Szabó Magda neve hallatán az Abigél jut először eszünkbe

1917. október 5-én, Debrecenben született Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, kezdetben versesköteteket jelentetett meg, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is nagy sikert arattak. Magyarország egyik legismertebb írója volt, műveit számos nyelvre lefordították. Dunaújvárosban, 2018. szeptember elseje óta a Szabó Magda nevét viseli a helyi református általános iskola, mint a halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ tagintézménye.

Szabó Magda szenvedélyesen szerette szülővárosát, és előszeretettel foglalkozott helytörténelemmel. Ennek ellenére úgy tartotta, hogy Debrecen nagy problémája az, hogy mindig veszni hagyta, vagy elűzte az értékes embereket. A híres debreceni református nagytemplom két tornyát úgy hívta: „az egyik az édesapám, a másik pedig az édesanyám, akik már messziről integetnek, ha látják érkezésemet.”

Debrecen a szeretett város

Szülővárosa mindig is meghatározó szerepet töltött be az írónő életében. Haláláig szoros kapcsolatban maradt Debrecennel, amelynek később díszpolgára is lett, ezt számos írása is alátámasztja. Önéletrajzi munkái, mint az Ókút, a Für Elise vagy a Régimódi történetek saját és szülei gyermekkorát idézik fel. Élethűen mutatja be a XIX. és XX. századi hajdúsági várost, alkotásaiból pedig kitűnik a református egyházzal való szoros kapcsolata is.

Az akkori debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetben tanult, ott is érettségizett 1935-ben, majd 1940-ben a Debreceni Egyetemen szerezte meg latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomáját. Szépsége legendás volt, ami erős jellemmel és határozott fellépéssel párosult, ezért talán nem is csoda, ha értekezésének témája a római szépségápolásról szólt. Az oklevél megszerzése után, még abban az évben elkezdett tanítani. Két évig Debrecenben, a helyi Református Leányiskolában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett egészen 1949-ben történt elbocsátásáig.

1947-ben megismerkedett Szobotka Tibor íróval, akivel a következő évben házasságot kötött, és a férfi 1982-es haláláig együtt élt. Szerelmük hűséges és őszinte volt, a sírig tartó házasságból viszont nem született gyermekük. 35 éves házasságuk emlékeit „Megmaradt Szobotkának” című könyvében írta meg, 1983-ban. Szabó Magda férje halála után annak hagyatékának a gondozója lett, házasságot többet nem kötött.

Az elvett Baumgarten-díj

Szabó Magda volt az utolsó Baumgarten-díjas szerző, egyben az egyetlen, aki mindössze fél napig volt az említett díj tulajdonosa. A Baumgarten-díj, a Baumgarten Ferenc Ferdinánd magyar esztéta és műkritikus által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között. Kiosztója pedig a Baumgarten Alapítvány volt, amelynek munkáját egy nyolctagú tanácsadó testület segítette. Szabó Magda neve már korábban is szerepelt a jelöltek között, de Bárány című verseskötetéért 1949-ben neki ítélték oda a 4 ezer forinttal járó díjat. Az írónő később elmesélte, hogy miután neve megjelent az újságokban, nagyon várta a díjátadás napját, azonban közölték vele, hogy Révai József akkori kultuszminiszter utasítására a díjat visszaveszik tőle. Révai József volt a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa, a magyar kulturális élet teljhatalmú ura. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály mellett az úgynevezett „négyesfogat” tagja volt. Nevéhez fűződik a szocialista realizmus elveinek kidolgozása, majd könyörtelen érvényre juttatása, az 1948-as iskolaállamosítás, valamint a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése.

Több írása foglalkozott a női sorsokkal, ilyen például a Danaida vagy a Pilátus is

Révai nem szimpatizált a Baumgarten alapítvánnyal, és annak akkor már 77 éves főkurátorával Schöpflin Aladárral, mert túlságosan is polgárinak tartotta tevékenységüket. Eldöntötte, hogy Schöpflin halála után felszámolja az alapítványt, addig viszont keményen beleszól munkájukba, ezért határozott úgy, hogy Szabó Magda helyett Kuczka Péter kommunista költő lesz kitüntetve. A költőnő esetében nem merültek fel politikai problémák, egyszerűen kellett a hely a másik jelöltnek. A döntés után Szabó Magda még sokáig összetörve ült a telefon mellett, és eldöntötte, hogy soha többé nem ír verset. Nemsokára állásából is elbocsátották, és 1958-ig nem publikálhatott.

