A bűn- és baleset-megelőzés egy megtérülő „befektetés”

Dunaújváros és térsége a bűn­ügyi fertőzöttség és a baleseti esetek tekintetében jellemzően az országos átlagot „hozza”. Sem pozitív, sem negatív irányba nincsenek kilengések. A bűn- és baleset-megelőzés egyik legfontosabb eleme a folyamatosság, a figyelem állandó fenntartása. A hetente megjelenő cikksorozatban a rendőrségi szakemberek részletesen kitérnek majd a fiatalokra, idősekre leselkedő veszélyekre, az internetes csalásokra, az adatvédelemre, a kábítószerrel való visszaélések eseteire, a drogfogyasztás tüneteire, az ezen keresztül leselkedő veszélyekre, és a közlekedési balesetek leggyakoribb kiváltó okaira és ismert helyszíneire, s mindezt a megelőzés érdekében.

– A lakossággal, a közvéleménnyel milyen együttműködést tud kialakítani a rendőrség?

– Fentebb beszéltünk róla, hogy Dunaújváros térségének közbiztonsága és közlekedésbiztonsága stabil, azonban a körülöttünk lévő világ nagyon gyorsan változik. Úgy gondolom, hogy fel kell készítenünk az állampolgárokat arra, hogy szembe tudjanak nézni a változásokkal azért, hogy a rájuk leselkedő veszélyt felismerjék, és adott esetben a bűncselekményeket meg tudják előzni.

Itt élünk és dolgozunk Dunaújvárosban, és látjuk, halljuk, tapasztaljuk, hogy a település „elöregedik”. A városban élő idősek fokozottan kitettek a bűncselekményeknek, a bűncselekmények elkövetőinek. Előszeretettel látogatják őket az olyanok, akik kihasználják azt az állapotot, hogy egyedül vannak, szeretetre vagy gondozásra vágynak, és sajnos gyakori tapasztalat, hogy nincs, aki foglalkozzon mindegyik idős emberrel.

Talán emlékeznek még arra, amikor az unokázós csalók jelentek meg a városban. Erre azonnal reagáltunk, és egy gyors, tömény bűnmegelőzési propagandát folytattunk, és minden fórumon, ahol lehetett, megjelentünk ezekkel a tájékoztató, szemléltető anyagokkal.

Elmondhatom, hogy az idősek már felkészülten fogadták a telefonhívásokat, elhárították a próbálkozást és az „előírt protokoll szerint jártak el”, majd értesítették a rendőrséget.

Azt lehet mondani, hogy a csalók tíz esetből csak egyszer jártak sikerrel. Ebből az esetből egyértelműen látszik, hogy egy tudatos, célirányos megelőzési programmal jól felkészített réteg könnyebben megelőzi a bűncselekményeket, és nem válik áldozattá.

– Hallottunk már például a Kortárs segítő programról, amely arról szól, hogy egy lakóközösségben, környezetben élő emberek hogyan tudnak egymásra figyelve, idős embertársaiknak segíteni. Ezen belül milyen megoldások léteznek?

– A program nevében is benne van, hiszen az idősek részéről sokkal nagyobb a saját korosztályukba vetett bizalom. Az egyik legfontosabb cél, hogy az információt, a tudást juttassuk el nekik és a családtagoknak, hogy fel tudjanak készülni, fel tudják készíteni egymást ezekre a veszélyes helyzetekre.

Minél „zajosabb”, minél összetartóbb egy lakóközösség, annál kevésbé tud közéjük beszivárogni idegen ember. Nagyon nagy energiát fektetnek a kollégáim abba is, hogy eljussanak az idősotthonokba, azokra a rendezvényekre, ahol ezeket az embereket meg tudják szólítani. Tudjuk azonban, hogy az idősek között vannak olyanok, akik nem mennek sehova. Ők helyzetükből adódóan, de más okból kifolyólag is, „csak” a sajtón keresztül értesülnek a fentebb említett dolgokról. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a most induló együttműködésünk részeként hetente megjelenő cikksorozatunkkal, az abban közölt tartalmakkal el tudjuk érni őket is, fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket.

