E kis nép harca útmutatásul szolgált a történelem során

A temetőben álló kopjafa és az 1956-os forradalom jelképévé nemesedett lyukas nemzetiszínű zászló előtt gyűltek össze az emlékező ünneplők kedden reggel Dunaújvárosban.

Formabontó módon nem az ünnepi beszéddel, hanem az ünnepi műsorral kezdődött a rendezvény. A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza zenei és prózai részekből álló produkcióját Tőkés Nikoletta színésznő, Őze Áron, a színház igazgatója és Sipos Imre művészeti vezető adta elő.

Ezután Farkas Márta, a Bocskai István Református Oktatási Központ Szabó Magda Tagintézményének igazgatója mondott ünnepi beszédet.

Mint mondta, hatvankét esztendővel ezelőtt, 1956. október 23-án kitört egy polgári demokratikus forradalom, ezzel megindult egy nemzet harca a szabadságért és a függetlenségért.

– Hiába a későbbi szovjet győzelem, e kis nép harca útmutatásul szolgált a történelem folyamán a többi, bilincsei­ket lerázni igyekvő kelet-európai népnek.

Sohasem volt könnyű magyarnak lenni, jegyezte meg: régen is nehéz volt, ma is az, de vannak példaképeink. Forduljon ma minden magyar egymáshoz barátsággal, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi szerepet tölt be, milyen a vallása, politikai nézete, határon innen vagy túl van-e az otthona – mondta. Végül Szabó Magdát idézte: „Csak azok halnak meg, akik egész életükben nem csináltak semmit. Aki tett valamit, nem magáért, hanem másokért, mindenkiért, az megmarad!”

Az ünnepség koszorúzással fejeződött be. Elsőként Cserna Gábor, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere és dr. Sürü Renáta jegyző, majd dr. Kovács Péter, a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala vezetője és helyettese, dr. Ruzicska Renáta koszorúzott, utánuk a helyi pártok és civil szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait a kopjafánál.