Garda érmet szeretne

2021.07.20. 14:00

Földrengést csak ők okoznának, talpra ugrasztva a magyarokat

A magyar női vízilabda-válogatott július 26-án kezdi szereplését az olimpián, soraiban a Dunaújvárosi Egyetem-Maarsk Graphics négy játékosával. Közülük az Európa-bajnok Garda Krisztina második ötkarikás játékán szerepel, ahol már nem epizódszereplőként tekintenek rá, ő pedig magára. S igyekszik megfelelni a színész, Csuja Imre kérésének is.

Gallai Péter

20210424 Budapest DUE Maarsk Graphics - Újpesti Vízilabda Sportegyesület UVSE Hunguest Hotels felnőtt női OB I. magyar bajnoki döntő vízilabda mérkőzése a Hajós Alfréd Sportuszodában A képen: GARDA KRISZTINA (8) Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő SzZsE Dunaújvárosi Hírlap DH

Fotó: Zsedrovits Enikő

A dunaújvárosi együttes csapatkapitányát egy térdében lévő rendellenesség miatt egykor minden szárazföldi sporttól eltiltották az orvosok, így kötött ki végül testnevelő tanára javaslatára a medencében. A 26 éves játékos 2005-ben kezdett megismerkedni a sportággal, hogy aztán szorgalommal és tehetséggel a legjobbak közé emelkedjen. 2013 óta játszik Dunaújvárosban, alapembere és kapitánya lett az együttesnek, a nemzeti csapattal 2016-ban Európa-bajnok, klubedzőjével, Mihók Attilával 2019-ben Univer­siadé-győztes.

Garda Krisztina, a dunaújvárosi csapat kapitánya úgy érezte, teljesítményével rászolgált, hogy ismét kerettag lehessen Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

– Eddigi talán legjobb szezonja után mennyire volt biztos benne, hogy Tokióban is ott lesz?

– Most nyugodtabban mentem a kerethirdetésre, mint Rió előtt, akkor nagyon izgultam. Aztán 2016-ban még úgy voltam a versenyen, hogy na jó, elviszem a kiállításokat, amikor véletlen arra jártam, még gólt is lőttem, örültem, ha játszottam. Most más a helyzet, nem esett volna jól, ha kimaradok, mert azt gondoltam, elég sok és jó dolgot tettem a szezonban, persze, amíg nem hallottam a nevemet, azért volt némi drukk. Mondhatom, a csapat egyik meghatározó játékosa lettem, akinek több felelősséget kell vállalnia. A Brazíliában elveszített harmadik hely után a szomorúság mellett már arra gondolt az ember, na jó, majd Tokióban. Ez öt év lett, és addig rengeteg világverseny és klubfeladat várt ránk, és kvalifikálni is kellett. Azért nem vezetett kikövezett út a helyemig, hiszen 2017-ben és 2019-ben is lemaradtam a vb-ről. Aztán a 2019-es Universiadé-aranyérem jelentett fordulópontot, nagy lökést, azóta már én is elhiszem, hogy bárki ellen játszunk, ez nekem sikerülni fog. Mihók Attila akkor megfogalmazta, ahogyan Dunaújvárosban, annak a válogatottnak is márpedig vezére kell legyek. Ezt sikerült átmentenem. Egyébként ő volt az, aki töretlenül bízott bennem és képességeimben.

Van miből építkezni és fontos hinni magukban, mert ez egy jó válogatott

– Csak januárban vált biztossá, hogy ott lesznek Japánban, miután megnyerték a trieszti olimpiai selejtezőt.

– Nem volt egyszerű az út, a járvánnyal terhelt másfél év nagyon nehéz és sűrű lett, pályafutásom legkeményebb időszaka, mind a klub, mind a válogatott esetében. Esemény eseményt követett, aztán Triesztben megvertük az olaszokat, utána lehetett Japán útikönyveket nézni, meg az ellenfeleket.

– Tudom, nagyon sokat edzenek, és mentális tréningeket is kapnak, de ilyen extrém terhelést fizikálisan vagy fejben volt nehezebb elviselni a vírus miatti elszigeteltséggel együtt?

