A közlekedési infrastruktúra a gazdaságélénkítés alapja

Még emlékszem arra, hogy egyetemistaként milyen nehéz is volt autóval, autóbusszal és vonattal is eljutni a fővárosba. Ma már azonban látszik a fény az alagút végén, köszönhetően a szisztematikus tervezésnek, fejlesztéseknek és építkezésnek.

A legutóbbi hétvégén meghívást kaptam Pusztaszabolcsra, ahol a fentiekkel kapcsolatban újabb megerősítést kaphattam. Az esemény két vendége, dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára és dr. Galambos Dénes, Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa volt.

Az államtitkár megnyitójában kitért arra, hogy Magyarország, a magyar gazdaság számos mutatóban jobban teljesít nemcsak korábbi önmagánál, hanem nemzetközi versenytársainál is. A magyar gazdasági növekedés az idei első negyedévben a legmagasabb volt az Európai Unióban. 2010-hez képest pedig ma már 800 ezerrel többen dolgoznak hazánkban. A munkanélküliségi ráta a rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony szinten, mint most, 3,5 százalék. Folyamatosan emelkedik az ipari teljesítmény, az adócsökkentéseknek és családtámogatásoknak köszönhetően hónapról hónapra bővül a kiskereskedelmi forgalom. A fejlesztéspolitikának kiemelt szerepe van a gazdaságélénkítésben és a kistelepülések életminőségének javításában. A kormány arra törekszik, hogy a kedvező változásokat az ország minden részében egyformán érezni lehessen.

Az államtitkár nem véletlenül köszönte meg a rendezvényen a térség fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó dr. Dorkota Lajosnak és dr. Galambos Dénesnek is a munkáját, hiszen ők a települések vezetőivel együtt kitartóan lobbiztak azért, hogy a közlekedési infrastruktúrát az itt élők igényeinek, szükségleteinek megfelelően fejlesszék.

Az államtitkár lapunknak nyilatkozva is megerősítette, hogy a közlekedési infrastrukturális beruházásoknak nagyon fontos szerepük van a gazdaságfejlesztésben, hiszen látjuk, tapasztaljuk, amikor egy új befektető megfelelő helyszínt keres a beruházásának, akkor elsősorban két dolgot néz meg. Egyrészt legyen képzett munkaerő a térségben, amelynek oktatásáért, képzéséért sokat tesz a kormány, másrészt elengedhetetlen, hogy megfelelő közlekedési infrastruktúra álljon rendelkezésre. Magyarországnak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ha ezeket a befektetőket meg kívánja nyerni a hazai befektetések helyszínéül.

Gyakorlatilag a jelenlegi útprogramban – ami hazánk gyorsforgalmi úthálózati fejlesztési programja – már a megyeszékhelyek, a megyei jogú városok, a nagyobb ipari parkok bekötésre kerülnek. Azok az autópályák, amelyek az országhatárok irányába mennek, 2023-ra el fogják érni az országhatárokat, persze az feltétel, hogy a szomszédos ország is hasonlóan cselekedjen, illetve valósuljon meg az, hogy Magyarország bármely településéről 30 percen belül el lehessen érni egy – négysávos – gyorsforgalmi utat.

A Dunaújvárost és térségét közvetlenül is érintő M8-asnak ez a szakasza nemcsak a tranzitforgalom miatt lesz nagyon fontos, hanem valóban az ipartelepítés, új ipari partnerek megjelenése és a meglévők legjobb kiszolgálása szempontjából is. Azonban ne csak az utakról beszéljünk, hanem a vasútról is, hiszen a tömegáruk szállítására például a MOL, a Dunaferr, vagy a térségben lévő egyéb ipari létesítmények a vasutat használják. Nem is szabad mást használni ilyen áruk továbbítására, csak a vasutat, hiszen a vasút nagy távolságokra képes energiahatékonyan, környezetbarát módon és biztonságosan jelentős árumennyiségeket szállítani. Ebben a térségben mindkét közlekedési ág fejlesztése adott, vagy már megvalósult, vagy folyamatban van.

Felértékelődik Dunaújváros és térsége szerepe az M8-as autóút megépítésével

A térség az M6-ossal, az M8-assal, a dunai híddal és az itt tevékenykedő vállalkozásokkal már most is Magyarország egyik legerősebb gazdasági, ipari potenciálját adja. Dr. Galambos Dénes lapunk megkeresésére erre is kitért. Elmondta, hogy a térség több évtizedes viszonylatban önmagához képest és országos összehasonlításban is nagy fejlődés előtt áll. Az uniós, a kormányzati, valamint a saját források szinergiáinak összehangolása kivételes lehetőségeket nyújt. Dunaújváros és térsége életére jelentős hatást gyakorol majd a megépülő

M8-as autóút. Megkezdődött a tervezés, a kivitelezés 2023-ban kezdődhet. Tehát az erre felfűzhető ipari potenciál a paksi atomerőmű-beruházás gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szerepével együtt óriási lehetősége ennek a térségnek. Így a közelmúltban Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által bejelentett Komárom–Székesfehérvár négysávos autóút megépítésével megvalósul az az elképzelés, amely az M1-es és M0-s autópálya terhelését csökkenteni hivatott megoldást erősíti. Ez Budapestet mintegy 100 km-rel elkerülve, az M7-es autópályába becsatlakozva, az M8-assal együtt tovább erősítheti Dunaújváros logisztikai szerepét is, hiszen a kelet–nyugati tengely közvetlen közelünkben halad majd el. Felértékelődik tehát Dunaújváros és térsége a fejlesztésekkel!