Közel vagyunk a Föld megsemmisüléséhez

Maga a film egy ilyen katasztrófahelyzet elkerülése hősies küzdelmének bemutatását tűzte ki célul, amelyet végül siker koronáz. Egy texasnyi nagyságú meteor száguld elképesztő sebességgel a Föld felé, amely, ha nem történik valami csoda, tizennyolc nap múlva történelemmé „varázsolja” az emberiséget. Pazar szereposztás, kiváló zene, filmes panelek. Korunk vívmányai, a nukleáris energia, a bolygónk körül keringő űrállomás, űrsiklók, és persze az ilyen filmekből kihagyhatatlan szerelem, önfeláldozás, ami „elhozza” az emberiség számára a megmenekülést. Örülünk a happy endnek, de nem is gondolnánk, hogy való világunkban milyen közel is vagyunk a Föld (teljes) megsemmisüléséhez. Az egyre erősebb és sűrűbben jelentkező földrengések, ezek kísérőjelenségei, a hatalmas cunamik, épített környezetünk nukleáris katasztrófái mindennek az előfutárai. És akkor még egy szuper vulkán esetleges kitöréséről nem is beszéltünk. A filmben vizionált hatalmas meteor szinte már nem is a fantázia szüleménye, hanem a lehetséges jövő. Környezetünk kiszipolyozásával is egyre csak rontunk bolygónk „immunrendszerén”. Gondoljanak például az egyre nagyobb ózonlyukra, a tengereket elárasztó, több ezer év alatt lebomló műanyagokra, az egyre krónikusabb vízhiányra és a trópusi forróság európai „térnyerésére”. Az armageddon eljövetele tehát nem kérdés: csak annak módja és ideje az!