2020.02.29. 20:00
Csomagot rendeltem, de nem olyan érkezett, hogyan tovább?
A megváltozott vásárlási szokások a csomagrendelés fellendüléséhez vezettek. Ezzel arányosan nőtt az esetleges problémák lehetősége is. A felmerülő kérdéseinkre Varga Gábor, a Fejér Megyei Kormányhivatal kommunikációért is felelős kabinetvezetője küldte meg a válaszokat.
Fotó: LI
Belföldi internetes csomagrendelés esetén mi a protokollja a csomag átvételének, megvizsgálhatja-e a vevő fizetés előtt az utánvétes csomag tartalmának épségét?
– Jelenleg nincs olyan jellegű jogszabályi előírás, amely arra kötelezné a futárt, hogy megvárja, amíg a jelenlétében a fogyasztó a termék csomagolását kibontja, és meggyőződik annak tartalmáról, a rendelt termék állapotáról. Azonban célszerű megkérni a futárcég alkalmazottját, hogy várja meg, amíg a csomagot felbontjuk, és meggyőződünk arról, hogy a termék első ránézésre sértetlen, és a csomagolás tartalmazza a mellékelt dokumentumokat, mint például a számla vagy jótállási jegy. A futárszolgálat alapesetben a termék külső csomagolásának épségéért vállal felelősséget. Ez azonban nem zárja ki egy esetleges belső sérülés lehetőségét. Ha a megrendelt termék a kiszállítás közben megsérül, akkor főszabály szerint az okozott kárért az felel, aki a kárt okozta. Sok esetben a termék kibontását a futárnak nincs ideje megvárni, azonban ha a csomagoláson külsérelmi nyomot láthatunk, akkor arról jegyzőkönyvet kell felvetetni a futárral. Lényeges, hogy a termék átadásáig minden esetben a kereskedő felel annak épségéért, függetlenül attól, hogy a kiszállítást a futárcég végezte. A kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a kiszállítást nem ő, hanem a futár teljesítette.
A termék megérkezéséig az eladó felel a termék épségéért
Amennyiben nem azt, vagy nem olyan minőségben tartalmazza a csomag, amit a vevő rendelt, hová fordulhat jogorvoslatért, illetve kit terhelnek az ezzel kapcsolatos költségek?
– A kötelezett hibás teljesítés miatti felelőssége tekintetében a kellékszavatosságon túl további jogkövetkezményeket is meghatároz a jogalkotó, így az okozott kár megtérítését, a jótállást, a jogszavatosságot és – kizárólag a fogyasztó és vállalkozás közti szerződésben – a termékszavatosságot. A fogyasztó jogorvoslatért általános szabály szerint az értékesítést végző kereskedőhöz fordulhat. A hibás teljesítéssel kapcsolatos költségek pedig a kereskedőt terhelik.
Külföldi weboldalról történő rendelés esetén ugyanaz érvényes, vagy más az eljárás?
– Ha egy adott webáruház magyar nyelvű honlappal rendelkezik, és ilyen módon tevékenysége Magyarországra (is) irányul, akkor a magyar jogszabályi előírásoknak is meg kell felelnie. A csomagolás sérülése esetén, akár külföldről, akár hazai vállalkozástól vásároltunk, reklamálni mindig a webshopnál érdemes, ők fogják leegyeztetni a futárszolgálattal, ha sérülés történt. Amennyiben az Európai Unió területén található külföldi székhelyű cég termékével kapcsolatosan merül fel minőségi kifogás, és nem tudunk a vállalkozással megegyezni, akkor a fogyasztónak lehetősége van az Európai Fogyasztói Központhoz fordulni.
A magánszemélytől rendelt áru esetében más szabályok érvényesek? Ha igen, milyenek?
– Magánszemélytől történt rendelés esetére nem vonatkoznak a vállalkozásokra előírt kötelezettségek, ezért magánszeméllyel szemben nehézségbe ütközhet az igényérvényesítés. A termék megérkezéséig az eladó felel a termék épségéért. Magánszemély és magánszemély viszonylatában a Polgári Törvénykönyv szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Van-e módja a vevőnek a termék megérkezése után elállni a vételtől? Ha igen, kit, milyen költség terhel ebben az esetben?
