2020.03.15. 11:30
Március 15-én Arany János életútját idézve emlékezünk
Magyarországon a koronavírus-járvány miatt elrendelték a száz főnél nagyobb beltéri rendezvények megtartásának tilalmát. A korlátozás például a színházakat, koncerteket is érinti. Ennek az áthidalására a legnépszerűbb közösségi oldalon életre hívtak egy csoportot „Élő közvetítések koronavírus idején” névvel, amelyhez bárki csatlakozhat és akár kedvenc foteléből kedvére válogathat színházi közvetítések, online tárlatok, hangversenyek, cirkuszi előadások közül.
A színházi közvetítések sorából a Kinek az ég alatt már senkije sincsen valóságos csemegét tartogat a színház- és irodalomkedvelők számára. A darab Arany János életútját dolgozza fel, így foglalkozik az 1848–49-es eseményekkel is, ezért március 15-én, vasárnap, 19 órai kezdettel a Vígszínház közösségi oldalán megtekinthetjük Vecsei H. Miklós darabját ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében.
A néző egyik ámulatból a másikba esik, és megkérik: telefonáljon nyugodtan
Az előadást volt szerencsém látni a Pesti Színházban, ezért a következő sorokba beleszövöm személyes élményeimet is. Ha valaki beül erre a darabra, nem árt, ha kicsit elfelejti, elengedi mindazt, amit korábban a színházról tudott, tapasztalt. Amikor megérkeztem, az aulában a darabban játszó színészekkel találkoztam, volt, aki egy takaros fonott kosárból kínálta a pogácsát, Csapó Attila beszélgetett a nézőkkel, Szilágyi Csenge pedig arról érdeklődött valakitől, hogy miért döntött úgy, hogy megnézi az előadást. Belépve a nézőtérre hasonló, kissé kaotikus látvány fogadott, Wunderlich József sétálgatott és szelfizett a nézőkkel, közben a többi színész arra kérte a játékoskedvű színházlátogatókat, hogy félig teli palackokat dobáljanak fel a színpadra, persze úgy, hogy az a talpára essen, ha sikerült a mutatvány, a taps és éljenzés sem maradhatott el. Közérdekű információkat is közöltek velünk, egyik színész egy kartonlapon hirdette, hogy az előadás időtartama 2 óra 25 perc egy szünettel. Egy pillanatra átfutott a fejemen a gondolat, hogy hova keveredtem, de ezt az érzést azonnal felülírta a kíváncsiság, hogy mi vár még rám. Az az igazság, hogy irgalmatlan ramazúri fogadta az érkező közönséget.
Az idősebbektől olykor elnézést is kértek, többször elhangzott, hogy amit látunk, az nem más, mint egy ifjúsági előadás. Lassan mindenkivel megértették, hogy ők csak játszanak. Az előadás friss, okos és zseniális.
A mit sem sejtő néző egyik ámulatból a másikba esik, amikor Hegedűs D. Géza megérkezik a színpadra, bemutatkozik, majd megkéri a jelenlevőket, hogy a telefonokat ne kapcsolják ki, fotózzanak nyugodtan. Ez a húzás lepett meg leginkább, hiszen mindenki jól tudja, hogy színházban tilos bármilyen felvétel készítése. Éltem is a lehetőséggel és nem zavarva nézőtársaimat, gyakran elővettem a telefonomat, hogy megörökítsem, amit éppen látok.
A „tanár úr” együtt játszott tanítványaival, a Vígszínház színészeivel, ők pedig játékra invitálták a nagyérdeműt. Miután Hegedűs D. Géza elővette iPadjét, bele is vethettük magunkat Arany életútjának megismerésébe. Az első felvonásban gyermekkorát és iskolás éveit ismerhettük meg alaposabban. Váratlan vendégek sora színesítette az amúgy sem fordulat- és izgalommentes előadást, így azon már meg sem lepődtünk, hogy Latinovics Zoltán együtt sörözött Csokonai Vitéz Mihállyal és a trükkös színpad segítségével egy bőrönd mélyén monológja végén eltűnt Othello, a mór hadvezér.
A szünet után kissé más világba csöppentünk, és az volt érzésünk, mintha egy másik darabra ültünk volna be. A hangulat komolyabb, komorabb, eltűnik az első felvonás játékossága. Megtörténik Petőfi és Arany első találkozása és egyre jobban világossá válik, hogy Arany legnagyobb emberélménye, Petőfi lénye és barátsága áll a játék központjában. Különösen megható és a mai ember számára szinte elképzelhetetlen, hogy milyen érzés lehet az, amikor hosszas levélváltások után végre két ember találkozik, kezet fog, mélyen egymás szemébe néz, és életre szóló barátság köttetik közöttük. Sajnos az események forgatagába a sors közbeszól, és nem lehet ez a kapcsolat hosszú életű, ugyanis kirobban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Ezzel pedig el is érkeztünk az előadás online közvetítésének apropójához.
Ahogy a darabot bemutató pár sor is hirdeti: „A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.” A válasz megtalálására mindannyiunknak lehetőségünk van, mindössze annyit kell tennünk, hogy laptop vagy bármilyen okos eszköz elé kell ülni vasárnap este.
Virtuális színház a Bartókban
Az online lehetőségeket kihasználó megmozduláshoz csatlakozott a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza is, ugyanis virtuális színházuk megnyitja online kapuit, és a következő műsorrendet állította össze a nagyérdeműnek:
Március 15. 19 óra: Igazságtalanság – történelmi dráma
Március 17. 19 óra: Frida Kahlo – szenvedélyes életigenlés
Március 18. 11 óra: Élő bejelentkezés az Utánképzés ittas vezetőknek próbájáról
Március 19. 19 óra: Az Antigoné történet – játék az élettel egy részben
Március 20. 11 óra: Élő bejelentkezés az Utánképzés ittas vezetőknek próbájáról
Március 21. 19 óra: Mikrokozmosz – zenés mesejáték
Március 24. 19 óra: Kuplékirály – zenés játék
Március 26. 19 óra: Judit – asszonymese
Online stream címe:
https://www.twitch.tv/bartokszinhaz
