Kukorica: egyre fokozódik az árverseny világszerte

A közelmúltban Márkli János, a Pentele Zrt. ügyvezetője az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: „Négy és öt tonna termett hektáronként, tavaly kilenc-tíz tonnát arattunk ugyanekkora területen. A kukoricánál hamar leszáradt a szár, ezért a termésben benne maradt a víz, szárítani kell. Itt még nehezíti a helyzetet, hogy a gáz ára százhúsz százalékkal nőtt egy év alatt.”

Érdekes adat a kukoricával kapcsolatban, hogy a takarmánynak való becsesebb, mint a malomnak szánt termény. Ez jól hangzik, de a nagy számok törvénye alapján, ez mindenképpen a hús­árak emelkedését jelenti, hiszen a gazdáknak többet kell fizetniük az állatok etetésére, amit kénytelenek az áraikba beépíteni. Ez pedig tudjuk, nálunk, vásárlóknál csapódik le.

De nézzük a tényeket! Magyarország évtizedek óta Európa egyik meghatározó szereplője a kukoricatermesztés területén. Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak a termesztési és értékesítési feltételek is, új szereplők jelentek meg a piacokon, és a klímaváltozás is újabb kihívások elé állítja a magyar gazdálkodókat.

Bár itthon nem, de globálisan jó kilátások vannak arra, hogy a 2021-es évet is a kukoricatermesztés rekordévei között tartsuk majd számon, mégis magasban vannak az árak. Erről Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója az alábbiakat nyilatkozta az agrarinform.hu.-nak.

„Nagyon sok piaci történés befolyásolta az árszintek emelkedését. Hogy csak párat említsek: Kína „éhsége”, a tárolók feltöltése, valamint az újonnan létesített több ezer sertéstelep kiszolgálása. Emellett a nyersanyagok, alapanyagok és energiahordozók árainak trendszerű emelkedése, ezzel párhuzamosan a globálisan „felpörgő” infláció, a kifeszített kereslet és a korlátos szállítási kapacitások, a Covid esetleges újabb hullámának egyelőre kiszámíthatatlan mértéke és hatása. A termőterület nagysága változatlan, továbbra is körülbelül egymillió hektáron termelünk tengerit, és az elmúlt években mindig rekord vagy rekordközeli éves terméshozammal zártuk az esztendőt. A világban azonban hatalmas változások mentek végbe, egyre több országban termelnek igen jól és versenyképesen kukoricát, így a magyar gazdáknak már a franciák mellett az ukrán, brazil és akár az amerikai termelők is versenytársaivá váltak.

A klímaváltozás sem könnyíti meg a gazdálkodók életét – folytatta a szakember –, kiszámíthatatlanabbá teszi a mezőgazdasági termelést, a szélsőségesebb időjárás megnehezíti és labilissá teszi a kukoricatermesztés nyereségességét, ezáltal a hosszú távú, potenciális és versenyképes fejlődést. Fontosnak hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás egy komoly probléma, a növényeket „stresszessé” teszi, ezáltal pedig érzékenyebbek lesznek a kórokozókra.

Ami biztos, hogy minőségben, árban és mennyiségben egyaránt fokozódik a verseny.