Látogatás az erdélyi Sóvidékre

Parajdra érkezve a település zegzugos kis utcácskáin bóklászunk, a következő nap programját tervezve. Másnap reggel a teraszon fogyasztjuk el otthonról hozott falatjainkat csodás hegyek ölelésében. Mire felkelünk a nap már magasan jár, de a fű nedves még, langyos szellő simogatja arcunkat. A település nyugatról érkezve Hargita megye kapuja, elsőként mindenkinek a só jut eszébe róla. Az erdélyi só ezelőtt kb. 20-22 millió évvel keletkezett.

A Sóhát a Parajdi-medence legnagyobb kincsét őrzi: az óriási kősótelepet, melynek gyökere 2,7 kilométer mélységig is lenyúlik, tartaléka több mint száz évig elláthatná Európa teljes sószükségletét. Feltétlenül látogassuk meg a sóbányát. Én már harmadszor járok itt, de még mindig tartogat újdonságot. A belépőért olykor egy-egy órát is várni kell, más napokon pedig alig lézeng valaki a pénztárnál. A bejárattól - óránként kétszer - autóbusz szállítja a gyógyulni vágyókat egy 1250 méter hosszú tárón keresztül 120 méter mélységbe. A bánya ma már a légúti megbetegedésben szenvedők kiváló gyógyászati helye. Éves átlaghőmérséklete 16 Celsius-fok. Nyári időszakban akár 2500-3000-en is jönnek naponta. Évente megközelítőleg 400 000 látogató érkezik ide, a buszok folyamatosan viszik le a látogatókat. A simára koptatott padló, a szürke falak bámulatba ejtenek sokadszorra is. Páran takaróba burkolózva beszélgetnek, gyerekek tollasoznak, és van, aki csupán behunyt szemmel élvezi a rendhagyó klímát. A világítással és szellőztető rendszerrel ellátott hatalmas termekben kápolna, játszótér, kalandpálya és sok nyugágy, pad kapott helyet. Szomjunkat a bánya borozójában olthatjuk Erdély fenséges boraival.

A felszínen több program közül választhatunk. A nemrég épített Áprily-emlékházban az érdeklődők a költő Parajdhoz fűződő életszakaszát ismerhetik meg. A településen gyógyhatású meleg, sós fürdőben lebeghetnek a pihenni vágyók a tömény sós vízben. A felhős, hűvös idő nem kedvez a strandolásnak, helyette egy lepkekiállítást látogatunk meg, amely az ország első állandó lepkeháza. A speciálisan erre a célra épített faépületben egy trópusi mikroklímával, növényekkel ellátott, úgynevezett röptér kapott helyet, középen egy kicsiny tóval. Megtekinthető itt több dél-amerikai, afrikai és ázsiai lepkefarmokról érkező lepke, melyek bábformában érkeztek ide. Az ideérkezésük után keltetőbe kerültek, ahol fajtól függően néhány napon belül - immáron a hernyóból átalakulva - csodálatos lepkeként látják meg a napvilágot. Az év meleg hónapjaiban látogatható lepkeházban általában 8-9 alapfajt és további 6-7 faj több száz egyedét lehet megfigyelni egy időben. Megtudjuk, hogy ezen lepkék élettartama csupán néhány hét. Mivel kissé hűvös van, a lepkék elég lomhák, a kitett gyümölcsöket eszegetik, szinte pózolnak a fotósnak. Kiemelem a lepkeház legszebb egyedeit, az égszínkék azúrlepkét, a kecses zebralepkéket, a folyamatosan lustálkodó denevérlepkéket, valamint a lepedőszerűen repülő nimfalepkéket.