Oroszország a koronavírus által a harmadik legsúlyosabban fertőzött ország

2020.06.26. 14:00

Szentpétervár esete a vírussal, valamint az ellopott csízzel

„A világvége egyszerű tévéadás lesz.” Viktor Pelevin: Generation P

Horváth Dominik

Szentpétervár Fontanka nevű csatornájának egy kiszögellésén csücsül a város kabalaszobra, a bronzból öntött, méretarányos csízmadárka. A legenda szerint, ha a csatorna partjáról egy pénzérmét a madár felé hajítunk, és az megáll a zsebkendőnyi talapzaton, ahelyett, hogy a sötéten örvénylő vízbe pottyanna, akkor hatalmas szerencsében lesz részünk.

Amióta a televízió beköltözött az otthonokba, azóta a köz­érdekű információk átadásának elsődleges eszköze. Egy ideig úgy tűnhetett, hogy az internet letaszítja a trónról, de mióta az online televíziózás teret nyert, azóta mint teljhatalmú király és királynő, együtt uralják a tájékoztatás mennyei birodalmát.

Mint minden kulturális látnivaló, a Vérző Megváltó temploma továbbra is zárva tart Fotók: a szerző felvételei

A szinte minden ember számára elérhető tévé természetéből adódóan üzenetek célba juttatásához ideális, így vált a képernyő a politikai vagy gazdasági propaganda eszményi felületévé. A végeláthatatlan mennyiségben sugárzott reklám a fogyasztói szokások megváltoztatására irányuló impulzuscsomag. A reklámok egyrészt a mantra elvén működnek, azaz, ha valamit sokat hallunk, akkor egy idő után bevésődik a tudat különböző szintjeibe, és elkezdünk jelentőséget tulajdonítani neki. Másrészt a reklámok tökéletesen alkalmasak imázs kialakítására.

Viktor Pelevin, a Szovjetunió összeomlása utáni anar­chiától terhelt Oroszország belviszonyait, a piacgazdaság felé igyekvő, de egészen sajátos téboly felé tartó ország társadalmi, gazdasági ábrázolását kísérelte meg Generation P című őrületes tudat- és látomásfolyam regényében. Főhőse egy feltörekvő reklámszakember, aki rövidke szárny­próbálgatás után hirtelen egy gigantikus televíziós szemfényvesztés csúcsán találja magát. Az abszurd mesében a hazugságok tégláit az illúzió malterezi össze az igazság délibábos fellegvárává.

A közeli jogi iskola diákjainak emlékére készült szobor beceneve „Csizsik-Pizsik”, a csíz zöldes-sárgás tollazata után, ami éppen azonos volt az iskola egyenruhájának színeivel. Tanítás után a diákok gyakran összesereglettek a csatorna partján, és levezetvén a napi feszültségeket, nótázásba kezdtek: „Csizsik-Pizsik hol jártál? A Fontakán vodkáztál!”

Oroszországban a mostani helyzet nem rózsás, de nem is kilátástalan

A koronavírus-járvány kirobbanása kapcsán sarkalatos kérdésként felmerül, hogy mit lehet és mit kell komolyan venni a híradásokból, és mit érdemes és célszerű figyelmen kívül hagyni. Nem könnyű eldönteni, hiszen minden egyes adatnak tudományos igénnyel lehetetlenség utánajárni, így kénytelenek vagyunk az intuícióra, józan ítélőképességre hagyatkozni. És persze a bizalmunkra. A szándékos álhírterjesztés egy ilyen kényes helyzetben különösen veszélyes, hiszen a döntéshozási folyamatokhoz nélkülözhetetlen, kiélezett érzékeinket összezavarja. Éppen ezért a hatóságok világszerte nagyon keményen felléptek az álhírterjesztőkkel szemben.

Alacsony országos halálozási arány

Oroszország egy ideig igen jól tartotta magát a járvány­ügyi statisztikák frontján, aztán beütött a ménkű. De ez a ménkű valahogy mégsem olyan tüzes és pusztító, mint más országokban, amelyeket szintén erőteljesen érint vagy érintett a járvány. A halálozási arány jóval alacsonyabb Oroszországban, a legfrissebb adatokat figyelembe véve 1,3 százalékos, amíg a világátlag 5,2 százalék. A jelenség egyik magyarázata, hogy egy ismeretlen tényező miatt az orosz népesség ellenállóbb a vírussal szemben. A másik – a külföldi vezető sajtóorgánumok és a közvélemény által inkább feltételezett – magyarázat szerint a halálozási adatokat kozmetikázzák. Persze a fertőzöttek száma is, sőt bármely adat meghamisítható. Azért túl messzire nem érdemes elmenni, de tény, hogy az orosz hírszolgáltatás finoman szólva is kiszolgáltatottabb az állami cenzúrának, mint például az amerikai.

