Büszkék lehetnek az elmúlt három évtized fejlődésére

Építeni arra az alapra lehet, amelyet elődeink hagytak ránk, úgy, hogy Dunaföldvár élhető kisváros, igazi Duna-parti ékszerdoboz legyen – vallja Horváth Zsolt, a várossá avatása harmincadik évfordulóját nemrégiben ünneplő település polgármestere.

Mint mondta, fontosnak tartja a folytonosságot, hiszen akkor lehet építkezni, ha nem kell minden választás után mindent elölről kezdeni. Több városfejlesztési projekt áthúzódik a ciklusokon, és a városvezető úgy látja, minden előd, minden testület a maga lehetőségeihez mérten a legjobb döntéseket hozta a fejlődés érdekében. – Az előző testületek gáz- és csatornaberuházásainak köszönhetően komfortosabbá vált az élet a településen, a jelenlegi képviselők pedig a korábbi testület turisztikai fejlesztéseit viszik tovább – sorolta Horváth Zsolt, aki 2012 óta vezeti a várost.

Dunaföldvár önkormányzata mindig felelősségteljes gazdálkodásra törekedett, ám nagy segítséget jelentett, hogy az adósságállomány felét átvállalta a kormány. Tovább bővítette a város mozgásterét a bioetanol-üzem megépítése, ugyanis a beruházó 400 millió iparűzési adót fizetett. Ezt követően könnyebben tudták megvalósítani a terveket, az utcák többsége szilárd burkolatot kapott, felújították a játszótereket.

A 2010-es áttörés után 2014-től újabb lendületet adtak az EU20-pályázatok. Ezek révén a már meglévő elképzelésekhez találtak forrást. – A Kenderföldi árok rendbetétele, az új ­piac építése, az iskolaépületek, a bölcsőde felújítása mind-mind olyan fejlesztések, amelyek tervei vagy koncepciója már korábban elkészült. Ebbe a sorba illeszkedik a Béke tér felújítása is, amelyet a Vajda Papír Kft.-nek eladott földterület árából tudtunk finanszírozni – mondta a polgármester. Azt is kiemelte, hogy a Pannonia ­Ethanol, mai nevén Pannonia Bio, illetve a Vajda Papír letelepedése a városban munkahelyeket teremtett, és az iparűzési adó befizetésével a lakosság egészének kedvez.

Horváth Zsolt arra is kitért, hogy a regionális szennyvízrendszer rekultivációjára beadott pályázat sajnos nem járt sikerrel, és az egészségügyben is vannak még teendők. – Bár vannak problémák, a három évtized alatt sokat léptünk előre, de bőven maradt feladat a következő városvezetésekre is – mondta, hozzátéve, hogy a maga helyén mindenkinek azon kell munkálkodnia, hogy élhető és vonzó hely legyen ­Dunaföldvár.

Az, hogy vannak, akik hosszú évek óta a szívükön viselik a város sorsát, fejlődését, a várossá avatás harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségen is bebizonyosodott. A gálaműsoron adták át a városi elismeréseket.

A „Dunaföldvár Város Díszpolgára” címet vehette át Márton Zoltán, a Kemi-Ker Kft. ügyvezetője. A városi kulturális és társadalmi rendezvények, a jótékonysági szervezetek, a bálok és egyéb programok szervezői mindig számíthatnak a támogatására. Jutott a segítségből a földvári József téri óvodának, és szívügye volt a Duna-­part rendbetétele. A teniszpálya felújításának koordinálásába is sok energiát fektetett.

Antal Ferencnek, a város egykori tanácselnökének „Dunaföldvár Város Posztumusz Díszpolgára” címet adományoztak. Ő volt az, aki 1989-ben, Dunaföldvár várossá avatása alkalmából átvette a város szimbolikus kulcsát Pozsgay Imrétől. 1985-ben választották ta­nácselnökké. Ebben az időszakban a két legégetőbb problémát igyekeztek a lehetőségekhez mérten minél jobb színvonalon orvosolni: a lakáshiányt és az utak állapotának javítását.

A „Dunaföldvárért Emlék­érem” kitüntetést Kulcsár Szabolcs rendőr alezredes kapta, aki 2008. február elseje óta a dunaföldvári rendőrőrs parancsnoka. Munkája eredményeképp jelentősen visszaszorult a bűncselekmények és a szabálysértések száma, nőtt a felderítési eredményesség. Ezáltal javult a városban élők ­biztonságérzete, erősödött a bizalom a rendőrök iránt. Kiemelt figyelmet fordít a városi szervezetekkel való együttműködésre.

Kiss Évának „Posztumusz Dunaföldvárért Emlékérem” kitüntetést adományoztak. A díjazott a fővárosban keramikusként dolgozott, 1993-ban hazaköltözött Dunaföldvárra, 1995-ben a Magyar László Gimnázium rajztanára lett. A Dunaföldvári Part-Oldalakban jelentek meg cikkei, a helyi televízióban riportjai. A Dunaföldvár Kultúrájáért díj kitüntetettje. Számtalan terve volt nyugdíjas évei­re, ám rövid, súlyos betegség után 2017-ben elhunyt.

A „Dunaföldvár Gyerme­keiért” kitüntetésben ­Bognárné Balogh Andreát részesítette a városvezetés. Pedagógusként a gyerekek sokoldalú személyiségfejlesztésének híve, támogatja zenei-művészeti nevelésüket, mozgásos programjaikat. Vezetőként figyelmet fordít arra, hogy igazi csapatmunkát alakítson ki. Jelenleg a Dunaföldvári Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium intézményvezető-helyettese.

A „Dunaföldvár ­Sportjáért” kitüntetést Hoffmann János kapta. A Hoffmann kávézó üzemeltetésének köszönhetően a közösségi élet egyik fontos szereplőjévé vált. A focizni vágyó fiatalok kezdeményezésére 1999-ben alapította meg a Dunaföldvári Sportot Támogatók Egyesületet. Hoffmann János egy cikluson keresztül volt önkormányzati képviselő, az így folyósított tiszteletdíját a Foci II. egyesületnek ajánlotta fel.

Önerőt tettek a pályázatokhoz

A közelmúlt fejlesztései közül kiemelkedik a Duna-part megújítása és az új piac. Előbbit tavaly nyáron, utóbbit ebben a hónapban adták át.

Sétány kialakítására, kikötőfejlesztésre 124 millió forintot nyert az önkormányzat közösen a Dunaföldvári Vízisport-kör Egyesülettel. Ezt a város jelentős önerővel egészítette ki, hiszen 2017-es és 2018-as költségvetéséből is több mint száz-száz millió forintot különített el erre a célra. A már amúgy is vonzó városrész mostanra a megyében egyedülálló, kikapcsolódásra, sportolásra, a turisták fogadására alkalmas hellyé változott. Elvégeztették az állóhajó rekonstruk­cióját, ami közösségi térként, illetve csónakkikötőként funkcionál. A kikötőt pedig olyan mélységig kikotortatták, hogy oda hatvan-hetven főt szállító hajókat is várnak.

A piactéren nemcsak új csarnokot húztak fel, hanem új közlekedési útvonalat, járdákat, a Duna utca felőli oldalon parkolókat alakítottak ki. Áthelyezték a közműveket, megújult a világítás is. Újdonság, hogy egy közösségi rendezvénytér is épült, amely lehet akár koncertek helyszíne, valamint a civil szervezetek és a lakosság is igénybe tudja venni a programjaikhoz. A beruházáshoz összköltsége 375 millió forint volt, ebből 310 millió forintot pályázati forrás biztosított, a fennmaradó részt önerőként biztosította az önkormányzat.