Programunkat egy tematika szerint építenénk fel, és e tematika szerint haladva céloznánk meg az adott bűncselekményeknek jobban kitett célcsoportokat, és azokat a személyeket, szervezeteket, akik, illetve amelyek a megelőzésben és megtörtént bűncselekmény esetén a felderítésben segíteni tudnak. Gondolok itt az időskorú személyek hozzátartozóira, a kortársaikra és az időseket segítő szervezetekre, de ne felejtsük el a fiatalokat sem, ahol szintén nagyon fontos a figyelemfelhívó tevékenység. Fiatalok esetében is nagyon fontosnak találom, hogy a szülő vagy a pedagógus, esetleg a társak ismerjék fel azokat a jeleket, azokat az objektív dolgokat, hogy baj van a fiatal körül. Legyen az kábítószerrel kapcsolatos probléma, iskolai zaklatás vagy az internet világából jövő bármi olyan eltérés, aminek lehetnek külső jelei és a fiatalt hamar bajba sodorják.

– Sokan életvitelszerűen húzzák le az öregeket. Hogyan lehet ezeket az eseteket elkerülni, adott esetben a bűnelkövetők ellen eljárást indítani?

– Nagyon fontos a családok, a hozzátartozók figyelme ezekben az esetekben és jelzése a rendőrség felé. Voltak nekünk ilyen eseteink, nyomozásaink. Arra a szintre kell eljutni ezekben az ügyekben, hogy az időskorú sértett maga is sértettnek érezze magát. El kell tudni mondania, hogy őt becsapták. Ha ő nem érzi magát sértettnek, hanem egy segítő szándékot feltételez a vele történtekkel kapcsolatban, akkor kvázi nincs sértett, és így nincs meg az eljárás alapja. Ha a sértett nem érzi azt, hogy őt kár érte, akkor az „elkövetőt” nincs miért felelősségre vonni, de az ilyen ügyek esetében is mindent megteszünk az eredményes bizonyításért, de utalva a fentiekre, itt is nagyon nagy szerepet kaphat a megelőzés.

– Valamennyi generációt érintenek és foglalkoztatnak az interneten, a számítástechnikai eszközökkel elkövetett csalások.

– A megelőzés és a sikeres felderítések érdekében megpróbálunk minél szélesebb tudást felvonultatni azért, hogy bemutassuk azokat az eseteket, amelyeken keresztül a „csalók beférkőznek az emberek pénztárcájába”, azaz hozzáférhetnek a bankkártyájukhoz, banki adataikhoz. Többrétű ez a dolog: van, amikor egyenesen a pénzre mennek, van, amikor „csak” a személyes adatok elérésére, és van, amikor a banki adatokat akarják megszerezni, de minden esetben a cél a pénz „lehúzása”.

Fontos tanács, hogy merjünk kételkedni, merjünk kérdezni, visszakérdezni, ne mi adjuk meg először az adatainkat, hanem kérjük el a kérdezőtől azokat az adatokat, amik az internetes biztonsághoz hozzátartoznak. Ma már szerencsére kettős azonosítási rendszer van, amelynek része együttesen a biztonsági kód és egy telefonos kód.

Hetente megjelenő cikksorozatunkban valamennyi problémára kitérünk majd

Az ilyen és ehhez hasonló ügyeket szép sorjában bemutatjuk, hogyan lehet az adatokat visszaellenőrizni, hogyan lehet az adatainkat megőrizni. Éppen ezért kiemelt fontosságú az adatbiztonságra, az internethasználat biztonságára fókuszálni, hogy egyáltalán ne, vagy minél kevesebben essenek ilyen csalások áldozatául. Sokszor nem is kell túl messzire menni, hiszen a Facebookon annyi információt csepegtetünk el magunkról, hogy életünk egy nyitott könyv. Bejegyzéseink nagyon sok mindent elárulnak szokásainkról, cselekedeteinkről.

– A kábítószeres esetek, bűncselekmények ma már nap mint nap tetten érhetőek környezetünkben. Önálló területté nőtték ki magukat. Az előbb tárgyalt internetes bűnözés, illetve a kábítószer-terjesztés és -fogyasztás mondhatni kéz a kézben járnak. Lehet-e ezeket rangsorolni?

– Hogy az internet vagy a kábítószer okoz-e nagyobb függőséget, azt ma már nem lehet tudni – mondja kicsit viccesen Suszter.

