A Magnus Aircraft nem csak repülőgépeivel szeretné meghódítani a piacokat

2021.03.02. 17:30

Egy olyan sikertörténet, ami a világ minden pontjára eljutott

A pécsi székhelyű, kompozit kétüléses szabadidő és oktató repülőgépek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Magnus Aircraft Zrt. számos mérföldkövet tudhatott maga mögött az elmúlt hét évben és tavaly is. Amellett, hogy gépeik már az afrikai kontinenst is meghódították, a koronavírus okozta kihívásokra fejlesztésekkel és a termékpaletta szélesítésével reagáltak. Így versenykajakot, önállóan működni képes mobil lélegeztetőgépet, ózongenerátort és saját tervezésű elektromos balatoni yachtot is gyártanak.

Gallai Péter

Lapunk megkeresésére Tarány Gábor tulajdonos, aki a dunaújvárosi DAK Acélszerkezeti Kft. ügyvezető igazgatója is, elmondta, a kezdetektől folyamatosan haladtak kitűzött céljaik felé, hosszú idő gyümölcse most kezd beérni.

A Magnus a világon először fejlesztett ki kompozit anyagokból készülő, műrepülésre alkalmas, egymás melletti két­üléses sport- és oktatórepülőgépet, ami 95-ös benzinnel működik, ezzel alacsonyabb a környezetterhelése és a fenntartási költsége, mint általában a versenytárs repülőknek. Az üzemet elsősorban a robbanómotoros gépek építésére hozták létre, de belefolytak az elektromos szegmensbe is a Siemensszel, majd a Rolls Royce-szal közösen, utóbbi szállította a motort, az akkumulátort és az invertert. Négy repülő el is készült, és már közel negyven percet tudnak a levegőben lenni kizárólag akkumulátorral.

Az afrikai kontinensen is megszerezték az alkalmassági tanúsítványt

– Ez azért nagy dobás, mert a polgári gépek számára előírt vészhelyzeti repülés húszperces protokollokból áll, mi ennek dupláját tudtuk. A Siemens a pandémia előtt eladta az üzletágát a Rolls Royce-nak, az pedig egyelőre nem fektet az elektromos kisgépes fejlesztésekbe komoly energiát. Egyébként az a magánvéleményem, az e-közlekedés terén a tudósoknak további fejlesztéseket kell eszközölni például az energiatárolás terén, hiába nő rohamtempóban az ilyen autók iránti kereslet is, a hatótávolság és a feltölthetőség azért még mindig igen nagy probléma – mondta.

S ha már szóba került, a pandémia a Magnust is érintette, az utóbbi időben nehéz volt tartaniuk az ütemet, erről Tarány Gábor így beszélt: – miután az országhatárokat lezárták, a vevők nem tudnak olyan könnyen utazni, nem tudják kipróbálni a terméket, mert ez nem az a kategória, hogy rábökök a katalógusra és interneten megrendelem. Szerencsére az alapanyag-ellátásban semmilyen fennakadás nem volt idáig, a külföldi alkatrészek terén sem. Ezen túl az engedélyeztetési folyamatokra gondolok, ami egy légi jármű esetében nem olyan egyszerű és rövid, mint sokan gondolják. Hiszen nemcsak a honi, hanem az európai, afrikai, és a többi kontinens eltérő szabályozásainak is meg kell felelni, ami más és más specifikációkat igényel. Afrikában, Kenyában decemberben emelkedhetett először az égbe saját lajtsromszámmal a Fusion 212-es gépünk, ez volt az utolsó feltétele a típus- és légi alkalmassági tanúsítvány megszerzésének, amivel bevettük ezt a kontinenst is, ahonnan már vásároltak belőle – tette hozzá.

