Bár nehéz feladat, megéri felújítani eladás előtt a lakást vagy a családi házat

Elemzők szerint a tomboló trendek a zenitre értek, így talán megáll az árnövekedés és a szinte megfizethetetlen felújítási költségek. Megpróbáltuk górcső alá venni: érdemes-e felújítani a lakást, vagy sem az eladás előtt? Megtérül-e a befektetett anyag, munka, pénz és id ő? A rövid válasz az, hogy igen, és nem csalás többért adni a szebbet. Ám építőiparban jártas mesterembert találni manapság szinte lehetetlen. Van még néhány, nyugdíj előtt álló vagy már azt élvező régi mester, aki még hajt, hogy támogassa a gyereket, az unokát, s akinek ez volt az élete, és csak a Jóistennek engedi, hogy óvatosan kivegye a kezéből a fánglit, az ecsetet vagy a csavarhúzót.

Szóval a „régi öreg szakik” még itt vannak, de egyre többen leteszik a lant helyett forgatott, ízületet cseppet sem kímélő szerszámokat, és unokáznak, amíg csak lehet.

Persze vannak szakemberek, akiket még a megbolygatott oktatási rendszer előtti idők löktek a munka piacára. Ők a haldokló állami cégek üszkösödő romjai között jártak gyakorlatra minden második iskolai héten mint szakmunkások. Aki szerette csinálni és tanulta, és főleg, aki maszeknál tanulhatta, abból nagy eséllyel lett jó szakember, ha nem hagyta el a pályát.

Ma már szinte senki sem mondja a gyereknek, hogy „legyen egy szakma a kezedben”. Nem trendi kőművesnek, festőnek lenni vagy ezekhez hasonló foglalkozást űzni. Ezért űzzük mi oly reménytelenül őket, hogy ugyan jöjjenek már el hozzánk! Csak pár perces munkáról lenne szó…

De ők tudják, amit mi nem, hogy nem lehet segédmunkást találni, még a pedagógusi bér duplájáért sem, s hogy ötperces munka nincs, és hogy rendet kell tartani az elvállalt munkák között, mert különben szét­darabolódik a sok tevékenység s vele a munkát végző is.

Az anyagárakról ugyanúgy elmondható, hogy tucatnyi nagy gyártó cég versenyez egy­mással, az árak mégis az egekben vannak. A festékek, a glettek, más zsákos anyagok, a szerszámok megfizethetetlenek szinte. Egy ezresből már nem jön ki két tégla, és a lazúrfestékek között bolyongva azt hinné az emberfia, hogy cikkszám van a dobozok oldalán, de kiderül, hogy az az ára, magyar forintban.

És valahogy mégis, mégis nekiállunk az eladásra szánt lakás felújításának. Súlyos százezreket költünk anyagra és munkadíjra, és telefonálunk és rendelünk és intézkedünk. A munkálatok gyakori szüneteiben lelkileg összeomolva állunk a lakás közepén, ahol mindent vékony, finom por takar, ahol a parketta még sehol, de a falat még egy rétegben meg kell kenni, ahova nem jött a burkoló, mert nem festette le a falat a piktor, de csak azért nem, mert a villanyszerelő még nem véste be az új kábelt és az azt magába fogadó új kötődobozt, mert ő meg azt hitte, az kőművesmunka. Ott állunk és azt gondoljuk magunkban: ennek sosem lesz vége!

És talán valóban nem lesz vége, mert elkészülni nem lehet a lakás- és házfelújítással, maximum abbahagyni, de minden szakember egybehangzó véleménye, hogy bele kell vágni a felújításba, mert érdemes.

Ha nem is cserélünk csempét vagy rendelünk új beépített szekrényt, a minimum, amit megtehetünk a feladásra kínált lakásért az, ha kifestetjük.

A szakember szerint

A Székesfehérváron dolgozó Rivnyák Tibor szobafestő is határozottan kiáll amellett, hogy egy festés a költségek ellenére is busásan megtérül eladás esetén. Pár százezret költve új falszínekre és valami modernebb mintájú laminált padlóra akár hét számjegyű nyereséget is elkönyvelhetünk, mert ha belép a vevő, olyan pozitív hatást vált ki a lakás látványa, hogy szívesebben veszi meg magasabb áron.

Rivnyák szerint nagyon sokfélék vagyunk, és ennek megfelelően változnak az igényeink is. Van, aki örül, hogy fel van újítva a lakás, mert így neki már nem kell. Kifizeti a pluszköltséget, mert cserébe megmenekül az ezzel kapcsolatos nehézségektől. A kégli szép, a színek újak, a falak tiszták, a padló csillog.

Olyan is akad, akinek nagyon fontos a leendő otthon kiválasztásakor annak kifogástalan állapota, de amint tulajdonos lesz, azonnal kicserél mindent, a padlótól a plafonig. Sajnos, folytatja az embertípusok felsorolását a festő, vannak olyanok is, akik még rendkívül indokolt esetben sem tesznek lépéseket a már emlegetett tisztító meszelésért sem. A pénz vagy csak az igény hiánya, ez változó, de vannak olyanok, akik azonnal beköltöznek egy másik család után egy olyan lakásba, ahol lát­hatók a korábban ott élő emberek nyomai, legyen az kakaófolt a csempén, sötét elszíneződés az étkezőasztal vagy az ágy mögött a falon, esetleg a kapcsolók körül.

A mesterrel való beszélgetés meggyőzött arról, hogy valóban érdemes kicsit hozzányúlni a lakáshoz és főleg arról, hogy a magasabb ár eléréséért elvégzett beavatkozások nem egyfajta haszonszerzés eszközei, ugyanis a felújítás során valódi, forintban mérhető anyagok és munkálatok, valamint pénzben nem kifejezhető, felbecsülhetetlen értékek épülnek be a magasabb áron értékesített lakásba.

Utóbbi esetében olyanokra kell gondolni, mint az utána­járás, anyagbeszerzés, munka­szervezés, az ezekkel járó idegeskedés és végül, de nem utolsósorban az ezekre for­dított legértékesebb dolog, az idő.