jön a világbajnokság, szintén Japánban.

Ez a mai fogadtatás is a felejthetetlen tokiói élmények között van. A riói játékok után is hasonlóban volt részünk, ám ezt nem lehet megszokni. Mindig elérzékenyülök, ha látom, hogy ilyen sokan szorítanak értem, és örülnek az eredményeimnek – tette hozzá a virághalmok között nyilatkozó Kovács Zsófia.

A dunaújvárosi tornász olimpikonok fogadása másfél órával később már a városi tornacsarnokban folytatódott. Az ifjú tornászoknak, a szülőknek, rokonoknak, barátoknak, szurkolóknak tartott egy kis élménybeszámolót Kovács Zsófi és Trenka János.

Tranzit – megérkeztek a vívók is

Szilágyi Áronnal együtt kedden kora délután hazaérkezett a tokiói ötkarikás játékokról a férfi és a női kardcsapat. A reptéri sajtótájékoztatón először a női csapatot egyedül képviselő Márton Anna kapott szót, aki bravúros vívással, sérülten, a térdében keresztszalag nélkül is negyedik helyet ért el egyéniben. „Nem mondanám, hogy jól van a térdem, de azon leszünk, hogy minél hamarabb felépüljek. Örülök, hogy a sérülés ellenére is ki tudtam menni az olimpiára, ahol úgy érzem, az egyéni versenyből kihoztam a maximumot” – fogalmazott, majd azzal folytatta, bántja, hogy csapatban csak a nyolcadik helyen végeztek, de mivel valamenynyien fi atalok, úgy érzi, ha mindenki a legjobbját nyújtja, a jövőben nagyon erősek tudnak lenni. Szilágyi Áron arról beszélt, hogy a 2019-es budapesti világbajnokság óta arra készült, hogy az olimpián a lehető legkönnyebb legyen az útja. Bevallotta, szinte még most is felfoghatatlan a számára, hogy háromszoros olimpiai bajnoknak vallhatja magát.