Nyertes nemzetközi életmentő projekt

A Magnus Aircraftnál folyó magas szintű mérnöki munkára mi sem jobb bizonyíték, hogy ősszel fiatal szakembercsapatuknak sikerült megszerezni a harmadik helyet a világ legrégebbi repüléstudományi intézetének, a brit Királyi Repüléstudományi Társaság tervezői versenyén az Orca névre hallgató projekttel. – Ez egy ­eVTOL, azaz elektromos hajtású, függőleges fel- és leszállásra képes jármű, amit kifejezetten légi mentési feladatok ellátására szánnak. Ez olcsóbb és gyorsabb megoldást is nyújthat a mentőegységek számára. Ami a legfontosabb, hogy ez olyan terv, ami meg is valósítható és alkalmazható, nem egy utópia, ami lehet egyszer jó lesz. Szeretnénk megvalósítani, de amint jeleztem, sorban szeretnénk haladni – mondta Tarány Gábor.

A többi között a nigériai légierő főparancsnokságával januárban kötöttek stratégiai megállapodást minimum húszdarabos kontingens leszállításáról. Tarány Gábor hangsúlyozta, természetesen nem harci gépekről van szó. Ezek a pilótaképzésében kapnak nagy szerepet, valamint az országhatár felderítésben és megfigyelésében. A döntésnél mellettük szólt az is, hogy töredéke az üzemeltetési költség egy helikopterhez képest.

Arra a felvetésre, mivel sikerült ilyen sikereket elérni a világpiacon, ahol azért számos gyártó található, Tarány Gábor azt felelte, helyet követeltek maguknak a tortából, azáltal, hogy az általuk kifejlesztett gép komplexebb tudással bír, mint általában a konkurensek, és egyelőre behozhatatlan az üzemeltetési költségek terén az előnyük.

– Persze, van másik is, ami műanyagból van, olyan is, ami 95-ös oktánszámú benzinnel működik, vagy éppen egymás melletti ülései vannak, vagy akrobatikus képességekkel rendelkezik. Azonban olyan, ami ezt mind ötvözi, nem volt, mi ezeket az előnyöket egyben tudjuk kínálni. Ami pedig hatalmas fegyvertény, hogy ez a termékcsalád abszolút a mi fejlesztésünk és tulajdonunk, nem véletlenül vagyok nagyon büszke a kollégáimra.

A cég indulásakor még Kecskeméten az ottani tapasztalt mérnökökre alapozva kezdték el a munkát, a Pécs-pogányi székhelyen a legújabb Fusion 213-at már itt fejlesztették ki, amely decemberben az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) képviselői előtt gyakorlatilag végrehajtotta az összes komplex földi tesztet. Ezt követően kérhették meg a berepülések megkezdéséhez szükséges feltételeket. S ha már a szervezet szóba került, Magyarországon elsőként a Magnus Aircraft Zrt., mint repülőgépet tervező vállalat szerezte meg a jóváhagyásukat ezen eljárásaira novemberben, amik az EASA normái szerint is megfelelnek az Európai Unió szigorú iparági előírásainak. Németországban pedig megszerezték a maximum 600 kg-os felszálló tömegű ultrakönnyű kategóriás engedélyt a Fusion 212 családra, ezzel az első európai gyártók között léptek be a fejlett német repülőipar egyik leginnovatívabb szegmensébe.

Egy újabb kontinens meghódítása, a Kenyában december elején először levegőbe emelkedő Magnus Fusion 212-es átadási ceremóniáján Tarány Gábor mellett Margaret Ikuah, a Magnus Aircraft Afrika LTD kenyai menedzsere látható Fotó: Magnus Aircraft Zrt.

A cégvezető nagyon nagy eredményként értékelte, hogy kizárólagos jogot szereztek az orosz fejlesztésű négyüléses kisrepülőgép, az IL–103-as gyártására és értékesítésére is. – Első ütemben ezen a régebbi konstrukción ráncfelvarrást kell végezni úgy, hogy a főbb repülési tulajdonságai ne változzanak. A jármű modernizációja a jövőben magában foglalja a kompozit szerkezetre történő áttervezését is, ami jelentős súlycsökkentést jelent. Abban, hogy minket választottak, nyilván látták az innovációnkat és az elköteleződésünket, hiszen a világon sok más partnert találhattak volna. A megállapodással az itt gyártott kompozit elemek és a Fusion gépek oroszországi exportja is elérhetővé vált – jegyezte meg.

