Erős kötelék az ő frigyük: ötven éve jóban-rosszban egymással

Nagyvenyim – Sokéves hagyomány Nagyvenyimen, hogy az évtizedek óta házassági kötelékben élők a kerek évfordulójukat ünnepélyes keretek között szeretnék emlékezetessé tenni. A Nagyvenyimi Nagyközségi Önkormányzat és a Palágyi József Művelődési Ház és Könyvtár közös szervezése ehhez a nemes és szép eseményhez lehetőséget biztosít. Az idei rendezvény különlegessége volt, hogy a házaspárok mindegyike ötven éve fogja egymás kezét – jóban-rossz­ban.

– Ma olyanok ülnek itt körünkben, akik sok évvel ezelőtt tettek esküt egymásnak – köszöntötte a jubiláló házaspárokat Vargáné Kaiser Katalin, Nagyvenyim polgármestere: – Nem minden embernek adatik meg ilyen sok időn keresztül a tartós, kölcsönös megbecsülés. A szeretet soha el nem múló jele, amikor összetartozásukat újra megerősítik. A házasság boldog és dolgos évekkel teli, ahol jut örömből és bánatból is egyaránt. Kívánom, hogy visszatekintve az eltelt évekre az öröm legyen a gazdagabb emlék – hallhattuk Vargáné Kaiser Katalin gondolatait.

A polgármesteri köszöntő után Beretka Ádám zenei előadó gitárjátékának felcsendülő dallamai tették még ünnepélyesebbé a programot, majd Domokos Edina anyakönyvvezető üdvözölte a jubiláló párokat.

– A házasságkötés csupán csak az indulás pillanata volt. A ragaszkodás viszont egy életen át tart. Az összeszokott házastársaknak ezer titkos játékuk van: emlékek, kiforgatott szavak, számukra jelentős és mindenki számára érthetetlen apróságok, tréfálkozások, amelyek örömmel és bensőséggel töltik el kettőjük világát. Elég egy pillantás, egy mozdulat, és tudják, mire gondol a másik. Kívánom, hogy sose érjen véget a varázs, amely több évtizedes házasságukat élteti, és mindig úgy gondoljanak vissza erre a napra és az ötven évvel ezelőttire is, mint életük legszebb napjára – mondta útravalóként Nagyvenyim anyakönyvvezetője.

A köszöntők után az ünneplők újra megerősítették aláírásaikkal az ötven évvel ezelőtt tett fogadalmaikat, majd átvették az önkormányzat és a művelődési ház virágait, apró ajándékait. Végül közös pezsgős koccintással fogadták a szervezők, rokonok, barátok gratulációit.

A hivatalos percek után az ünneplőket kérdeztük, milyen közös életük volt az eltelt fél évszázad alatt? Természetesen az idő és az alkalom a legnehezebb történéseket is megszépíti, így nem is csodálkoztunk azon, hogy kivétel nélkül minden házaspár nagyon boldogan egyetértett az egymás megbecsülése, figyelme alapján működő, teljes életet adó párkapcsolattal. Senki nem emlékszik olyan pillanatra, amikor azt kellett volna mondani, hogy ennyi elég volt, ne tovább! Mindig béke és szeretet jellemezte az együttélést, hiszen ennyi időn át másként nem is működhet házasság. Nem repült a rántotta, palacsinta a plafonra és így tovább. Az ünneplők nevetve hozzá is tették: szeretjük a palacsintát, de inkább a tányéron! Természetesen voltak azért jó és rossz időszakok mindenki életében, de ha nagy bánat is érte őket, a legbiztonságosabb megoldás az volt, ha egymásba kapaszkodtak. Ezt pedig megint csak közösen meg is erősítették. Mit is kívánhatna lapunk, ha nem további szép és közös éveket – még sokáig!