Amikor a gyermek szorul segítségre

Előre bocsátom, hogy bár nem vagyok szülő (még), feltehetően mindent meg fogok tenni azért, hogy a jövendőbeli csemetéim (Luke & Leia) mentálisan és fizikálisan egyaránt megfelelő környezetben nőjenek fel, és mindkét aspektust tekintve a lehető legjobb körülményeket biztosítsam számukra.

Az is teljesen biztos, hogy ha a fent említett tényezők nem valósulnak meg, -ahelyett, hogy rögtön a megoldásra fókuszálnék- magamat kezdem okolni miatta és teljes, totális kudarcként könyvelem el jövendőbeli porontyaim nevelését. Ez a magatartás gyakori a szülők körében, így vélekedik Bácskai Ágnes is, az Egészségfejlesztési Iroda gyermekpszichológusa.

Mi ilyenkor a teendő, hogy közelítsünk gyermekünk felé? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Biztonság, biztonságos környezet

Hogyan célszerű viszonyulni, közelíteni a gyermekek felé? Más, mint a felnőtteknél, ha igen miben?

- A gyerekekkel való munkának megvannak a maga jellegzetességei. Mivel számukra különösen fontos a biztonság, ezért létfontosságú, hogy az első találkozás előtt a szülő már otthon készítse fel a gyermeket, arra, hogy mi vár rá. Ehhez kapcsolódóan nagyobb hangsúlyt kap a foglalkozásokon a biztonságot nyújtó légkör kialakítása és fenntartása is.

A felnőttekkel való munkában a verbális módszerek meghatározóak, a gyerekek viszont a gondolatok más kifejezési formáját választják inkább. Játéktevékenységen, akár bábozáson, rajzoláson keresztül is történhet a fantáziák és vágyak megfogalmazása, ehhez érdemes a szükséges eszközöket biztosítani.

„a biztonságot nyújtó légkör kialakítása”

Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek közötti „kezelésben,terápiában”?

- A felnőttek általában önszántukból igényelnek segítséget. A gyerekekkel kapcsolatos munkában ez más, mivel gyakran nem is ők azok, akik a problémáiktól szenvednek, hanem a szülő vagy a tágabb környezet. A betegségbelátás, szenvedésnyomás, a gyógyulási igény sok esetben ennek következtében a felnőttekkel ellentétben korlátozottabb. A következő különbség a gyerekek szülőktől való fizikai és emocionális függősége. Ebből fakadóan a hatékony együttműködés érdekében nemcsak a gyermekkel elengedhetetlen a szerződéskötés, hanem a szülővel is. Emellett figyelembe kell még venni, hogy a gyermeki gondolkodás alapvetően én-központú, így kis mértében képes a felnőtt igényeire tekintettel lenni, elvárásokhoz igazodni.

A gyerekek a felnőtteknél kevésbé érdeklődnek a múltjuk és a jövőjük iránt, viselkedésük, kapcsolataik a felnőttekre jellemző gondolkodás helyett inkább érzelmeik, vágyaik szerint alakulnak.

Szülő és gyermek is kell hozzá

Gyermekeknél és fiataloknál, általában a szülő az, aki beviszi a csemetét szakemberhez?

- Különböző élethelyzetek, sajátos egyéni problémák miatt fordult már elő, hogy egyéb családtag kísérte a fiatalt a szülők beleegyezésével vagy a serdülő egyedül kért támogatást. A hatékony segítségnyújtásban azonban a gyermek nevelésében aktívan résztvevő szülők, nevelőszülők vagy nagyszülők bevonása elengedhetetlen.

Hogyan lehet leírni azt amit csinál a gyermekpszichológus, illetve milyen mechanizmus alapján dolgozik?

- A gyermekpszichológiai kezelésben a szakember és a gyermek között egy támogató kapcsolat alakul ki, amelyben a gyermek következmények nélkül, szabadon fejezheti ki érzelmeit és feszültségeit. Ha a belső konfliktusok felszínre kerültek, megindul velük a közös munka. A terápiás folyamatban ezekre a tartalmakra a pszichológus empatikusan figyelve, objektíven ad visszajelzéseket. Az adott értelmezések nyomán fejlődnek a szükséges készségek és hatékony megküzdési stratégiák alakulnak ki.

„a szakember és a gyermek között egy támogató kapcsolat alakul ki”

A gyermekpszichológiai támogatás igénybevételének a gyakorlatban az a menete, hogy a szülők felkeresnek engem, telefonos vagy személyes bejelentkezés során időpontot egyeztetünk. A gyerekkel való találkozást rendszerint megelőzi a szülővel, szülőkkel való konzultáció. Ez általában a probléma feltárására szolgál, ilyenkor elmondják, hogy mi az, ami nehézséget jelent a gyermeknevelésben. Ekkor kerül sor az anamnézis felvételére is, ez azt jelenti, hogy a fogantatástól, születéstől átbeszéljük a gyermek fejlődését. A szülőkonzultációt követően a gyermekkel a pszichológiai vizsgálatok elvégzése céljából megközelítőleg 3-4 alkalommal találkozunk.

Egészen piciknél ilyenkor meghatározó a játéktevékenység megfigyelése, nagyobbaknál többnyire rajzok készítése, pszichológiai tesztek, iskolás gyerekeknek, esetleg szülőknek, tanároknak szóló kérdőívek felvétele történik. Ezután újra szülőkonzultáció következik, ahol a gyermekpszichológus a vizsgálat alatt tapasztaltakat és a további együttműködés lehetséges módjait vitatja meg a szülőkkel.

A szülők számára is fontos

A szülő, hogyan tudja kezelni azt, hogy a gyermeke pszichológushoz jár?

- A szülők gyakran úgy érzik, hogy kudarcot vallottak. A mi társadalmunkban sajnos még mindig sok a tévhit és tartózkodás a pszichológiai támogatás igénybevételével kapcsolatban, de szerencsére egyre ritkábban számít kimondottan kínosnak, ha valaki szakembert keres fel saját maga vagy akár gyermeke pszichés problémájával. Tapasztalatom szerint a szülők motiválásában, a tévhitek eloszlatásában sokat segítenek a velük kapcsolatba kerülő háziorvosok, védőnők, az egészségfejlesztési iroda munkatársai és a pedagógusok is.

Melyek a leggyakrabban felmerülő problémák?

- A hozzánk fordulók különféle panaszokkal jelentkeznek a gondozóban. Gyakoriak az óvodai vagy iskolai magatartási problémák, dühkitörések, figyelemzavar, vizelet-és széklettartási nehézségek, pszichoszomatikus tünetek, alvás-és evészavarok. Kamaszkorban előfordulhat pl.: önsértés, szélsőséges motiválatlanság, testképzavar, videojáték-függőség. A szülőkhöz való túlzott ragaszkodás vagy elutasítás, a szülők válása, az iskolába kerülés vagy iskolaváltás és közeli hozzátartozó elvesztése is indokolhatja a szakmai segítség igénybevételét.

Mennyi idő – bár ez nyilván sok tényezőtől függ – amíg a fennáló kérdéskör, probléma megoldódik/megoldják?

- Nehéz erről általánosságban beszélni, mert minden eset eltérő. A probléma rendeződése függ a panasz jellegétől, megfogalmazhatóságától, a találkozások gyakoriságától, a szülők és a gyermek elkötelezettségétől, sőt még az otthoni környezetében kapott támogatástól is. Így a pszichológiai támogatás néhány alkalomtól akár évekig tarthat.

vezető képünk illusztráció