A gyilkos kórok, amik hatással voltak bizonyos korok embereire

Jelenleg mindenki a COVID-19 koronavírusra figyel, és most még senki sem tudja megmondani, hogy ez a járvány mit hoz a jövőnkre nézve, illetve milyen negatív gazdasági hatást fog jelenteni a helyi és a globális piacokra. A történelem folyamán, de csak ha az elmúlt húsz évet nézzük, bőven volt példa hasonló esetekre. Az elmúlt évszázadokban a különböző nemzeteknek nemcsak egymással kellett megküzdeniük, hanem a különböző járványokkal is. Nézzük sorjában, hogy a gyilkos kórok, milyen hatással voltak bizonyos korok embereire.

Pestis

Az ókor és a középkor legrettegettebb betegségének számított, nem hiába hívták még dögvésznek vagy fekete halálnak. Becslések szerint több mint 100 millióan haltak bele az évszázadok során. A betegséget a Yersinia baktérium okozta, és egy fertőzött állatról, sok esetben patkánybolháról került át az emberre. Azonban a fertőzött állat érintése vagy annak harapása is fertőzést okozhatott. 540-ben volt az első európai járvány, amit feljegyeztek a krónikások, és leírták, hogy a pestis az akkor félmilliós Konstantinápoly ötödét pusztította el. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347 és 1353 között zajlott le, és több millióan vesztették életüket. A nándorfehérvári győztes csata után kitört pestisjárványban veszítette életét Hunyadi János is.

Jelenleg mindenki a COVID-19 koronavírusra figyel

Fekete himlő

Európában időszakonként visszatérő járványnak számított, és több mint 60 millió emberéletet követelt. Ennek ellenére a legnagyobb pusztítást az amerikai kontinensen okozta, amikor is az európai hódítók behurcolták az ott addig még ismeretlen kórt, ami szinte teljes mértékben kiirtotta a közép-amerikai őslakosságot. A betegség cseppfertőzéssel terjedt, ezért már a XVIII. században biológiai fegyverként is használták. A britek ugyanis úgy vertek le egy indián lázadást, hogy himlővel megfertőzött takarókat juttattak át az ellenséges oldalra, ami szörnyű pusztítást végzett. Európában 1973-ban Jugoszláviában bukkant fel utoljára, de sikerült megfékezni a katasztrófát, és a mai napig az egyetlen olyan betegség, amit sikerült világszerte felszámolni.

Spanyolnátha

A XX. század egyik legkíméletlenebb járványa, egyes becslések szerint 100 millió ember­életet követelt, de az erről szóló pontos adatok a mai napig nem ismertek, hiszen ideje egybe esett az első világháború utolsó éveivel, és csak 1920-ban csengett le. Szakértők szerint az áldozatok magas száma azért alakult ki, mert a háború éveiben a katonák szervezete nagyon legyöngült, és könnyen le tudta győzni immunrendszerüket az újonnan felbukkanó influenzatörzs. Egyes történészek szerint a spanyolnátha közrejátszott az első világháború befejezéséhez, mert a járványban már sokkal többen haltak meg, mint a harcokban. Nevét onnan kapta, hogy az első megbetegedéseket Spanyolországban észlelték és a Föld lakosságának 40 százalékát érintette. IV. Károly utolsó magyar király, valamint Kaffka Margit írónő és Max Weber német szociológus és filozófus is ebben a betegségben hunyt el.

Kolera

Jelenlegi ismereteink szerint Ázsiából hurcolták be a XIX. század elején, ahol robbanásszerűen terjedt, és több mint egymillió ember halt meg a betegségben. A kolera elsősorban széklettel, vizelettel és hányással terjedő fertőző betegség. Az 1866-os porosz–osztrák háborúból hazatérő katonák közül több mint 70 ezer áldozatot szedett. Magyarországon kétszer volt kolerajárvány, először 1832–1833-ban és 1872–1873 közötti időszakban. Több mint 500 ezren fertőződtek meg, a halálozási arány 50 százalék volt, ami nagyon magas számnak számít. A betegséget ma már megfelelő antibiotikummal tudják kezelni.

Kiütéses tífusz

A ruhatetűben élősködő parazita okozza a betegséget, amely a rossz higiéniés körülményekben és túlzsúfolt közösségben élőkre veszélyes. Nem véletlen, hogy a katonák között ütötte fel a fejét, és különböző hadjáratok velejárója volt. A betegség a szakértők szerint több millió életet oltott ki. Buda török uralom alóli felszabadítása után, a szétszéledt zsoldosok terjesztették el, ezért nevezték sokan magyar betegségnek is.

Vérhas

Egy baktérium okozza, magas lázzal, hasi görcsökkel és véres hasmenéssel járó betegség. Európában sok áldozatot szedett a krími és a porosz–francia háborúban, az elhunytak száma több ezerre volt tehető. Az öreg kontinensen ma már ritkán fordul elő, de a forró égövi országokban még most is komoly egészségügyi tényező.

