1977. április 2-án avatták fel a fedett uszodát

A gondolat, hogy az úszósportot is fejleszteni kell, már régóta érlelődött, és a város vezetői többször kísérletet tettek a megoldásra. 1972 márciusában „a fedett uszodáról mindössze annyit tud Dunaújváros közönsége, hogy nincs, hogy sokba kerül, hogy az IV. ötéves tervben erre semmiképpen sem lesz pénz, és azt tudjuk, hogy: de jó lenne! .... ahol a gyerekek úszni tanulhatnának, a fiatalok sportolhatnának, a fáradtak felfrissülhetnének, a molettek lefogyhatnának (mert ilyen funkciója is volna!), és ahol kialakulhatna egy új, nálunk eddig ismeretlen, kimondottan városias jellegű társaság, a vízimádók szektája.“

és lőn...

1977. április 2-án Dunaújvárosban, a Béke téren felavatták – a Péchy Imre tervei alapján készült – Magyarország egyik legmodernebb fedett uszodáját. Az avatóünnepséget Beckl Sándor államtitkár, az OTSH elnöke nyitotta meg. Az ünnepségen a svédországi Európa-bajnokságra készülő magyar úszóválogatott tagjai – köztük Verrasztó Zoltán és Hargita András is – „versenyeztek“, aztán MHSZ helyi búvárjai tartottak bemutatót. „A 2000 férőhelyes uszoda olimpiai méretű, 21x50 méteres, feszített víztükrös, nemzetközi előírásoknak is megfelelő versenymedencéjével és 8x12 méteres gyermekmedencéjével, az úszást kedvelők, és a versenyzők minden igényét kielégíti. A versenymedence emelhető fenékrészének legnagyobb értéke, érdekessége a változtatható vízmélység. Így tulajdonképpen három medencét alakíthatnak ki. A 380 ülőhelyes tribün alatt helyezték el a női és férfi öltözőket, zuhanyzókat, szekrényeket, és a korszerű, víztisztító, forgató és melegítő gépeket, amelyek automatikusan ellenőrzik a levegő és a víz hőmérsékletét, a víz tisztaságát. Az uszoda csupán napi 50-60 köbmétert, egyszeri feltöltéssel – 3 óra – akár fél évig is üzemelhetnek, miközben a vizet állandóan forgatják, tisztítják és biztosítják a 24-26 fokos hőmérsékletet.” A mintegy 850 főnyi közönség megismerhette a nagymedence emelhető fenékrészének működését. A bemutatók után a város lakói vették birtokukba az uszodát. Elsőként a gyerekek ugrottak a medencébe, akik már annyira türelmetlenek voltak, hogy az avatóbeszédet is fürdőruhában hallgatták végig.

.. de hogyan is kezdődött:

1974-ben már folyamatosan érkeztek a támogatások, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a megyei tanács, a városi gyárak, üzemek, vállalatok, szocialista brigádok, a magánszemélyek, a város lakosainak felajánlásai, akik összesen 4 millió 587 ezer 027 forintot fizettek be az építkezés támogatására.. Amikor már bizonyossá vált, hogy ez nem valami „kalandos” vállalkozás, akkor megkezdődött a beruházás. 1975. március 10-én 8 órakor ünnepélyes keretek között: „Fekete István, a Dunai Vasmű szállító gyárrészlegének dolgozója Volvo rakodógépével megkezdte az épület helyén az alap egyengetését“. A városlakók 320.000 órát dolgoztak társadalmi munkában és a precízen összehangolt munkájukkal 25 hónapos rekordidő alatt készült el az uszoda, amelyet hamar megkedvelték a város lakói. Az első ötven nap alatt több mint 65 ezren, az alig egy éves uszodába közel 300 ezren váltottak jegyet, és 1980 júniusában már az egymilliomodik látogatót ünnepelték. Ez volt a város első olyan építménye, amelynek alkotói Építészeti Nívódíjat kaptak, 1977. december 22-én. Egy éves szülinapi ünnepségén, az uszoda előtt felállították Cyránski Mária „Sellő” szobrát.

Forrás: jakd.hu