Utazó

2007.08.29. 06:37

Svájc aranykapuja

Nincs még egy város, ahol a városi villamos és az autóbusz három ország határai között közlekedik. Bázel különleges földrajzi fekvését az is jellemzi, hogy repülőtere francia területen áll, teherpályaudvarának fele Németországé, rajnai kikötője pedig a két nagyhatalom határai között fekszik.

PLT

Bármelyik évszakban keresi fel a látogató Bázelt, mindig kínál különleges élményeket. Tavasszal a virágzó cserjék még romantikusabbnak mutatják az óváros dimbes-dombos utcácskáit. Nyáron a települést átszelő Rajna folyó a város strandjaként funkcionál. Annak ellenére, hogy Bázel jelentős vegyipari város - többek között a Novartis és a Roche székhelye -, az óriáskombinátok káros hatásait sem a levegő, sem a folyó tisztaságán nem érezni. A kánikulában a helyiek és a turisták is a Rajnában lubickolnak, ami ezen a szakaszon mentes az örvényektől.
Júniusban ott tolong mindenki a képzőművészeti vásáron, az is, aki ért a művészetekhez, és persze az is, akinek pénze van, ugyanis a világ éves műtárgykereskedelmének tíz százaléka Bázelben bonyolódik. Ősszel a Rajna-parti sétány rőt vörösbe öltözik, bájos faházacskákban árulják az újbort és a perecet, sütik a kolbászkákat. Télen pedig a pályaudvarról egy óra alatt érhetők el vonattal a legjobb síterepek, az olyanok, ahová nem engedik be az autókat. Február elején azután elszabadulnak az indulatok, a karnevál négy napján a polgárokról lehullik évszázados fegyelmezettségük, a mulatság majdnem olyan híres, mint a velencei. 

Középkori favázas házait sokan  lakják, Bázel Svájc harmadik legnagyobb városa, majd kétszázezren élnek ott. A többi svájci településtől abban különbözik, hogy mindössze 244 méterrel a tengerszint felett fekszik, nem ölelik körbe többezres csúcsok. Látképét meghatározza a Rajna, amely kettészeli, körbeöleli. 

Bázelt leginkább a bankszakmában dolgozók ismerik, befektetései eredményességét bizonyítja, hogy egy bizonyos módszert róla neveztek el, de szokás a művészetek városának is hívni, hiszen harmincnál több múzeummal várja a látogatókat. A legjelentősebb a Kunstmuseum, ahol a világ legnagyobb Holbein-gyűjteménye látható. Legalább ennyire jelentős és értékes a múzeum 20. századi modern gyűjteménye is, ahol a klasszikus moderntől a német expresszionizmuson át az ötvenes évek amerikai művészete legnagyobb alkotóinak munkáit lehet megtekinteni. A gyűjtemény gyarapításához komoly összeggel járulnak hozzá a patrióta érzelmekkel megáldott polgárok: 1967-ben népszavazást rendeztek arról, megvegye-e a város Picasso két festményét 17 millió frankért. A világhírű művészt annyira meghatotta az eset, hogy további négy képet ajándékozott a városnak.

A kultúrára nyitottak az ottaniak, és élményszerűen mutatják be tudásukat másoknak is. Például a nyomtatás kialakulásának történetével a helyi papírmúzeum interaktív módon ismerteti meg a látogatókat. Ezt a programot gyerekekkel érkezőknek különösen ajánljuk, bár felnőttek számára is érdekes, ahogy a papírmerítést és a betűszedést is saját kezűleg lehet kipróbálni. Hasonló a babamúzeum is, a tárgyak nagy részét ott is megsimogathatjuk, és egy-egy figura köré szinte egész kicsinyített világot építettek. 

A Tinguely-múzeumban a Bázelben született avantgárd francia művész mozgó ipari szobrait állították ki, de Jean Tinguely eleven szökőkútja díszíti a Dóm melletti teret, a fiatalok kedvenc találkozóhelyét. A zsidómúzeumban nemcsak a holokauszt áldozatainak emlékét igyekeznek megőrizni, hanem egy tradi-cionális életforma teljes egységét is. Az anatómiai múzeum világkuriózum: miután az egyetem karai közül tán a legnagyobb hírnévre az orvosi kar tett szert, oktatói elhatározták, a test működéséről vallott nézeteket időrendbe szedik és megmutatják a kíváncsiaknak.

Svájc elsőként alapított egyeteme Bázelben működik. Az 1459 óta működő tudományos intézmény falai között tanult vagy tanított többek mellett Erasmus, Paracelsus, Friedrich Nietzsche és Carl Gustav Jung is.
A templomok városaként is szokták emlegetni Bázelt: az óvárosi öregtemplom tornyából még ötvenkét másik szent hely tornyait számolhatjuk meg. Stratégiai szempontok alapján dombra épült az óváros, a Münster és a Martin templommal. A Münster tér a város reprezentatív tere. A Karoling-korabeli székesegyházat őseink rombolták le 917-ben. A régi helyére II. Henrik építtetett feleségével székesegyházat, ezért Bázel patrónusának tekintik a császári párt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!