Interjú a Szent Pantaleon Kórház új főigazgatójával, dr. Jobbágy Lajossal

2022.05.06. 14:00

„A fél év kötelezőből negyven év szabadon választott lett”

Dunaújváros Új főigazgatója van május elsejétől a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórháznak. Dr. Jobbágy Lajos azt a dr. Mészáros Lajost váltja, aki az április 3-i országgyűlési választáson körzetünkben a Fidesz­–KDNP színeiben a legtöbb szavazatot kapva nyerte el a bizalmat, így ő országgyűlési képviselőként folytatja.

Várkonyi Zsolt

Dr. Jobbágy Lajos első munkahelye a jelenlegi, és azt vallja, hogy amikor ide jött, elsősorban csapatot választott, nem szakterületet. Kinevezéséig az Aneszteziológiai és Betegellátó Osztály osztályvezető főorvosa, és a kórház orvos­igazgatója volt. A főigazgató készséggel adott interjút lapunknak. 

Május elsejétől dr. Jobbágy Lajos a dunaújvárosi megyei jogú Szent Pantaleon Kórház főigazgatója 
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő

– Hogyan lett orvos, hogyan választotta ezt a szakmát, hivatást? 
– Azt nem tudom mondani, hogy már ötéves koromban megfogant bennem a gondolat, hogy gyógyítani akarom az embereket. Később azonban már a biológia és az orvoslás felé fordultam. Tizenhét évesen, amikor el kellett dönteni, hogy milyen egyetemre jelentkezzek, az orvosi egyetem mellett akkor az atomfizika témaköre érdekelt. Kivettem a könyvtárból egy atomfizikai és egy biokémiai könyvet. Az atomfizikát már a második oldalon nem értettem, amíg a biokémiát még a századikon is, így az atomfizika „elesett”. Innentől kezdve a biológia-irányultság dominált. Az ELTE biológia és a Semmelweis orvosi tanszaka között pedig egy „bélás feldobásával” döntöttem el, és az orvosegyetem nyert. (A bélás a kétforintos pénzérme hétköznapi, nem hivatalos megnevezése volt régen – a szerk.) Akkor még nem tudtam, hogy mi vár rám. A családban, a rokonságban nem volt olyan, aki ezen a pályán mozgott, első generációs orvos vagyok. Az akkori maximális húsz ponttal vettek fel az egyetemre, ahol elsősorban az orvoslás tudományos része kötött le, így sikerült summa cum laude minősítéssel végeznem. 
 

– Miért pont Dunaújváros? 
– Feleségem – aki szintén orvos, dr. Tischner Magdolna – perkátai származású, emellett ráadásul háziorvos akartam lenni azon ideával már negyed-, ötödév környékén az egyetemen, hogy ott, abban a kis faluban lesz egy kis praxisom, ahol én majd mindent megoldok. Akkor még úgy működött a családorvoslás, hogy a falusi háziorvos, ilyen volt például az öreg Baráth Karcsi bácsi, aki ha kellett, gumicsizmában a saját kis felszerelésével kiment a falu szélére is a motorbiciklijével. Akkor úgy gondoltam, hogy ahogy fejlődik majd a tudomány és meglesz hozzá az infrastruktúra, a rám bízott területet én is elláthatom majd. 
Igen ám, de kötelező féléves kórházi gyakorlatra való jelentkezésemet Dunaújvárosba adtam be. Ide jöttem és itt ragadtam. Így lett a félév kötelezőből negyven év szabadon választott. Engem akkor itt 23 évesen az intenzív osztályon nagy szeretettel fogadtak, nagyon sokat tanítottak. Mindig is igyekeztem és igyekszem is majd ezt a mintát követni, továbbvinni. 
 

– Ősszel lesz negyven éve, hogy elvégezte az orvosi egyetemet. Számos feladattal megküzdött ezek alatt az évek alatt, de Covid, a koronavírus-járvány különleges feladat elé állította az egészségügyet. Hogyan emlékszik vissza erre az időszakra? 
– A Dunaújvárosi Járás területére 2020 márciusában ért a járvány, amelynek első négy hulláma ijesztő volt. Mindenkinek azt tudom mondani, hogy most, 2022 nyarára készülődve, amikor intenzitásából vesztett a betegség, és meglehetősen át is van oltva a lakosság, kezdjük elfelejteni azt, hogy milyen volt 2020 ősze és 2021 tavasza, ami nagyon sok életerős embert elvitt. Több mint két éve ismerjük a betegséget, alázattal és tisztelettel kell róla beszélnünk. Én 1980-ban tanultam a mikrobiológiát, a koronavírus a náthavírusok között volt említve. De ez egy megvadult náthavírus lett, most újra megszelídülőben van, az Isten adja, hogy így is maradjon! 
 

– Ahogy említette, nem volt ez mindig így! 
– Sajnos 2020 ősze, 2021 tavasza, mint mondtam, ijesztő volt. A járvány ideje alatt volt olyan másfél év, amikor olyan kórképeket láttunk, amit addig nem. Tömegével! Vannak olyanok, akiket sikerült megmentenünk, és vannak, akiket elvesztettünk a járványban. 

