A halak se bírják már

2019.08.09. 11:30

A nyarakra jellemző: kevesebb a hal, őszre áll vissza a „rend”

A kívülálló számára úgy tűnik, mintha halhiány lenne, és mintha drágábban is juthatnának hozzá a vásárlók a különböző halfajtákhoz. A szakember azonban megnyugtat mindenkit, nyáron mindig ez az általános helyzet, és az árak sem mentek feljebb, igaz, a nyári hónapokban kevesebb fajta hal kerül az üzletekbe.

Agárdy Csaba

20190622 Horgász és halászléfőző verseny Dunaújváros ZsE DH A Szalki-szigeten rendezték meg a Horgász és halászlé főző versenyt a képen

Fotó: ZSEDROVITS ENIKO

Szalka József, a Dunaújvárosban méltán népszerű Piac téri hal-, vad- és füstöltáru-szaküzlet tulajdonosa régi motoros a szakmában, ezúttal is érdemes hallgatni a szavaira.

– Ebben az időszakban nincs halászat, kicsik a halak, a pontyok maximum egy-másfél kilogrammosak, most neveljük, hiz­laljuk őket. Tény, ebben az időszakban kisebb a kínálat, mint amit általában megszokhatnak a vásárlók. De a nyár amúgy sem a halfogyasztásról szól. Október-november lesz, amikor elérik a két-három kilót a most pici pontyok, akkorra áll vissza a piac, ősszel már lesz – a többi között – sütni való kárász, keszeg és természetesen harcsa is. A halakat ebben az időben búzával, kukoricával etetjük, ha kifognánk ezeket, akkor sem lenne egyszerű a szállításuk, mivel megerjedne bennük a tápanyag. A hőség tényleg nem kedvez a halgazdálkodásnak, a mi tavaink is felmelegszenek, ezért kútvízzel csökkentjük a tavak vízhőmérsékletét.

Még mindig kevés halat eszünk

Magyarországon a hat kilo­grammos fejenkénti éves halfogyasztás még mindig jelentősen elmarad a huszonkét kilogramm körüli európai átlagtól. Itthon mindössze huszonegyezer tonna hal kerül ki a huszonhatezer hektárt felölelő tógazdaságokból – a mennyiség nyolcvankét százaléka ponty. Saját termelésünk csak harmadát fedezi az igényeknek, a fogyasztás nagyobbik részét az import, döntően tengeri hal behozatala teszi ki. Az Európai Unióban a legtöbb halat a portugálok eszik, évente 55,3 kilogrammot. A további élmezőny: Spanyolország 46,2 kg, Litvánia 44,7 kg, Franciaország 34,4 kg, Svédország 34,2 kg.

Magyarország úgy utolsó az uniós rangsorban, hogy nálunk található Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a Balaton.

Akármennyi a boltokban a hal, azért nyáron is szívesen főzünk bográcsban halászlét Fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

Somfai Rezső, a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület elnöke megerősíti Szalka József szavait:

– Az tény, ebben a kánikulában lecsökken a vizek oxigéntartalma, ezért több helyről is hallottunk mi is halpusztulásról, emellett a halak elbújnak a hűvösebb helyekre, például a nádasokba, így nehéz horgászni. A másik gond, hogy ebben a hőségben a kifogott halak szállítása is problémás. Mi többször telepíteni sem tudtunk, nem lehet ebben az időben. Amikor egy kicsit hűvösebb volt, rögtön rendeltünk tíz mázsa halat. A halat áruló boltok még nehezebb helyzetben vannak, mert ők kisebb halastavakból szerzik be az árut, ezek a kisebb tavak pedig hamar felmelegednek, elszaporodik az alga, ami elvonja az oxigént. A vadvizeken, mint például a Dunán, a Tiszán egészen mások a körülmények, a folyókban, vagy a Balatonban lehet horgászni.

Az iszap hala

Egyszer Kanadában pontyból szerettem volna halászlét főzni. Kérdeztem, hol juthatok pontyhoz, mondták, csak az Ontario-tóból, mert az iszapban él, ezért senki sem eszi. Végül fagyasztott édesvízi halat vettem. Amikor felengedtem, döbbenten vettem észre, belezetlenül volt lefagyasztva. Azt hiszem, inkább egy ponty az iszapból, mint bármilyen, bélszerkezettel együtt fagyasztott hal.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!