Utazó

2007.05.16. 06:50

Havasszépe-kiállítás

Nem túlzás a minősítés, ez valóban egyedülálló Európában, bár hozzáértők állítják, még annál is több: világszenzáció. Öthektárnyi színes és illatozó csoda. Vas megyében, a Kemenesháton, Kám határában, a Jeli arborétumban. Ezekben a hetekben nyílik a havasszépe, ismertebb nevén a rododendron.

PLT

Különleges világ az arborétumoké. Természetkedvelőnek igazi kincsestár. Egymástól kis távolságra helyezkednek el a különböző növénytársulások, gyakran növényritkaságok, amelyeket csupán hosszú, fáradságos utazás árán lehetne megcsodálni valódi élőhelyükön. Ezekben a kertekben a különbözőségük ellenére mégsem egy széteső zöld mozaikot látunk, hanem a tudatos telepítő munka eredményeként illeszkedő egységeket, amelyek képesek egymásba fonódni, egymáshoz alkalmazkodni. Ez az egység hozza létre az arborétumok varázsát, a csodát, amely olyan erős is lehet, hogy egy séta során is képes befolyásolni az utazó hangulatát, lelkiállapotát.

A csodatevőt grófot Ambrózzy-Migazzi Istvánnak hívták. Első arborétumát még a Felvidéken, Malonyán alapította, ültette, gondozta, s már annak is csodájára járt az öreg kontinens. A Kemeneshátra 1922-ben talált rá, innen íródik a Jeli arborétum története. A botanikus gróf az itteni talajszerkezeten túl figyelembe vette a sok csapadék, a szárazföldi, a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. Ambrózzy- Migazzi a telepítéshez bőséges növényanyaggal is rendelkezett. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolyafélék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult (tehát részben mesterségesen kialakított) mikroklíma már alkalmasnak bizonyult a nagy tervhez, a rododendronok telepítéséhez.

Ha az arborétumot választjuk úti célnak, ne keressünk se "Jel", se "Jeli" nevű települést a térképen. A nyolcas számú főúton Kámnál kell letérni, innen még néhány kilométer a hetvenöt hektáros botanikai gyűjtemény. S mielőtt belépnénk az arborétum kapuján, már tapasztalhatjuk: errefelé okos szakemberek szervezik azt a tevékenységet, amit működtetésnek, működésnek neveznek. Mert ma még nem természetes Magyarországon, hogy a környezetbe illeszkedő módon, a kert melletti erdős részen, a fák között korrekt, megfelelő nagyságú autóparkolót alakítsanak ki. Ami még véletlenül sem nyomja agyon a környezetet. S az sem mindennapi, hogy a kiszolgáló épületek, mellékhelyiségek is tiszták. Itt senki sem szemetel, nem dobálja szanaszét a szalámis zsemle papírját vagy a cigicsikket.

A gróf halálával 1933-ban a gyűjtemény fejlesztése megszakadt. A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétumot nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. Majd a kertet 1953-ban védetté nyilvánították. Ekkor a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő- és 19 lombhullató fás növényfajt találtak. A hatvanas évek erdészpolitikája szerencsére változást hozott a haldokló kert életébe. Az egzóták telepítése Ambrózy-Migazzi nyomdokain haladva újraindult, és az eredeti állapotok irányába haladt. Az arborétum többi részén kísérleti célú telepítések történtek. 

Tájkörzeteket alakítottak ki, amelyek bemutatják Kína, Japán, Amerika, a Kaukázus és a Balkán hazánk földrajzi szélességével és domborzatával megegyező területeinek erdőtársulásait. A fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet, a nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj, örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Szépen kiépített sétautak, esőházak, padok, pontos útbaigazító táblák között nézelődhetünk.

A legtöbb látogatót természetesen a havasszépe, a rododendron virágzása vonzza májusban és júniusban - bár idén az enyhe tél miatt néhány hetet ez a virág is előre sietett, így ezt érdemes figyelembe venni. A látvány fantasztikus, különleges színkavalkád. A rododendron a hangafélék (Ericacea) családjába tartozik, magashegységekből, a hűvösebb régiókból származik, így például Észak-Amerika atlantikus területeiről, Nyugat-Kínából, a Himalájából és a Kaukázusból. Elnevezése ezért a havasi származása utaló havasszépe, hangarózsa vagy babérrózsa, bár a rózsához nincs semmi köze. A rododendronok útja a 17. században Anglián keresztül vezetett Európába. A Jeli arborétumban ma már több mint háromszázféle nyílik, a példányok száma több ezer.

Hatalmas séta tehető a kertben sok-sok kilométeren át, de bizton megéri egy kis szuszogás. A gyerekeknek ügyes játszóteret is kialakítottak - ha még maradt felesleges energiájuk. Nem szabad kihagyni az arborétum tavát s az itt eredő Hétforrást sem. Májusban és júniusban, rododendronvirágzás idején a botanikai gyűjtemény naponta nyolctól tizenhét óráig látogatható, megtekintése dunántúli utazónak akár egy fél napra is tervezhető igényes program.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!