A bor nemcsak szeszes ital, az emberrel egyidős kultúra része

– A borszeretetem mára már természetes dolog, hiszen Magyarország legrangosabb borvidékén, Sátoraljaújhelyen születtem és tizenhat éves koromig Tolcsván nevelkedtem. Ennek ellenére nem szeretem a szőlőmunkákat és a permetező anyagok szagát sem. Ugyanúgy rossz emlékeim vannak apám hajnali keltegetéseiről, ahogy a végtelenül hosszúnak érzett szőlősorokról is, amik az én kapálásomra vártak. Ezek nagyon fiatal korban szerzett élmények voltak. Elmondok egyet – kezdte a történetét Friedrich Ferenc.

Furcsa szórakozás

– Nagyjából tízéves voltam, a dolog Tolcsván esett meg, a rangos szőlőtermelő és boros vidéken. Húsvétkor. Mint mondtam az előtt, tízéves lehettem. Kézen fogva sétáltunk a faluban, és nagyon sok ittas embert láttunk, köztük egy olyan fazont is, aki már az árokban pihente ki az ünnepi koccintások fáradalmait. A kérdő tekintetemre az anyukám csak ennyit mondott: „látod kisfiam, a bácsi most szórakozik”. Ez a rémisztő kép nagyon sokáig beárnyékolta a borhoz való kapcsolatomat. Ezek után ahhoz, hogy a bort mégis megszeressem, bizony sok időnek kellett eltelnie. Meg kellett érnem hozzá. Később, amikor a gyerekeimmel elkezdtünk bort inni a családi rendezvényeken, elmondtam nekik, hogy a bor nemcsak egy szeszes ital, hanem az emberrel egyidős kultúra része, amiből jó esetben annyit veszünk ki, amennyi a javunkra válik.

Értünk a borhoz

– Azt kimondani magunkról, hogy értünk a borhoz, bátor dolog. Ezen a borkóstolós estén nem egy kérdést tettem föl az előadónak, de a legkevésbé sem akartam vele szerepelni. Egyszerűen azért, mert érdekelt néhány dolog, és meg akartam ismerni a válaszokat. Akár azt is mondhatnám, hogy tanulni akartam belőle.

Végtelen hosszú szőlősorok vártak kapálásra...

Egy másik boros világ

– Ezen az estén a tokaji borvidéktől egy nagy, képzeletbeli utat tettünk meg a somlói bortermelőkéhez. Azt kell mondjam, hogy ez kedvemre való kirándulás volt, mert az övék számomra konkurál a szülőföldem boraival. Szinte összetéveszthetők, és persze különböznek is egymástól. Nem vagyok benne szakember, pontos magyarázatom nincs rá, mert nem vagyok geológus, de hallhattuk: hasonló a két terület talajszerkezete. A síkságból itt is kiemelkedik egy vulkanikus hegy. Mint a tokajinál, csak kisebb nála. A borok ízvilága is rokon az ottanival. Amikor a nyolcas úton elrobogtunk mellette, mindig érdekelt ez a helyszín. Egyik alkalommal megálltam, és egy teljes napot töltöttem el náluk, körbejárva, megismerni a helyszínt s a kínálatot. Megnyertek maguknak, nagyon kellemes élményeket szereztem, másoknak is szívesen ajánlom.