Dunapentelén mindig erős és nagy bizánci közösség élt

Legalább százötvenen vettek részt vasárnap délelőtt a Dunaújvárosi Görögkatolikus Egyházközség új templomának felszentelésén, amely Szent Pantaleimonról kapta nevét.

Hogy valami készülődik a Temető utcában, az már kora reggel érzékelhető volt, hiszen kordonokat, polgárőröket, rendőröket lehetett látni a környéken. Igaz, csak a forgalomirányítás miatt volt rájuk szükség, mert a felszentelés 10 órai kezdése előtt, már korábban elkezdtek gyülekezni a hívek, a vendégek és az érdeklődők.

Azután pontban tíz órakor a vadonatúj görögkatolikus templomtól – szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött el az építkezés – elindult a menet a szomszédos óvárosi római katolikus templomba, hivatalos nevén a Szentháromság-templomba. Itt Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a papok és a hívek sokasága magukhoz vették boldog Romzsa Tódor kárpátaljai püspök és vértanú ereklyéjét, amelyet reggel ünnepélyesen vitt oda Kovács István atyával, az érsek megérkezése után. Elmondhatjuk: így egy már felszentelt helyről vitték az egyház hagyománya szerint a szent ereklyéjét a felszentelésre váró görögkatolikus templomhoz. Még egy ereklyére vár a dunaújvárosi templom, ami nem másé, mint Szent Pantaleimoné.

Kovács István dunaújvárosi parókustól megtudtuk, a járvány miatt nem tudták hazahozni Olaszországból az ereklyét, mivel azt postázni nem tudják, csak személyesen lehet átvenni. Az atya azonban nagyon bízik abban, hogy néhány hónap múlva Szent Pantaleimon ereklyéje is a dunaújvárosi templomban lesz.

Szent Pantaleimon kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Dunaújváros „jogelődje” Pentele (Dunapentele) erről a görög szentről kapta nevét, amit 1951-ben változtattak Sztálinvárosra. Talán kevesen tudják, hogy Pentelén mindig erős bizánci közösség volt, Magyarország egyetlen, Szent Pantaleimonnak szentelt monostora a Szalki-szigeten állt, és egy időben apácazárdaként is működött. A monostor első említése 1238-ból származik, a történelmi kutatások szerint pusztulása a török korban mehetett végbe, amikor felrobbanthatták.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája végezte a felszentelést a Szent Liturgiában, amelyen a résztvevőket két csoportra kellett osztani, mert az újonnan – körülbelül százmillió forintos beruházásból – elkészült templomba hetvenen férnek be, ezért a többiek, mintegy százan, az udvaron egy LED-fal segítségével vehettek részt a Szent Liturgián.

Örömmel konstatálhatjuk, hogy a dunaújvárosi és a környékbeli görögkatolikus közösség a régi, kicsiny kápolna helyett egy Sipiczky Zoltán építészmérnök által tervezett gyönyörű templomban gyakorolhatja hitéletét.

Talán érdemes megemlíteni, hogy a görögkatolikusok is katolikusok és Rómához tartoznak, amit bizonyít az is, hogy a templomszentelés alkalmán Kovács István mindenképpen szerette volna kihangsúlyozni azt, milyen köszönettel tartoznak Baltási Nándor plébánosnak és Szeleczky Csaba helyettes plébánosnak, akik együtt imádkoztak, ünnepeltek velük a templomszentelésnél, Nándor atya igaz lélekben a távolból, hiszen ő Pusztaszabolcson misézett éppen. Kovács István köszönetet mondott azért a soha nem felejthető segítségért, amelyet azzal nyújtottak, hogy egy évig a liturgiákat a dunaújvárosi római katolikus templomokban tarthatták. Ezzel is bebizonyosodott, hogy a római és a görögkatolikusok testvérként tekintenek egymásra.

Jelen volt még a szentelésen az evangélikus egyházközség vezetője, Stermeczki András lelkész, és a baptista egyházközség vezetője, Braun Ervin is, akik a görögkatolikusokkal együtt imádkoztak az új templom gyülekezetéért.

Hruscsov kérte, Sztálin engedélyezte

Romzsa Tódor görögkatolikus püspök a szovjet vallás- és egyházüldözés idején elutasította a Rómával való egység megtagadását, és a vértanúságig hűségesen szolgálta híveit. Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Hruscsov, az akkori Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára kérésére Sztálin engedélyezte titkos likvidálását. A lókai filiális templom felszenteléséről kísérőivel együtt hazafelé tartó püspök lovas kocsiját a szomszéd falu, Iványi közelében katonai teherautójukkal elgázolták, a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A főpap nem halt meg, súlyosan megsérült. A kórházban a KGB-vel együttműködő főorvos takarítónőként alkalmazott egy ügynököt. Az ügynök a főorvossal végzett éjszakai orvosi ellenőrzés alatt egy injekcióval megmérgezte a püspököt. Romzsa Tódort a pápa avatta boldoggá 2001. június 27-én.magyarkurir.hu