– Egyértelműen mentálisan. Még ha egy célért is küzdünk és a DUE-Maarsk, illetve a válogatott csapategysége is kiváló, de mégis hosszú ideig ugyanazokkal az emberekkel vagy összezárva. Hónapokon keresztül nem volt szünet, nem találkoztál a családoddal, a barátaiddal, vagy éppen nem csinálhattál olyan programot, ami feltölt. Azért tizenöt ember között adódhatnak súrlódások, félresiklások. Azonban ha komoly céljaink vannak, ezeken át kell tudni lépni, és megoldani azokat, mert különben az eredményesség rovására megy.

– Ha már eredmény, az olimpián mi a cél? Nem akarom megelőzni, de a negyedik helyekkel „már tele a padlás”.

– Azt gondolom, egy bajnokság egy szezon, egy olimpia lehet egy élet is, amit feltesz rá az ember, hisz’ oda nem mindenki jut el, pláne nyeri meg, vagy szerez érmet. Példálózhatnék Takács Orsolyával, aki mindhárom ötkarikás szerepléséről negyedikként tért haza, ami biztos nagyon nehéz lehetett. Persze, érmet szeretnénk most már, arról nem mondanék többet, milyen színűt, de nyilván mindenki tudja melyik a vágyunk. Aztán ha „csak” dobogó lesz belőle, most azt mondom, azzal is elégedettek lehetünk, de persze, a helyzettől is függ majd. Azonban ne gondoljunk ennyire előre, ugyanis Japánt és Dél-Afrikát leszámítva nyolc kiváló válogatott indul még. Persze, mondhatjuk, hogy az USA kiemelkedik, de a világliga-döntőn három és fél negyeden keresztül tartottuk őket, s ugyan a végén kikaptunk, de az arcukon látszott a riadalom, hisz’ régen nem szorongatták meg őket ennyire. Megtapasztaltuk, akár a közös edzőtábor alatt, hogy ők is emberek, és bizony hibára késztethetők. Szóval a nyolc csapat közül bármelyik ott lehet a dobogón, vagy akár a tetején. Azonban csak arra szabad koncentrálni, mi lesz a következő meccsünk, és nem azon görcsölni, jussunk be a döntőbe, amit meg kell nyerni. Lépésről lépésre pipáljuk ki a feladatokat, így könnyebb koncentrálni is. Én kigondolhatom, hogy mi lesz a fináléban, aztán a csoportban meg kapunk három zakót.

„Várjuk a nagy lövéseidet kisanyám!”

Bíró Attila szövetségi kapitány óriási meglepetése volt, hogy a keret tagjainak ismert sportolók, művészek, zenészek küldtek személyre szabott üzenetet, és jelentették be nevüket. Gardának Csuja Imre színész jutott, és egyebek között ezt mondta: „Ízirájder”, várjuk a nagy lövéseidet kisanyám! Puszi.” Krisztina először azt gondolta, az „ízirájder” miatt azért ő kapta, mert szeret vezetni és egészen jól. – Mégis az ország egyik legismertebb művésze, nagyon örültem neki és az üzenetnek. Amit kért, a távoli bombákat, igyekszem teljesíteni, mert nyilván nem én vagyok az, aki le fog fordulni, nekem nagy lövéseim vannak. A világligában Kanada ellen ezekből már sikerült visszahozni, a többit az olimpiára tartogatom.

– Azért az nagyon biztató, hogy hazai pályán verték az olaszokat, és jutottak ki ezáltal Tokióba. Majd nemrég a világliga-szuperdöntőben ezüstérmesek lettek a sokak által toronymagas favoritnak tartott amerikaiak mögött, többek között az Európa-bajnok spanyolokat legyőzve. Említette, nem szeretne pontos helyezést meghatározni, de ezzel az eredménnyel szintén kiegyeznének?

– Nyilván, most azt mondom, örülnénk neki, de biztos, hogy nem lesz könnyű odáig sem eljutni, a fináléig. Hiszen mind ezt akarják azok, akik ott voltak a világligán, illetve az onnan hiányzó Ausztrália és Kína is, ezekről két éve nem tudunk semmit, mert eltűntek a koronavírus miatt, és nagyon videónk sincs róluk. Azért ezekből a sikerekből lehet építkezni, a spanyolokat tíz éve nem múltuk felül és az, hogy ilyen simán sikerült, vagy Kanada legyőzése az elődöntőben, adhat nekünk magabiztosságot. Persze, nem túl nagyot, de ami kell, azt innen ki lehet meríteni, mert fontos hinni magunkban. Azért az sem rossz, hogy az USA-val egy csoportban vagyunk, hiszen nem mindegy, hogy a negyeddöntőben jönnek szembe velünk, vagy a hőn áhított döntőben.