A SARS utáni világgazdasági veszteség megközelítette a 80 milliárd dollárt

Malária

A váltólázként is hívott betegséget a szúnyogok terjesztik. A lázzal, izomfájdalmakkal, rossz közérzettel és hidegrázással járó malária ma is pusztít. Évente közel 500 millió új megbetegedést regisztrálnak, és a halálos áldozatok száma eléri az egymilliót. A maláriához hasonlít a sárgaláz, amelyet szintén szúnyogok terjesztenek, és emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Ebola

A ma ismert egyik legveszélyesebb, magas lázat, külső és belső vérzést okozó vírus. Az elsősorban Afrikában jelen lévő kórokozó az utóbbi néhány évtizedben jelentős járványokat okozott Zairében, Ugandában, Szudánban, Gabonban, Kongóban és Elefántcsontparton. Magas a halálozási arány, évente többször is megjelenik. A 2014-es Ebola-járvány hatalmas pusztítást végzett Afrika nyugati részén, ahol összesen 28 639 ember kapta el a betegséget, és több mint 11 ezren életüket veszítették a kórban. 2015-ben a világ országai 3,6 milliárd dollárt költöttek a járvány megfékezésére, ami 32,6 milliárd dollár gazdasági kárt okozott a térségnek. Érdemes megjegyezni az úgynevezett légionárius betegséget – semmi köze a légiósokhoz –, amelyet egy baktérium okoz, és a leginkább elhanyagolt légkondicionálók és tábori zuhanyzók révén terjed. Sok betegséget ma már sikeresen gyógyítanak antibiotikumokkal, 100 évvel ezelőtt viszont még csak kezdetleges gyógyszerek álltak az egészségügy rendelkezésére. A penicillint csak 1942-ben próbálták ki először emberen.

A XXI. század betegsége: a SARS

A COVID-19-hez hasonló, úgynevezett koronavírusos járványok már korábban is előfordultak, azonban a koronavírus kifejezéssel a világ csak a SARS-vírus 2003-as felbukkanásakor találkozott. A SARS (Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma) szintén Kínából indult, 2003-ban Kuangtung tartományban regisztrálták az első beteget. A vírus ezt követően 37 országban jelent meg és 8096 beteget regisztráltak. A kórban 774 ember halt meg, ami 9,6 százalékos arányt tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi koronavírus gyorsabban terjed, számszerűen több ember kaphatja el, de arányaiban kevésbé veszélyes, mint a SARS. Ez egy rendkívüli halálos betegség volt, de viszonylag gyorsan lecsengett, 2003 februárja és júliusa között regisztrálták a megbetegedéseket. A kínai kutatóknak pár éve sikerült megállapítaniuk a betegség forrását. Szerintük a vírus a patkósorrú denevérektől indult el. A világgazdasági veszteség, amit a járvány okozott, megközelítette a 80 milliárd dollárt. A Reuters azt állította, hogy az ázsiai légitársaságok 6, az amerikaiak pedig 1 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el. A Világbank becslése szerint pedig Kína közel 15 milliárd dollárt veszített. Már most kijelenthető, hogy a jelenlegi COVID-19 járvány végett még nagyobb lesz a gazdasági veszteség, mert még 2003-ban a világ gazdaságának Kína mindössze 4 százalékát tette ki, mára ez az arány 17 százalékra bővült.

MERS koronavírus

A MERS, más néven a közel-keleti légúti koronavírus, kevésbé ismert betegség. 2012-ben fedezték fel először egy szaúd-arábiai férfiban, majd összesen 27 országban jelent meg, köztük Nagy-Britanniában és Ausztriában is. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelentése szerint a járvány 2494 embert fertőzött meg, ebből 858-an haltak meg, tehát a fertőzöttek 34,4 százaléka, ami nagyon magas számnak számít. A MERS miatt 2015 júniusa és decembere között 25 százalékát törölték az ázsiai légijáratoknak, amíg a repülőterek forgalma 14 százalékkal csökkent világszerte.

Dengue-láz

A 2003 és 2012 között Amerikában kialakult betegséget szintén a szúnyogok terjesztették. A kórt már 1779 óta ismerték. Összesen 110 országban fordult elő és évente még ma is 50-100 millió ember kapja el, ezért fél millióan kerülnek kórházba és 12-25 ezren bele is halnak. A betegség összesen 2,1 milliárd dollárjába került Észak-, Közép- és Dél-Amerikának.

H1N1

2009-ben addig soha nem látott influenzajárvány söpört végig a világon. Az „A típusú”, H1N1 altípusú vírustörzs egyaránt tartalmazta a sertés, madár, valamint az emberi influenza génjeit és Mexikóból indult útnak. A betegségben több mint 18 ezren haltak meg, hazánkban 1915 ember fertőződött meg, és a kórral összefüggésben 70-en veszítették életüket. A H1N1 csak a mexikói turizmusban több mint 5 milliárd veszteséget okozott.

Zika vírus

A 2014 és 2016 között terjedő járványt ugyancsak szúnyogok terjesztették, de nagyon ritka esetben vált halálos kimenete­lűvé. Közel 100 millió ember fertőződött meg, köztük 1,5 millió terhes nő. Ez azért okozott komoly gondot, mert a vírus magát a magzatot támadta meg, és súlyos fejlődési rend­ellenességeket okozott. Sokan attól tartottak, hogy vírus végett veszélybe kerül a 2016-os riói olimpia megrendezése is, de szerencsére a játékokat meg tudták tartani. A Zika vírussal kapcsolatos költségeket közel 18 milliárd dollárra teszik.

Végezetül elmondható, az elmúlt 20 évben, mind fertőzöttek, mint pedig az elhunytak számát tekintve, volt már veszélyesebb járvány is a világon, mint a mostani, azonban az nincs kizárva, hogy a ­COVID-19 koronavírus fogja a legnagyobb gazdasági károkat okozni, de ez most másodlagos kérdés. Első az emberélet!

A spanyolnátha veszélyesebb volt

Az Angliában élő Bob Weighton 1909-ben született, és állítólag ő a világ legidősebb embere. Sok mindent túlélt, például a két világháborút és számos járványt is. Az idős férfinek 3 gyermeke 10 unokája és 25 dédunokája van, amikor megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye a mostani koronavírus-járványról, így válaszolt: – A koronavírus-járvány nem olyan vészes eddig, mint amilyen az 1918-as spanyolnátha volt. Aggódom a gyermekeim és az unokáim miatt. Magam miatt is kellene, de én már eleget éltem.