Utazó

2017.01.31. 13:20

Hátborzongató látványosság: emberi csontokkal bútorozták be a kápolna belső terét

A közép-csehországi Kutná Horában található sedleci osszárium szinte egyedülálló látványosság, évente több mint negyedmillió látogatót vonz.

Tóth Sándor

Az 1995 óta a világörökség részének számító, egykor ezüstbányával rendelkező és királyi székhelyként is számon tartott város több jelentős műemlékkel rendelkezik. Köztük a késő gótikus Szent Borbála-katedrális, a 15. századi Kőház, az egykori királyi rezidencia részét képező Olasz udvar és a Cseh Ezüstmúzeumnak helyet adó Hrádek. A leglátogatottabb mégis a Sedlec városrész 14. században épült Mindenszentek kápolnájának csontháza, ahová borzongva, mégis kíváncsian lép be az ember. Már maga a helyszín is önmagáért beszél, mivel a gótikus kápolna egy régi temető közepén található.

A Mindenszentek-kápolnát Csonttemplomnak is nevezik

A lépcsőkön lefelé haladva lélegzetelállító látvány tárul elénk az altemplomban: piramisokba rakott csonthalmokon, egy hatalmas méretű csontokból és koponyákból kialakított csilláron, csontból kirakott családi címeren, kelyheken, koronákon, a falakról, s a mennyezetről lecsüngő csontfüzéreken és üres szemgödrökkel ránk meredő koponyákon pásztáz körbe a tekintetünk. Ép ésszel szinte felfoghatatlan mennyiségű csontot, közel 40 ezer ember kísértetiesen fehérlő földi maradványait őrzi az örök időknek a sedleci osszárium.

A csontmúzeumot - akár nevezhetjük így is - magában foglaló háromtornyú templom közel hat évszázados múltra tekint vissza. Építése során az 1318-ban tombolt pestisjárvány, majd a későbbi huszita háborúk, főként az 1424-es malesovi csata sok ezer áldozatának tömegsírjait tárták fel. A legenda szerint egy félvak cisztercita barát irányította a műveletet. Az összegyűjtött csontokat, koponyákat az altemplomban helyezték el. A templomot a 18. században Jan Santini Aichel olasz származású cseh építész tervei alapján felújították s a kor egyházművészeti igényeinek megfelelően részben barokkosították.

Miután a sedleci ciszteri rend kolostorát 1783-ban II. József bezáratta, a felügyeletük alatt levő területek és épületek, köztük a temetői kápolna is magántulajdonba kerültek. Így történhetett, hogy Karl Schwarzenberg herceg, a terület egykori birtokosa 1870-ben egy fafaragó asztalost, Franti ek Rintet bízott meg azzal, hogy teremtsen rendet a felhalmozott csontok között. Ő különös emlékhelyét alakította ki a pestisjárvány és a huszita háborúk áldozatainak, valamint a Schwarzenberg család és saját maga emlékének. A herceg dinasztiája előtt egy hatalmas, csontokból kirakott családi címerrel tisztelgett, s ugyanebből örökítette meg a saját mesterjelét.

A szignóból kiderül, hogy Rint a cseh-lengyel határ melletti kisvárosból, Česká Skalicéból származott. Az emberi testek vázaiból bebútorozott belső tér, és még a mennyezet dekorálására is hiv

atott csonttár egyedülállónak számít a világon. Hatása olyan nagy, hogy emlékképei sokáig kísértenek. A mindenkit hatalmába kerítő, az emberi mulandóságot idéző élmény inspirálta a cseh szürrealista művész-filmrendezőt, Jan Svankmajert, aki dokumentumfilmet készített a sedleci osszáriumról.

Egy fafaragó asztalos, Franti ek Rint különös emlékhelyét alakította ki a pestisjárvány és a huszita háborúk áldozatainak
Fotó: Tóth Sándor

A téli utazásokat kedvelőknek sem kell attól tartaniuk, ha Kutná Horát útba ejtik, hogy a Mindenszentek-kápolna csontkamráját zárva találják, februárban 9-16 óráig látogatható a hét minden napján. Még a restaurálási munkálatok sem akadályozzák a folyamatos nyitva tartást.

Azoknak az utazóknak, akik a városban éjszakáznak, külön programot ajánlanak az osszárium házigazdái, a sötétedés utáni gyertyafényes, orgonahallgatással egybekötött kalandtúrát a temetői kápolnában és a csonttárban, ciszterci szerzetesnek és apácának öltözött vezetőkkel.

Franti ek Rint vezetésével előbb gondosan fertőtlenítették, átmosták és kiszárították a csontokat, majd a kreatív mester, alaposan megdolgozva a pénzéért, mindenki számára meghökkentő, mindent átformáló változást hozott létre. A megbízója által biztosított alkotói szabadsággal élve sehol máshol nem látható egyedi műtárgyakat , kompozíciókat formált s faragott a csontokból és koponyákból.






Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!