Ez a kápolna a lélek épülését szolgáló szakrális gyöngyszem

A gyönyörű, neoromán stílusban emelt kápolna terve 1884-ben született meg. A festett üvegablakait egy helyi festőművész, Kegyes József készítette. Eredetileg a Nagy család részére épült, és először imateremként és a család kriptájának is használták.

A kápolna helyreállítás utáni áldásán Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter is részt vett, aki közbenjárt a kápolna helyreállítása érdekében. Jelen volt dr. Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa, Orbán Attila, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke, Be­lasics Edit, a Szent András-kastély tulajdonosa, valamint Baranya István, Bölcske polgármestere is.

Emeli a hely energiáját, amióta teljes ékességében itt van közöttünk

Az ünnepi programot dr. Virág Zsolt nyitotta meg:

– Ebben az időszakban az egymással párhuzamosan zajló projektek, felújított kastélyok átadására kerül sor, amit megelőzött egy ötéves, rendkívül intenzív munka. Levéltári kutatások, tervezési munkák, a közbeszerzés, az építkezések bonyolítása, a kiállítási forgatókönyvek elkészítése, a helyszínek berendezése. Ez összetett, általában negyven folyamatból álló eseménysor volt. A tatai Eszterházy-kastélyt kedden adtuk át. Szerencsére a következő hat hétre már meg is telt jelentkezőkkel, látogató csoportokkal. A helyreállítási munkák a turizmus fejlesztését is szolgálták, ennek ez a kápolna is az egyik helyszíne. Mindenképpen szükséges, hogy ha az állam egyszer nagyobb tőkeinvesztíciót végez negyven-ötven éve használaton kívül álló műemlékben, akkor az később se romoljon vissza a korábbi állapotába. Nagyon fontosak a gazdasági szempontok is, hiszen a műemlék jellegéhez kapcsolódva, új szellemiséggel kell megtölteni az épületet, azért, hogy ki tudja termelni a saját, évente szükséges karbantartási, és még a húszévente esedékes felújításnak a költségeit is.

A miniszteri biztos elhivatottan szólt a csodálatos épületről és a hozzá kapcsolódó történelemről:

– A Magyar Kastélylexikon sorozat szerzőjeként az ország körülbelül kétezer-nyolcszáz településén jártam, így monografikusan és topografikusan is helytörténeti szinten kutatom az épületek történetét. Ilyen esetben egy művészettörténész tisztában van azzal, hogy ki volt a birtokosa Dunaföldvárnak, Bölcskének vagy Paksnak. Ezek egy családnak, Száraz György bárónak voltak az örökösei. A Rudnyán­szkyak, Szentkatolnai–Cseh, Király-Daróczy, illetve a Hidaskürti és Gányi családok, akik itt Szent-Andráspusztán építkeztek.

– A végzett­ségem szerint jogász és kutató művészettörténész is vagyok – folytatta dr. Virág Zsolt. Hozzátéve: – Természetesen a levéltári írások olvasása és feldolgozása, majd mint művészettörténészi kiállítási kurátor, sok ismeret birtokába jutottam. Ez ad lehetőséget ezen információknak a nagyközönség számára történő, élményalapú előadások formájában való bemutatására és érthetővé tételére. Ilyen szempontból az ember szívesen dolgozik az egykori kúriák, a nemesi családok és az életmódok történetével, hiszen ez adja meg a savát-borsát egy kiállításnak. A történetmeséléssel lehet egy kastélyt, avagy kúriát újból élettel megtölteni. Ez segíti azt, hogy a nagyközönség illetve a turisták nagyon színes képet kapjanak arról a régi világról, és mindenképpen magukhoz közelállóknak érezzék azokat.

Orbán Attilát, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnökét azért is tisztelik, mert talán a legtöbbet tud a megyéje településéről. Elmondta:

– Azért tudok sok mindent róla, mert mind a százkilenc települését végiglátogattam, és beszélgettem a vezetőikkel. A múltját és a jelenét, valamint a terveiket is ismerem. A megye vezetésének és a települések közti kapcsolatnak ez az alappillére, és csak együtt építhetjük a jövőnket. A kicsit is olyan komolyan kell meghallgatni, mint a nagyot, talán még komolyabban! Hasonlóképpen, mint a családokban, ott is a legkisebbekre kell a legnagyobb törődést fordítani. Bölcske is egy viszonylag kis település. Nagyon tetszett ez az ünnepük. Az András-pusztai értékeik a megyét is gazdagítják. A KDNP megyei elnökeként is nagyon örülök, hogy egy megújult kápolnát áldhattunk meg a mai napon. Itt esküvőket is fognak tartani, és aki betér oda, elgondolkodhat az élet fontos dolgairól. Ahogy az igehirdetésből is hallottuk, lelki életet hoz a megyébe. Nagyon fontos, hogy a segítségével a múlt dicsőségére tekinthetnek, és általa a ma vívmányit is élvezhetik. Ez értékes, közös kincsünk.

Belasics Edit, a bölcskei Szent András-kastély tulajdonosa elhivatott munkát végzett. Ő volt a főépület szomszédságában álló gyönyörű kápolna helyreállításának megálmodója, és a lehetőség megteremtője. Erőfeszítéseit siker koronázta. Megtudtuk:

– Az ötlet a kastély megszerzésére egy meditációból jött, ennélfogva aztán nem volt kérdéses, hogy megvalósítom-e, vagy sem. Hosszú évekkel ezelőtt egy tréningen vettem részt, ahol a harmadik nap utolsó meditációja arról szólt, hogy hol leszek öt év múlva. Végül ez a bölcskei lett az a helyszín. Ez egy sárga klasszicista kastély volt. Azért lett fehér, mert amikor rákerült ez a nagyon szép szürke műemléki pala, akkor azt mondtam, hogy legyen fehér. A kápolna is eredetileg sárga volt, de amikor itt volt a művészettörténész, azt mondta, „látom, hogy szereti a fehéret, ezért hozzájárulok, hogy ez is az legyen”.

A kastély ma önmegvalósító, valamint családi és közösségi programoknak biztosít helyszínt. Belasics Edit hozzátette: – Hogy a kápolna felújítását miért vállaltam? Csak rá kell nézni! Ez egy igazi gyöngyszem. Amióta újjászületett, és teljes ékességében itt van közöttünk, emeli a hely energiáját. Az ajtó nyitva áll, és azt üzenjük, gyere be és használd arra, amire hivatott. Ezen a hétvégén már egy boldog ifjú pár és a kísérőik lépnek be rajta, hogy itt mondják ki a boldogító igent. Ez a kápolna érték, amire igaz, hogy vigyázni kell, de azért van, hogy gyönyörködtessen bennünket!