– Önnek a járvány alatt nem csak a gyógyítás, hanem a „védekezés” szervezése is feladata volt, hiszen a kórházi alapellátás biztosítása mellett a járvány okozta kihívásokat is kezelni kellett. Hogyan érintette ez a Szent Pantaleon Kórház működését? 
– A dunaújvárosi kórházban 641 beteget tudunk fogadni. A járvány tetőpontján, 2021 tavaszán intézményünkben 302 Covid-beteg ellátására kellett felkészülnünk, tehát gyógyítási kapacitásunk közel fele a Covid-betegek ellátására lett felszabadítva. A fertőzőosztály két szárnya helyett kilenc szárny volt Covid-ellátásra kijelölve. Normál viszonyok között 14 ágyas a lélegeztetési kapacitással rendelkező intenzív osztályunk, ezt kellett 54-re emelni. A kormány közreműködésével a szükséges eszközöket megkaptuk. A számokat azért említem, hogy érzékeltessem, milyen feszített munkát végeztünk a kollégákkal együtt. Az ellátások megszervezése nagy kihívás volt a kórházi működés átszervezésében, majd újraindításában. 
 

– A Szent Pantaleon Kórház „járványmentes” időszakban is mintegy 150 ezer ember ellátásáért felel. 
– Megyei jogú kórházként közvetlenül az Országos Kórház Főigazgatóság alá tartozó független intézmény vagyunk. Van egy területi ellátási kötelezettségünk, ami a dunai Pentele híd megépülése után nyolc településsel kibővült, és van egy teljesítményvolumen-korlát, amit sikerült ugyanakkor megnövelnünk. Tehát azáltal, hogy a területi ellátási kötelezettségünk megnőtt, a volumenkorlátot is sikerült egy kicsit feljebb tolni. Természetesen a területen kívülről is fogadunk betegeket, ha az nem megy a területi ellátási kötelezettség kárára. 
 

– Dr. Mészáros Lajos főigazgatóként és már országgyűlési képviselőként is fontosnak tartotta, hogy MRI készüléket kaphasson a kórház. Ennek végigvitele már az ön feladata lesz… 
– Azért azt fontos kiemelni, hogy ez nem politikai szándék csupán. Ezt az előző főigazgató is így gondolta. Itt az ország közepén, a Dunaújvárosi Járás területén és Bács-Kiskun megye közel eső részein egy nagy fehér folt van, az úgynevezett MRI-denzitásban, lefedettségben. Az MRI készülék beszerzése és működtetése szakmailag indokolt, a betegek biztonságát és „kényelmét” is szolgálja azzal, hogy nem kell emiatt majd Szekszárdra, Kecskemétre, Székesfehérvárra vagy Budapestre utazniuk. 
 

– Mikorra várható ez leghamarabb? 
– Ha az Országos Kórház Főigazgatóság ezt jóváhagyja, akkor elkezdődhet az MRI-készülék beszerzése. Úgy gondolom, hogy a pályázati anyag kidolgozásához, a pályáztatáshoz, a telepítéshez, a beüzemeléshez legalább fél év szükséges. És ennyi idő nekünk is kell ahhoz, hogy időközben az azt működtető személyzet is felkészült legyen és dolgozni tudjon vele. Ennek a képzése már indul. 
 

– Tervez-e változást a kórház struktúrájában, működtetésében? 
– A személyes jelenlétet meg kell tartani és tovább kell erősíteni, hogy ne csak az Excel-táblázatokból tájékozódjunk, hanem a helyszíneken – ezt a menedzsmenttel közösen így gondoljuk. A diagnosztika, főleg a képalkotó diagnosztika fejlesztése eleve rendkívül fontos feladat, és most elsőbbséget élvez a sürgősségi betegellátás infrastruktúrájának, fektetési kapacitásának, építészeti és humánerőforrás-adottságainak stabilizálása, fejlesztése. 
 

– Önt megtalálták korábban a díjak is, gondolok itt például a 2011-es Dunaújváros díszpolgára címre, vagy a Köszönet a Hősöknek díjra, amelyet a Covid-járvány alatt kifejtett tevékenysége elismeréseként kapott. Hogyan éli meg ezeket? 
– A díjak köteleznek. Amikor egy kinevezés elfogadásakor a díjakról beszélünk, akkor kell, hogy inspiráljanak! A díjak egyike sem egy életműdíj, arra ösztönöznek, hogy így tovább. A kerékpározás egyik nagy szerelmem, meg a Dolomitok, ott megtanultam, hogy ha a kerékpáron haladva valaki hátrafelé néz, akkor nagyon nagyot esik. Az emelkedők és a lejtmenetek egymást követik, és ha én megcsináltam az egyik hágót, az nagyon jó, nagyon örülök neki, de ott van előttem a következő. 
 

– Szabadidejében sportol, gyakran látjuk önt futni az Óvárosban, vagy az alsó Duna-parton… 
– Sajnos egyre többet fognak látni sétálni, mert az ízületeim nem bírják már a hosszú távú futást. Eddig vagy 8–10 maratont teljesítettem, a félmaratonokat nem is számolva. Sokat fognak látni nyáron az öbölben, a vízen túrakenuzni is, és a Balaton oda-vissza átevezése sem fog kimaradni. Idén először a Balaton 5,2 km-es átúszását is tervbe vettem. Ha az egészséges életmódot hirdetjük, akkor jó, ha mi is azt csináljuk. 
 

– Köszönöm az interjút! 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!