– Az elállási jog a fogyasztó oldalán fennálló információhiányt hivatott kompenzálni. Internetes vásárlás során ugyanis a fogyasztó a terméket illetően számottevően kevesebb információhoz jut – például amiatt, hogy a termék állagát, méreteit, esztétikai minőségét nem tudja megvizsgálni –, mint ha a szerződést személyesen, a vállalkozás üzletében kötné meg. Internetes vásárlás esetén a termék átvétele, valamint a vételár és szállítási költség megfizetése után kerül sor a termék kicsomagolására, majd kipróbálására, üzembe helyezésére, azaz használatára, de a használat ne terjedjen túl a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használaton. Általános szabály szerint az elállási jogot a fogyasztó a szerződés megkötésének, illetve a termék átvételének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. (Vannak azonban olyan, kivétel alá tartozó termékek, amelyekkel kapcsolatban a fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát, mint például az internetes felületről letölthető játék, zene, hang- és képfelvételeket tartalmazó CD, DVD, ha a csomagolást a fogyasztó már felbontotta stb.) Elállás esetén nem csak a vételár, de a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségek (így a kiszállítás költségei) is visszajárnak a fogyasztó számára. Abban az esetben viszont, ha a fogyasztó a legkevésbé költséges, szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozást választ, akkor az ebből eredő többletköltséget a vállalkozás nem köteles visszatéríteni. Lényeges azonban, hogy elállás esetén a visszaküldés költsége a vásárlót terheli.
Jellemzően kiszűrhetők-e az internetes csalók?
– Az internetes vásárlások esetében fokozottan figyeljünk arra, hogy pontosan honnan vásároljuk meg a terméket. Az adott webáruházat mi kerestük meg, vagy egy esetleges felugró reklámablakon, hirdetésen keresztül jutottunk el az adott oldalra. Egy webáruháznak kötelező tartalmi elemei vannak. Győződjünk meg arról, hogy a vállalkozás közzétette nevét, címét, székhelyét és elérhetőségét is. Ha csak egy üzenő oldalon keresztül lehet a webáruház üzemeltetőjét a későbbiek során elérni, akkor egy esetleges panasz intézése a későbbiekben akadályokba ütközhet. A vásárlás során részesítsük előnyben a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozásokat, mivel egy külföldi vállalkozással szemben a későbbiek során előfordulhat, hogy panaszunkat nem, vagy sokkal nehezebben tudjuk érvényesíteni. Ha egy külföldről vásárolt termék esetében szeretnénk elállni a vásárlástól, akkor azzal is számolnunk kell, hogy a visszaküldés költségei általában megemelkednek. A vásárlásra célszerű több időt szánni, és más internetes oldalakon keresztül utánanézni az adott webáruháznak. Ha több panaszt is találunk az adott vállalkozásra, akkor célszerű inkább máshol megvásárolni az adott terméket. Óvatosságra adhat okot az is, ha a keresett terméket az átlaghoz képest túl olcsón kínálja a vállalkozás. Az internetes csalók „kiszűrését” azzal tudjuk elősegíteni, ha a fentieket is figyelembe véve, tudatos fogyasztói magatartást tanúsítva vásárolunk az interneten.
Ha kiderül a csalás ténye, mennyi idő alatt követelhető vissza a vételár?
– Ha csalást feltételezünk, akkor célszerű rendőrségi feljelentést tenni, mivel ez már büntetőjogi kategóriába tartozik. A vételár visszatérítését bírósági úton követelhetjük.
Dunaújvárosi lakos hová fordulhat érdek-, illetve jogérvényesítésével?
– Hibás teljesítés esetén az igényérvényesítést polgári peres úton, bíróság előtt lehet kezdeményezni (ha a vállalkozás ennek önként nem tesz eleget). Az igényérvényesítés további lehetséges eszköze lehet – amennyiben a terméket gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében vásárolta – a fogyasztó lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület (elérhetőségek: http://www.bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek) előtti térítésmentes eljárás kezdeményezése, ahol a felek személyes meghallgatásával tesznek kísérletet a felmerült jogvita elintézésére. Dunaújvárosi lakos a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testülethez fordulhat: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4–6. e-mail: [email protected], telefonszám: 22/510-310. A fogyasztóknak lehetőségük van panaszuk az Európai Unió online vitarendezési platformáján keresztül történő benyújtásához is. A kitöltendő űrlap az alábbi honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/odr.