Fehérvári vasiak történelmi örökségeink nyomában

A jármű kerekeinek a surrogását elnyomta a zsivaj, mert az amúgy összeszokott társaság nem mindennap találkozik egymással. Kovács László folyamatosan tájékoztatott, felesége, Ari, a Fehérvári Vasiak Baráti Köre társulásának az elnöke meg néha súgott neki. Amikor átléptük Vas megye határát, a pillantások mind többet pásztázták a tájat, annak szépségét. A Székesfehérváron alakított és működő baráti kör nem felejti a gyökereket, éppen ennek érdekében munkálkodik közösségük. Most hazajöttek...

A lakók által közösségi élettel megtöltött győrvári Makovecz-ház

- Itt azért a fű is sokkal zöldebb, mint bárhol másutt - állapították meg.

Első utunk Oszkó községbe vezetett, ahol a szőlőművelés gyökerei az 1700-as évekre tehető. A Hegypásztor Kör vezetője, Zágonhidy Czigány Csaba fogadott bennünket ott, ahol mindent a saját két kezük munkájával építettek át és fel. A régi pincék és lakások amolyan skanzenként voltak láthatóak immár. A házigazda elmondta: pályázati forrásoknak és kétkezi munkájuknak köszönhető a látnivaló. Miként az enni- és innivaló is, amivel szívesen látták a fehérvári vasiakat. Megtudhattuk, mi az paticsfal, a tóka, és hogyan készül a zsúptető, de a tanösvényt idő híján nem jártuk be. De bejártuk a Vasból Zalába vezető utat, Egervárra, a Nádasdy-kastélyhoz értünk.

Az egervári Nádasdy-kastélyban interaktív elemekkel, modern technikával, látogatóbarát kiállításokkal, okostelefonos és audioguide-os vezetéssel rendelkező látogatóközpont található

Németh Gotthárd József "várkapitány", igazgató mesélt a várról. Amelynek első említése 1288-ból való, Castrum Egerwar néven. Egy 1409-es irat tanúsága szerint Henrik bán fiai lerombolták a várat, az újjáépítésre Hunyadi Mátyás adott engedélyt Egervári László horvát bánnak 1476-ban. 1539-ben Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya örökölte a rossz állapotba került várat, a helyreállítást Nádasdy Ferenc felügyelte. A kurucok harcát, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni, ezért az 1700-as évek elején lebontották a belső északi szárnyat. A legújabb fejlesztés eredménye az interaktív elemekkel, modern technikával, látogatóbarát kiállításokkal, okostelefonos és audioguide-os vezetéssel rendelkező látogatóközpont. Végigbarangoltunk a kastély termein, megbámultuk annak szépségét.

Szobor a győrvári faluház előtt

Győrváron látogatásunkat a győrvári csata színhelyén található kuruc emlékműnél kezdtük, Kaczor Zsolt Mihály polgármester vezetése mellett. A Rákóczi-szabadságharc egyik jelentős csatája volt itt, 1706. november 6-7-én az Andrássy István, Bezerédi Imre és Béri Balogh Ádám vezette kuruc csapatok győzelmet arattak a császári csapatok felett. Utána a Makovecz-faluház tátotta nagyra a szájakat, nem csupán az ízletes ebéd miatt. Bámulatunk tárgya egyrészt a szép épület volt, és az a tény, hogy mindezt a falu lakóinak az aktivitása hozta létre. Mert: megkérték az arra járó Makovecz Imrét, hogy segítsen, a maga módján meg is tette ezt: megtervezte a házat. A lakók pedig maguk teremtettek bele közösségi életet, önszervező civilekként.

Felvonulás az évente megrendezett kurucfesztiválon

A búcsúzás alkalmával Szakály Antal fehérvári festőművész átadta a maga által festett, kuruc harcról szóló képet. Útban hazafelé Vasváron álltunk meg, ahol Horváth Miklós Csaba nosztalgiázott az ifjúságáról, hiszen innen öt kilométerre volt a szülői házuk. Jártunk Magyarország legrégebbi, még ma is álló domonkos kolostoránál, és a Tratter-háznál, más nevén Békeháznál. Itt írták alá 1664-ben a törökök felett aratott győzelem után a sok vitát kavaró vasvári békét. Vasvár a török hódoltságig virágzó város volt, de utána már sohasem nyerte vissza régi jelentőségét. A vasváriak a fehérvári vasiakhoz hasonlóan remélik, lesznek még itt ismét szép idők.

Hazaérkeztünk, elbúcsúztunk. Azzal, hogy folytatás következik. Ismerve, megismerve a vasi emberek elszántságát, tenni akarását, biztosak lehetünk a folytatásban. Akár fehérvári vasiakról, akár fehérvári debreceniekről legyen szó!