Télen-nyáron szolgál látnivalókkal a Balaton-felvidéki község, Nagyvázsony

Veszprémből Tapolca felé haladva, a 77-es útról balra lekanyarodva érünk be a kicsi településre. A vár az útról észrevehető, de nem a megszokott módon. Nem egy domb tetején uralja a tájat, hanem a háztetők ölelésében, a domb lankás oldalában húzódik meg, mondhatnám, szerényen. Tél van, hűvös béke. Jó itt hallgatni a természetes, léleknyugtató csöndet. Kutya ugat párat, madár fütyül néha és ennyi. Csak az enyhe szelet sejtem meg olykor, mint egyéb hanghatást. Még embert se nagyon látok. Vasárnap van.

A műemlék Szent István-templom Nagyvázsony határában található

Nagyvázsony első írásos említése a tatárjárás idejéből való, de római kori leletek bizonyítják, hogy azért laktak már itt előtte is emberek. Érdekesek a nevek, amelyek a településhez kötődnek, hiszen a honfoglalás után valószínűleg a Váson nemzetség lakta be a területet, a XIV. században, egy nagy ugrással az időben pedig a Vezseny család tulajdonába került. Tőlük Mátyás királyra szállt vissza a birtok örökös híján, amelyet ő aztán 1472-ben adományozott Kinizsi Pálnak, aki pedig megépíttette a várat. Jól tette, mert így Nagyvázsony komoly fejlődésen ment keresztül. Pálos kolostor épült a közelében, majd mezővárosi rangot is kapott. A XVI. században aztán persze török kézbe is került a vár, de a század végén sikerült visszafoglalni azt. A XVII. század közepén a Zichyek kapták meg a várat, nem sokkal később Nagyvázsonyt már városként ismerték el. Sajnos a következő évszázadtól jelentősége egyre csökkent, rangját elvesztette, de mára a népességcsökkenés megállt.

A Kinizsi-vár egész évben látogatható, így egy szebb téli napokon, akár hóban is megtekintheti a hideget tűrő olvasó. A várban múzeum is a látogatók rendelkezésére áll. Pár lépésre egy kis dombon fehérlik most az 1863-ban leégett és még eme évben újjáépített kistornyú evangélikus vártemplom, melynek eredetije 1796-ban épült.

Szintén a vár mellett található a kis műemléképületben kialakított Postamúzeum. Kiállításokat 1968 óta szerveznek az épületben, hírközléstörténet témában. A Balaton-felvidék ilyen típusú emlékei állandó jelleggel megtekinthetők itt, de csak az április 1. és október 31. közötti időszakban. A múzeum különlegessége az 1806-ban készült térkép, amely Ausztria Magyarország postaállomásait és útvonalait mutatja be.

Nagyvázsony egy másik nevezetessége a Schumacher-ház, amely szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működik, és a Bercsényi utca 21. alatt található. Neve a legutolsó tulajdonosé, a házat 1825-ben építették. Konyhájában egy jómódú parasztgazda használati tárgyai láthatók, a tisztaszobában a világítás története követhető nyomon, a hátsó szobában pedig egy most is használható szövőszék áll. Az istállóban a rézműves mesterség szerszámait, kellékeit állították ki. A ház szintén a nyári időszakban várja a vendégeket.

A Zichy-kastély a település egyetlen barokk stílusban épített, világi emléke. A család tagjai nem sokat tartózkodtak a birtokon a XVII. század második felétől, az épületet a század végén kezdték építeni. A homlokzatot 1820 körül klasszicista stílusban építették újjá. 1997-ben a kastély magántulajdonba került, azóta nem látogatható. Nagyvázsony közepében található meg a XVIII. század végén épült műemlék református templom, nem messze tőle a Szent Ilona római katolikus templom áll, amely 1777-ben épült barokk stílusban. A műemlék Szent István-templom pedig egészen Nagyvázsony határában van. Egy román kori templom volt az alapja, 1481-ben Kinizsi Pál kiindulási pontnak használta a ma is nagyjából látható gótikus templom építéséhez, majd a XVIII. században barokkos elemekkel bővült. Kizárólag Szent István ünnepén használják. A pálos kolostor romjai, a Kinizsi-forrás is része lehet a nagyvázsonyi kalandnak, nyáron pedig főleg gyerekek számára nagyon színes és izgalmas rendezvény a Nagyvázsonyi Nyári Lovasnapok.

A városi legendák szerint Kinizsi Pál nem sokat ült otthon , a várat felesége, Magyar Benigna úrnő tette lakályossá. A hölgy férje annak halála után másodszor is házasságot kötött. Nem volt szerencséje, bár ez nézőpont kérdése, mert Horváth Márk meg a nyakát törte ki egy lóról leesve, így Benignának megint új esélyt kellett adnia valakinek. Harmadik férjével sem igazán lett sikeres az együttélés, mivel Kereky Gergely minden jel szerint egy agresszív macsó volt. A bántalmazást az úrnő nem szívlelte, így bizalmasaival tetette el láb alól: a vázsonyi várárok lett sírhelye a botornak.