Költőnek indult...

Visszavonulása után tanárként dolgozott a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskolában (ma Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), ahol sikeres oktató volt. 1958-ban a Freskó és Az őz című regényei által vált ismerté, ettől fogva szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Sorra követték egymást művei, sikeres lett az Ókút, valamint a Régimódi történet című regénye is. Több írása foglalkozott a női sorsokkal, ilyen a Danaida vagy a Pilátus regénye is. Rengeteget dolgozott, szinte ontotta a regényeket, egymás után születtek meg művei, mint az Álarcosbál, A szemlélők, Az ajtó, Disznótor, Születésnap, A pillanat, Katalin utca, Sziget-kék, Mózes egy, huszonkettő, vagy Mondjátok meg Zsófikának. Legismertebb gyermek- és ifjúsági műve a Tündér Lala volt, generációk nőttek fel rajta.

Abigél

Szabó Magda neve hallatán szinte mindenkinek rögtön egyik legismertebb regénye, az Abigél jut eszébe. Az esemény a második világháború ideje alatt játszódik le. Vitay Georgina egy katonai ellenállást szervező tábornok lányának sorsát, a szigorú Matula református iskolában bemutató történet, páratlan alkotás volt. Az Abigél regényből 1977-ben egy nagy sikerű tévésorozatot is készítettek. A Ginát alakító főszereplő, a szépséges Szerencsi Éva volt, de olyan színészi hatalmasságok is szerepeltek benne, mint Básti Lajos (már súlyos betegen játszott), Garas Dezső, Piros Ildikó, Tábori Nóra, Ruttkai Éva, Schubert Éva, Balázsovits Lajos vagy Bánfalvy Ágnes.

Egy ország lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket a képernyők előtt, állítólag amikor a sorozatot játszották, abban az időben mindenhol kihaltak az utcák, egy nemzet ült a tv-készülékek elé. Hatalmas siker volt!

Szabó Magda regények mellett esszéket, prózai műveket és drámákat is írt, számos komoly elismerésben részesült, egyebek mellett József Attila-díjat (1959, 1972), Kossuth-díjat (1978), SZOT-díjat (1982), Déry Tibor-díjat (1996), Prima Primissima-díjat (2003) és Hazám-díjat (2007) is kapott.

Az ajtó című regényét 2012-ben Szabó István Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész dolgozta fel, amelyből egy magyar–német koprodukció született. A főszerepet az Oscar-díjas Helen Mirren játszotta, aki még a budapesti premierre is eljött. Az ajtó 2012 egyik legnézettebb magyar mozifilmje volt, ugyanis az előző évhez képest rekordot döntött, a maga 70 ezer mozilátogatójával.

Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon, majd 2015-ben pedig Len Rix fordításában, és rögtön felkerült a The New York Times 10-es listájára.

Szabó Magda erősen kötődött a református egyházhoz, így 1985-től a Tiszántúli Református Egyház főgondnoki tisztségét is betöltötte, majd az egyház zsinatának (az egyházi önkormányzat legfelsőbb közege) világi alelnökének választották. A Debreceni Református Teológiai Akadémia 1993-ban díszdoktorrá, majd 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat, tagja volt az Európai Tudományos Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti akadémiának.

Művei számokban

Szabó Magda 51 könyvet, 13 regényt, 10 ifjúsági és gyermekkönyvet, 10 színművet, 3 verseskötetet írt, 11 megfilmesített mű megalkotásában vett részt, ezért 22 hazai és nemzetközi díjat vehetett át. Zseniális egyéniség volt, 90. születésnapját az egész ország megünnepelte. Szabó Magdát, 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál. Egy elbűvölő hölgy volt, egy valóságos legenda!

Felhasznált irodalom

Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977.

Bozók Ferenc: Egy prózaíró dallamos versei – Száz éve született Szabó Magda; in. Vigilia folyóirat, 2017. január.

Aczél Judit (szerk.): „Ne félj!” (Beszélgetések Szabó Magdával) Debrecen: Csokonai, 1997.

Kovács Sándor Iván (szerk.): „Majd ha megfutottam útjaimat” Budapest: Belvárosi / Magyar Írószövetség, 1997.

Szabó Magda profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.

Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007.

Kónya Judit: Szabó Magda – Ez mind én voltam Budapest: Jaffa, 2008.