– Nézzük meg a fiatalokat! Már le sem veszik a szemüket a mobiltelefonról és az internetről. Azt lehet mondani, hogy mindegyik függőséget okoz, és elvonási tünetekkel jár. A kábítószerek vonatkozásában a megelőzésre helyeznénk a hangsúlyt, jelesül mutassuk be a kábítószereket, azok fogyasztásának tüneteit, hatásait, és azt szeretnénk, hogy ezek az információk jussanak el a szülőkhöz, hozzátartozókhoz, azért, hogy egy fiatalkorú személy esetében, akire még van a szülőnek ráhatása, ismerje meg ezeket. Itt nem csak a fizikai tünetekre kell figyelni, hanem egyéb tünetekre is: eltűnik egy kis zsebpénz otthonról, idegen dolgok – simítózáras tasak, kicsi fehér vagy gyanús porral, furcsa tabletták stb. – vannak a zsebben.

Az interneten ma már nagyon könnyű néhány száz forintért tudatmódosító szerekhez hozzájutni, éppen ezért nagyon fontos a szülő szerepe. Tudja és ismerje a jeleket és a módszereket.

A kábítószer mellett egyre inkább hódít az úgynevezett dömpingivás, ami azt jelenti, hogy a lehető legrövidebb idő alatt berúgni. Ez nagyon veszélyes, mert nincsenek tisztában ennek hatásával, hatásmechanizmusával, egészségügyi kockázataival, következményeivel. Úgy gondolom, ezekről is érdemes lesz beszélni majd egyik cikkünkben.

– A rendőrség a prevenció során milyen szervezetekkel tud együttműködni?

– A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság állományában jól felkészült kollégák vannak. A bűnmegelőzési munkatársak kiválóan együttműködnek a dunaújvárosi szervezetekkel, az önkormányzatokkal, azokkal a csoportokkal, akikkel, akiknek a segítségével a prevenciót végzik.

Gondolok itt az Idősügyi Tanácsra, az Útkeresés Segítő Szolgálatra, a Drogambulanciára, a Jószolgálati Otthonra. Iskolai bűnmegelőzési tanácsadót működtetünk három szakközépiskolában, ahol napi szinten jelen vannak. Iskolarend­őreink vannak, akik a körzeti megbízotti állományból kerülnek ki (nem összekeverendő az iskolaőrrel – a szerk.).

– Markáns területe a prevenciónak a baleset-megelőzés. Ez mennyire ágyazódott be a köztudatba?

– Nem lehet más a célunk, mint az, hogy Dunaújváros és térségében csökkentsük a balesetek számát, a balesetek súlyosságát. Fontos a közlekedési morál, a közlekedés biztonságának erősítése. Persze visszatérő kérdés, hogy felismerjük-e a veszélyhelyzetet és felismerjük-e a szabályokat, mert vannak olyan helyek a városban és környékén is, amelyekre fel kell hívni a figyelmet, hogy ott hogyan kell közlekedni. Van a KRESZ, van a tudás, amelyek nem mindig érnek össze, ezért ezeket nem árt erősíteni. Ezért is szeretnénk majd tematikusan ezekre is felhívni a figyelmet.

A több héten át megjelenő tartalmakkal célunk az, hogy – mintegy rendszerbe foglalva – hatékony segítséget tudjunk nyújtani minden korosztálynak a bűn- és baleset-megelőzésben.

Ismerjék meg és segítség az emberek a munkánkat, erősödjön a bizalom. Tegyünk együtt a bűncselekmények elkövetése és a belesetek bekövetkezése ellen.

Nagyon fontosnak tartom, hogy segítséget kapjunk az itt élő emberektől, és erre a segítségre pedig megfelelően reagáljunk, hiszen együtt tudjuk javítani a város és a térség közbiztonságát és közlekedésbiztonságát.

„Az állampolgár a mi szemünk és a mi fülünk. Annyi rendőr van a területen, ahány ember lát, hall és tesz.”

Nagyon nagy segítség, ha lát vagy hall valamit az itt élő és erre járó ember, ami gyanús, akkor ne több nap múlva vagy az eset utólagos ­helyszínelésekor adja a tudtunkra, hanem ott akkor azonnal hívja a 112-es segélyhívót, és kollégáim a lehető leggyorsabban reagálnak a bejelentésre. Nagyon sok sikeres ügyünk volt állampolgári bejelentés és segítségnyújtás alapján. Külön köszönöm ezt a segítséget!