Ha az ember nem, a természet majd gondoskodik megoldásról

Komoly erők dolgoznak itt. Először húsvét után tapasztaltuk, hogy egy adott szakaszon megindult a lösz, majd pünkösdkor ismét történt egy nagyobb szakadás – mutatja a táborállási Ivó utcában található ingatlanához kapcsolódó kertje végében található löszomlás látványos nyomait Orgovány Zoltán, aki szerint két fő okra vezethető vissza a löszfal leszakadása e szakaszon: egyrészt, az útburkolat állapota miatt a vízelvezetés nem megoldott, másrészt a fal megtámasztására is szükség lenne.

– A nagyobb esőzések jelentős problémát okoztak a közelmúltban is, számos környékbeli, táborállási utcában a hirtelen lehullott csapadék sár­lavinaként hömpölygött végig. Bizonyára sokan emlékeznek rá, a lösszel kapcsolatos gondok még 2010 márciusában kezdődtek. Itt nem azt történt, mint 2011 januárjában Kulcson, hogy egy éjszaka alatt négy métert csúszott a föld, hanem e területen szép lassan játszódott le mindez. Akkor, a nagyszabású partfal-rehabilitáció keretében dréncsöveket telepítettek, hogy kivezessék a falból a vizet. E csőhálózat jelenleg is jól működik, bizonyára ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években azért nagyobb baj nem történt.

Sárlavina hömpölygött a környező utcákban

Az eredeti tervekben még a rézsűzés is szerepelt, ám ez különböző okok miatt nem valósult meg. Az idén pünkösdkor tapasztalt omlás óta a területet már megvizsgálták a katasztrófavédelem és DVG Zrt. szakemberei is, járt itt Szabó Imre, Dunaújváros főépítésze is. Érdemes megemlíteni, hogy erre a területre már korábban elkészült a felszíni csapadékvíz-elvezetést tartalmazó terv. Az Ivó utca alatti részt ugyanúgy meg lehetne támasztani, mint történt a Százlábú híd közelében, ahol szintén volt egy nagyobb szakadó él – szolgál javaslattal vendéglátónk, akivel kocsiba ülünk, hogy lentről, azaz a Barsi Dénes utcából nyíló, az Üdülő sorral párhuzamos Harcsa utcából is szemügyre vegyünk az Ivó utca alatt beomlott részt.

– Ha érintené közvetlenül az itt élőket, akár egy látványos természeti jelenségként is beszélhetnénk róla, ám a helyzet közel sem ennyire megnyugtató – mutat fölfelé, a Harcsa utcából az omlásra Orgovány Zoltán. Mellettünk egy terebélyes, közel másfél méter átmérőjű löszkút, amely a felszín alatti eróziós folyamatok révén keletkezik.

– Amin most állunk, ez a nagyobb löszdarab, nem régen még ott volt fent. Tartok tőle, hogy ezen a közel száz méteres szakaszon újabb kisebb-nagyobb omlások várhatók. Jó lenne ezt a folyamatot mihamarabb megállítani. A legfontosabb, mint már említettem a felszíni vízelvezetése lenne, mert az ide érkező csapadék rendre alámossa ezt a területet. Ha ez a lösz száraz, olyan, mint a kő, ha víz éri, szinte rögtön elkezd folyni. A legutóbb is több mint három méteres löszoszlop omlott itt le. A löszfal stabilizálásra számos megoldás lehetséges. A régi Bánki középiskola alatt például ún. Szegecseléssel dolgoztak. Ám ez hatalmas munkát, anyagi ráfordítást igényelne. Rácalmáson, a Duna-parton, vagy éppen a görögkeleti szerb templomnál pedig kőrácsot használtak – sorolja kalauzunk, majd a rövid sétánk során számos kisebb-nagyobb omlást fedezünk fel.

Ha az ember nem támasztja meg valamilyen technikával ezeket a löszfalakat, a természet gondoskodik majd róla. A szakemberek szerint, ha mindezt a természetre bízzunk, akkor kiszámíthatatlan, hogy legközelebb egy, öt, vagy éppen tíz métert fog megszakadni a löszfal. Az idővel állunk továbbra is harcban.