Csizsik-Pizsik szobor a rengeteg feléje hajított pénzérmével

Tovább bonyolítja az egyenletet, hogy Szentpétervár halálozási statisztikái kiugróak. A második legnagyobb orosz város 4,7 százalékkal jóval az országos átlag felett áll. Feltételezhető, hogy ennek hátterében vagy a karanténszabályok egyénileg történő lazább kezelése, vagy a megbetegedési számok pontatlan, hiányos regisztrációja állhat.

Az igazság azonban még ennél is sokkal összetettebb. Az 5,2 százalékos átlag világviszonylatban az összes pozitívan tesztelt személy számára jutó haláleset. Igen ám, de a koronavírus-halálesetek számának statisztikai megítélése nem egyértelmű és nem is egységes. A Kreml által kiadott tájékoztatóban az áll, hogy Oroszország az eredeti WHO-útmutatás alapján jelent, tehát azokat a haláleseteket számolják, amelyek egyedül a koronavírus következményei. Más országokban, pl. Franciaországban az összes pozitívra tesztelt elhunytat megjelenítették a koronavírus-halálozásban, még akkor is, ha orvosilag egyértelmű volt, hogy az illető halálát nem a koronavírus-fertőzés okozta. Egy további kategória, hogy ha egy meglévő alapbetegséget súlyosbít a vírus, és a szervezet ezzel már nem bír megbirkózni. A leghelyesebb, ha az ún. többlethalálozást számítjuk, ami a sokéves, az év adott időszakához képest megszokott halálozáson felüli halálesetszámokat veszi figyelembe. Mindezek tudatában az orosz statisztikát könnyebben elfogadhatjuk valóságosnak.

Csak lassan javulnak az esetszámok

A halálozási számoknál fontosabbak és könnyebben értelmezhetők a tendenciák. Ez alapján Oroszországban a helyzet nem rózsás, de nem is kilátástalan. Március végétől május közepéig tartott a szinte mindenkit érintő kötelező fizetett szabadság, éppen annak végével tetőzött a járvány. Június 9-én a korlátozásokat feloldották, sokak szerint túl korán, mert az esetszámok magasak és a csökkenés üteme is nagyon lassú.

Az oroszoknak is csak két dolog maradt, miként minden más nemzetnek: bízni az ország vezetésében, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, és a felelősségteljes egyéni magatartás. Függetlenül a statisztikáktól, a manipulációtól és a politikai játszmáktól, általában véve a hírek világától.

Pelevin a következőképpen utalt a tévé tudatmódosító, sőt, személyiségmódosító hatására: „A kérdés csak az, hogy tulajdonképpen ki vesz részt a televíziónézésben: mondhatjuk-e azt, hogy az az ember nézi a televíziót, aki nézi? Azt állítjuk, hogy nem.”

Csízik-Pizsik kell a szentpéterváriaknak

Mint ahogyan a posztmodern prózában a látszólag értelmetlen szövegtöredékek, jó esetben, idővel végül összeállnak egy kerek egésszé, úgy kerekedhetünk felül a koronavírus-járványon. A tudásfragmentumok, mint egy nehéz kirakós játék darabjai, egyszer csak illeszkedni kezdenek, és lassan körvonalazódik a kép, a megoldás, a járvány lecsengése, a megnyugvás.

Az alkotás évtizedek óta vonzza a szerencsevadászokat, akik sokszor kisebb vagyont belehajigálnak a vízbe. Magát a szobrot viszont nem sokat ringatta a sors, önmaga puha bélésű bölcsőjében. Annyiszor lopták már el az újra és újra kiöntetett bronzszobrot, hogy a városvezetés egy egész sereg másolatot tart egy raktárszobában, hogy ha kell, akkor rutinosan pótolják. Mert Csizsik-Pizsik nélkül Szentpétervár nem létezhet. Különösen most, amikor minden jószerencse elkél.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!