Egyedül nem megy

Nem lehet azonban ez a rész teljes a vonzáskörzethez tartozó települések nélkül. Még az ´50-es évek elején, amikor Dunaújváros, az akkori Sztálinváros létrejött, nagyon sokan az itt élő emberek közül közvetlenül is részt vettek az építésben. Az alapítók közül sokan már nincsenek közöttünk, de utódaik közül jó páran itt telepedtek le, ma is itt élnek családjukkal. A város és a térség gazdasága eredetileg a vasműre épült, és – bár a térség sokat vár a munkaerőpiaci decentralizációtól, a papírgyár, a betonelemgyár, a gumiabroncsgyár, vagy az itt dolgozó építőipari vállalkozások tevékenységétől – még sokat kell dolgozni azon, hogy ez a monokultúrás helyzet oldódjon. Ehhez továbbra is térségi kohézióra, együtt gondolkodásra van szükség. Ezt erősítik a már megvalósult infrastrukturális beruházások, amelyeknek számos jó példáját már eddig is megtapasztalhattuk.

A környező települések lakói kötődnek Dunaújvároshoz, hiszen sokuknak itt van a munkahelye, gyermekeik ide járnak iskolába, ha szükségét látják, itt kapnak szakszerű egészségügyi ellátást. A munka és megélhetés mellett sokan választják az itteni szórakozási, sportolási vagy épp bevásárlási lehetőségeket is. A környező települések ugyanakkor jó például szolgálnak a városnak a kisebb közösségek megtartó erejével, hagyományaik, kultúrájuk ápolásával.

Mert, hogy a címmel szinkronba kerüljünk: egyedül nem megy. Ugyanis a szűkebb és tágabb közösségek sem létezhetnek a másik nélkül. Egymásra utaltságunk szükségszerű. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk és leszünk a jövőben is!

A Dunaújvárosi Hírlap folyamatosan jelen van ebben a történelmi folyamatban. A térség híreit, az információkat első kézből ma is tőlünk, illetve ma már online felületünkön keresztül kaphatják meg. Fontosnak tartjuk, hogy ez a térség tovább fejlődjön, és ennek a fejlődésnek továbbra is részesei és a magunk eszközeivel alakítói legyünk!