Egyedülálló gyűjtemény

Tegularium néven hirdeti régi idők téglásmestereinek dicsőségét az a rendhagyó kiállítás, amely kalandos és küzdelmes utat futott be 1977 óta, amikor is Fodor József mérnök-tanár vezetésével a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat munkásszállójában mutatták be első ízben. Akkor a gyűjtemény még csak 400 darabból állt, ma több mint 4000 darab bélyeges, évszámos téglát láthatnak a látogatók. Magyarországon kívül hasonló téglamúzeum csak Ausztriában működik.


A kiállítás bemutatja a Magyarországon fellelt unikális értékű bélyeges téglákat, feliratos tetőcserepeket színük, formájuk, méretük és jeleik alapján, osztályozva. Minden tégla mesélni tudna árvízről, tűzvészről, háborúról, családok boldogságáról és azokról a dolgokról, amit az őt befogadó építmény átélt, mondja Gy. Lovassy Klára, a Tegularium igazgatója.

A tégla szorgalmas kezek nehéz fizikai munkájának terméke. Ugyanakkor a hétköznapok művészetének megtestesítője is. Mint építőanyag a négy őselemből: a földből, vízből, levegőből jön létre, s a tűz segítségével válik maradandóvá. Már a bibliai időkben is ismerték, hiszen Mózes első könyvében, Bábel tornyának történetében már olvashatunk róla. Magyarország területén először a rómaiak gyártottak téglát. A tégla név is a latin tegula szóból ered. A rómaiaktól örököltük az első téglabélyegeket is. Ezek különböző benyomatok (például légiók jelzései vagy tenyér, talp, növénylenyomatok, kör, kereszt-jelek). 

A magyarok a kora Árpád korban, mintegy ezer éve kezdtek téglát égetni. A középkori épületek felújításakor előkerült téglabélyegek mutatják, hogy számos feudális uradalom rendelkezett saját téglavetővel, s az öröklődés, a birtokváltás nyomai a téglabélyegek változásain is nyomon követhetők. A jelentősebb egyházi intézmények is rendelkeztek téglavetőkkel, téglaégetőkkel. Zichy Ferenc győri vagy Padányi Biró Márton veszprémi püspök monogramjával jelöltette az építkezéseinél használt téglákat (a tárlaton látható az SD monogramos Dubniczay-tégla, illetve vannak Mária Terézia monogramos téglák is). 

Magyar sajátosság, hogy a megrendelő vagy a gyártó esztétikai okokból, esetleg terméke reklámozására monogramot, évszámot, bárói, grófi, hercegi koronát vagy ezek ötvözetét véste a téglavető aljába. Igen értékes darabja a gyűjteménynek a cseszneki várban fellelt Raimund Montecuccoli (a híres császári hadvezér) névjegyét tartalmazó tégla vagy a pápai gróf Esterházy Ferenc monogramos, illetve hédervári, győri bélyeges téglák. A múzeum bélyeges téglából álló kollekciója folyamatosan bővül; egy-egy városrekonstrukció, régi házak átépítése során.
Nagy népszerűségnek örvend a múzeumban kialakított úgynevezett kézzel látó sarok, amely eredetileg a gyengébben látók tájékozódását segíti, de a gyerekek is nagyon élvezik. Mozgássérülteket is tudnak fogadni a kiállítótérben, s a lépcsőjárójuk 3 szinten tud megállni, kere-kesszékkel, gyerekkocsival vagy bottal járók is jól használhatják.

Folyamatos aktualitással rendezik be A hónap műtárgya(i) kiállítási tárlót, amelyben jelenleg a rendszerváltás óta kinevezett köztársasági elnökeink - Szűrös Mátyás, Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László - kézzel aláírott téglája látható. Értékes, unikális része a tárlatnak a herendi Porcelániumot díszítő téglasorozat bejáratnál kiállított darabjai. Ezeket Schrammel Imre és Szekeres Károly "téglásmesterek" készítették többek között. A múzeum téli időszámítás szerint 1017, nyári időszámítás szerint 1018 óráig tart nyitva, s hétfőnként zárva van.