Római ünnepek Tácon

Érdemes egy kirándulást tenni, megismerni Székesfehérvár római kori elődjét, a császárkultusz egykori központját. A  római ünnepeket felelevenítő programok is igyekeznek megismertetni a közönséget az ókori kultúrával.  A mediterrán park különösen sok látogatót vonz április utolsó hétvégéjén és   május elsején: ekkor köszöntik Flórát, a tavasz istennőjét,  de az augusztusi  Ludi romani, azaz  nyári játékok alkalmával is rengetegen keresik fel Gorsiumot.

A mintegy 200 hektáros területen az 1. században még katonai tábor állt, majd itt alakult ki a 2-3. században Pannónia  provincia császárkultuszának és tartománygyűlésének székhelye, Gorsium. A település 260-ban barbár támadás következtében elpusztult, a helyén később, a 4. században felépült egy teljesen új város, Herculia, amely a helytartó székhelyéül szolgált. Herculia központját fallal vették körül: a falon belül lakott a helytartó, s ott voltak a fontos intézmények. Ezek a falak a középkor elején még teljesen épen álltak. Géza fejedelem azonban nem mert ott letelepedni, mert nyolc út keresztezte egymást, s nem érezte elég biztonságosnak. Így aztán a mai, fehérvári belváros területét  választotta,  ami kis sziget volt akkoriban a mocsárban: azt vették körül fallal,  így teremtettek védett fejedelmi székhelyet. Később Szent István komoly várost akart ott létrehozni: ezért Székesfehérvár építéséhez az egykori Herculiát védő falakat bontották le.

Mindezt Fitz Jenő régészprofesszortól tudjuk, aki 1958 óta folytat jelentős ásatásokat a hatalmas kiterjedésű régé-szeti parkban: Gorsium és Herculia feltárásával - Fehérvár római kori elődjének kutatásával - foglalkozik. Tőle hallottuk azt is: Európában nem nagyon találunk ehhez fogható, érintetlen lelőhelyet, mert mindenütt az a jellemző, hogy a római kori városokra a következő korokban ráépültek az újabb települések. 
Fitz Jenő professzor a legutóbbi esztendőkben azon fáradozott, hogy teljesen feltárja a római kori Pannónia legnagyobb fórumát Gorsiumban, amely hajdanán igen fontos szerepet töltött be a császárkultusz központjaként és a tartománygyűlés székhelyeként. A római viszonylatban is hatalmasnak számító reprezentatív fórum - a közélet színtere - mintegy 90 méter hosszú és 45-50 méter széles lehetett. Megtalálták a főtemplomot is: a 40 méter hosszú és 14 méter széles templom talán a legnagyobbnak számított a római kori Pannóniában. A kisebb magaslaton álló épülethez oszlopokkal szegélyezett lépcsősor vezetett, előtte terült el a fórum.

A főtemplom minden bizonnyal a provincia legfontosabb épülete volt. Ezt az is igazolja, hogy amikor a templom a markomán háborúk során súlyos sérüléseket szenvedett, Septimius Severus császár saját költségén újíttatta és 202-ben ő maga avatta fel. Szentélyeket, oszlopsorral díszített utcákat, díszkutakat,  freskóval borított épületeket egyaránt találtak az ásatási területen, ahol a tartománygyűlés reprezentatív csarnokait is láthatjuk.  Az ásatási eredmények   legfontosabb darabjait  kiállításon mutatják be. A kutatók  arról álmodoznak, hogy egykor az egész várost feltárják, s az épületeket rekonstruálják. Sok időbe telik még  ez,  hiszen hosszú évtizedek alatt is csupán Gorsium-Herculia hat százalékát sikerült feltárni.

"Ave cézár!" - üdvözli a látogatók tömege minden évben  Septimius Severust a tavaszköszöntő ünnepen, a Floralián. A Fejér Megyei Mú-zeumok Igazgatósága ugyan-is minden tavasszal felidézi Septimius Severus császár  látogatását Gorsiumban. A császár ugyanis 202 tavaszán, négyéves polgárháború és két keleti háború után látogatást tett Carnuntumban és Gorsiumban, hogy - mielőtt győztes csapatai élén visszatért volna Rómába - megszemlélje a pannóniai határt. A császár kocsin érkezik, kíséretével együtt  megtekinti a görög-római  színháztéren a katonai bemutatót.

A  programra évről évre egyre többen kíváncsiak: ahogy a kézművesek bemutatóira is. A mediterrán növé-nyek, de a méztermékek  is igen kelendőek ilyenkor: az árusok korabeli jelmezekben kínálják portékáikat. Ókori étkeket is kóstolhatunk, hiszen Acipius hajdani szakácskönyve alapján a római  étkek ma is elkészíthetők. A gyere-kek kipróbálhatják azokat a játékokat - célba dobás, malom, kockajáték - amellyel az ókori lurkók is múlatták az időt.

De azok se búslakodjanak, akik az idei Floraliáról már lekéstek, hiszen augusztus végén a Ludi romani is hasonló érdekességekkel várja a látogatókat. A görög-római színháztéren minden évben műsorra tűznek egy  ókori darabot: Aiskylos, Sophokles, Euripides, Plautus és mások műveit. A produkciók rendezője évről évre Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművész, de az ókori hősöket megformáló szereplők is visszatérő vendégnek számítanak. Pécsi Ildikó remek csapattal dolgozik: többek között  Bregyán Péter, Bencze Ilona, Koncz Gábor, Trokán Péter   és mások szereplésével láthatta a közönség a produkciókat. A Ludi romanin bemutatott előadást a következő tavasszal, a Floralián is műsorra tűzik.