– Mennyit számít, hogy van ötkarikás tapasztalata, még ha sajnos a körülmények teljesen mások is a szigorú előírások, biztonsági óvintézkedések miatt?

– 2016-ban nagyon feszülten mentem ki, és azt mondogattam magamnak, ez is csak egy világverseny a sokból. Aztán amikor megláttam a helyszínt, lepergett előttem az életem, miszerint kisgyerekkorom óta ezért dolgoztam, hogy az álmom teljesüljön. Ez kicsit el is vitt az elején, kellett pár nap, amíg felocsúdtam. Ez a tapasztalat, hogy tudom, mi vár rám, nagyon sokat fog segíteni, már nem úgy megyek oda, hogy az olimpia „bűvkörébe” kerülök, hanem itt a lehetőség, ami egy újabb vízilabdatorna, ahol jól lehet játszani, lehet gólt lőni, blokkolni, védekezi, és ha ezek mennek, akkor mindannyian örülhetünk, mert a társaim is ugyanezt fogják tenni. Azért is tartom a csapatunkat jónak, mert mindig van olyan, vagy akár több is, aki kimagaslóan képes teljesíteni, amire szintén lehet építeni. Lehet ma Gurisatti, holnap Keszthelyi, aztán meg én leszek ez, vagy Magyari a kapuban.

– Szerepe volt abban is, hogy az újoncokat fel kellett készíteni, mi vár rájuk?

– Igen, beszélgettünk róla, hogy vigyázni kell, mert el lehet veszni ebben a miliőben még úgy is, hogy nagyon szigorú protokollok szerint telnek a napjaink. A kvázi bulihangulat, mint a faluban szokott lenni, most nem lesz. Nem csak dr. Csernus Imrével dolgozunk, van egy másik mentálprogramunk, aminek részeként kitalálták, hogy mint egy cégnél, minden meccsre mások lesznek a felelős vezetők. Ezzel Bíró Attila és Keszthelyi Rita válláról levesszük a terhet, és mindenki részt vehet kicsit mélyebben ebben. Ez még inkább összekovácsolja a csapatot, dunaújvárosi kapitányként tudom, mennyire nehéz irányítani, és mindig tudni a taktikát, kinek van jó vagy rossz kedve.

– A szigort említve, mire lesz lehetőségük? Mondjuk szurkolni más magyar indulónak?

– Á, dehogy! Már előre többször megmondták, nem lehet semmilyen más versenyre menni. Még azt is ajánlják, a szobában is hordjuk a maszkot. Mi ugyan be vagyunk oltva, de már most szűrtek ki koronavírusos sportolókat, bízom benne, zökkenőmentesen lemennek a játékok. Úgy tudom, minden sportágnak külön tv-csatornája lesz, ahol csak azt közvetítik, így legalább a szobából tudunk szurkolni a többieknek, ha lehetőség lesz rá. Emlékszem, Rióban, amikor Szász Emese aranyat nyert, a buszon ülve néztük az asszóját, vagy Szilágyi Áronért és Hosszú Katinkáért szorítottunk, egymásból, egymás sikereiből tudunk plusz erőt meríteni és örülni.

– Teljesen más kultúra vár mindenkire, van, amitől esetleg még tart?

– Japánnal kapcsolatban a földrengések. Erre mondták, ja, ha lesz, kicsit mozog az ágy vagy az épület, de nem kell aggódni, a házak bizonyos erősségű rengést simán kibírnak. Ez kicsit riasztó, de hiszem nem lesz semmi ilyesmi.

– Tudja mit, akkor a magyar csapat okozzon földrengést augusztus 7-én! Nyilván tudja, akkor rendezik a döntőt.

– Benne vagyok! Ám Tokió helyett ez legyen Magyarországon, miután annyi embert ugrasztunk talpra, és okozunk az egész nemzetnek örömet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!