Kérdésünkre, hogy mik lehetnek a következő lépcsőfokok a gyár életében, Tarány Gábor rávágta, pilóta létére ő azért szeret a földön járni. Azaz először azokra a kötelezettségekre, amiket bevállaltak, illetve látnak maguk előtt, azokra kell koncentrálni. A fejlesztés a háttérben ugyan mindig megy, de a meglévőket kell lezárni, nem szabad túl nagy ugrásokkal haladni. Egyébként az egész világot a Pécs-pogányi gyárból látják el, azaz Kínát és az Egyesült Államokat is, a gépeket konténerben szállítják, kint a szárnyat és az egyéb tartozékokat szerelik fel.

– Amennyiben a Magnus még nagyobb sikersztori lesz, már pedig én ezt remélem, akkor természetesen szóba jöhet a további bővülés, de nem szeretek előre inni a medve bőrére – hangsúlyozta a cégvezető, majd megjegyezte, a koronavírus miatt szélesítették termékpalettájukat, amihez a megfelelő szakmai háttér adott a Magnus tervezői által.

A vállalat mérnökei az említett bővülés jegyében a többi között kifejlesztettek egy olyan lélegeztető-készüléket, ami függetlenül a kórházi gázellátástól is képes működni. Ezt az innovációt Magyarországon nem forgalmazzák, mert kifejezetten tábori körülményekre szánták, akár egy helikopterről is le lehet dobni, a célterület pedig a fejlődő országbeli betegek segítése lenne. – A normál kórházi használathoz nagyon hosszadalmas folyamat az engedélyezése, de nem azért, mert ott kevésbé lenne hatékony, hiszen a klinikai tesztek során bizonyított.

Mivel a kompozitüzem ötezer négyzetméteres, és a repülőgyártás nem köti le annak teljes kapacitását, ezért mindig keresik az új utakat, mit tudnának még készíteni ebből az anyagból. Ezen az „oldalágon” jött egy újabb sikertörténet, ugyanis a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel és neves olimpikonokkal közösen versenykajakokat is fejlesztenek, amivel úgy néz ki, a világ első számú gyártóját, a portugál Nelo-t is több paraméterben meg tudják verni.

– Ha van egy cukrászüzemed, akkor nem csak krémesben gondolkodsz, ha látsz valamit máshol, és van rá kereslet, akkor azt is elkezded sütni. Mi is ezen gondolat mentén nyitottunk erre, szintén sikerrel. Az egyes és a négyes típus már elkészült, a nemzetközi szövetségtől megkapták a világversenyeken való induláshoz szükséges tanúsítást. Szeretnénk, ha a 2024-es olimpián már a mi hajóinkat használnák a magyar versenyzők, s kicsit hazabeszélve, remélem, a dunaújvárosi sportolók is, már tárgyaltunk velünk.

A fejlesztések tárháza ezzel még nem merült ki, a legújabb projekt, ami szintén a kompozitra épül, az elektromos yachtok gyártása a Balatonra. Ez egy Tarány Gáborral szembe jött lehetőség volt, amiben látott fantáziát, hiszen óriási igény van ilyen típusú hajókra, ami minden tekintetben úgy lett kialakítva, hogy különféle engedélyek nélkül és a környezetet is megkímélve kényelmes utazóeszköz legyen.

– Az egész cég hobbiból indult és ezzé nőtte ki magát, de az operatív tevékenységet még a DAK-ban végzem. A Magnusnál a stratégiába folyok bele, heti egyeztetést tartok a vezetőkkel. Ami a jövőképet illeti, az a tervem és azt szeretném, hogy nagysága a másik cég fölé nőjön. Tavaly 800 millió forint volt a bevételünk, idén remélem, ezt sikerül megháromszorozni, majd a további években tovább növelni. Vannak eladásaink Magyarországon is, a vevők nagyon elégedettek repülőinkkel, de nem kifejezetten a hazai piac a cél. Az itteni szürkeállományt és munkát beletéve, szeretnénk ott lenni a világ minden pontján, ami ugye magyar járműgyártónak nem soknak sikerült eddig a történelemben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!