Egy szívdobbanásnyi Amerika

Ahhoz persze külön szerencse kell és egy tehetséges szervező úti társ, hogy csaknem a Times Square sarkán, az 52. utcában találjunk egy kényelmes boutik-hotelt, ahol napi egy-két órás alvással is sikerült áthidaltuk a nyolcórás időeltolódás és a folyamatos gyaloglás fáradalmait. 

Kifejezetten mázlistának éreztük magunkat, amikor becsöppentünk New York City kellős közepébe, ahol a Brodway útba esik jövet-menet. Esténként pedig ki sem tudtuk volna kerülni a Times Square-t, ahol folyamatosan hömpölyög a színes tömeg. A Times Square igazából nem is egy tér, hanem a 6-9-39-52. utca által határolt terület. Eredeti neve Longacre Square volt, majd, miután 1904-ben a New York Times kiadója ideköltözött, kapta a Times Square nevet. Leírhatatlan élvezet volt végigsétálni a Brodway-n!

A folyamatosan hömpölygő tömeg a Times Square-en 
Fotó: Wikipedia

Egymást érik a színházak és a különböző szórakozóhelyek, húsz kilométeren át. A Broadway a legrégebbi észak-déli irányú főútvonal a városban, az utca és környéke az amerikai színházi világ világszerte ismert legendás központja. Az úgynevezett Off-Broadway színházak kisebbek, 100-500 személyesek, ezekből a legsikeresebb előadások „fölkerülhetnek” a nagyokba. New York - avagy a Big Apple (Nagy Alma) az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékének északi részének metropolisza, három nagyobb és sok kicsi szigeten terül el. Öt nagy kerületre osztható, amely Manhattan, Bronx, Brooklyn, Queens és Staten Island, ezek egyben New York állam megyéi.

A városban több mint 800 nyelvet beszélnek! New York nevét az angliai York hercege tiszteletére kapta, az után, hogy 1664-ben angol fennhatóság alá került. Eredetileg Új-Amszterdamnak hívták, mivel holland telepesek ezen a néven alapították 1624-ben.

A város jelképe, a Szabadság-szobor, háttérben a lenyűgőző panorámával

A Hudson-öbölből lenyűgöző a magas házak sokasága, amelyek főként Manhattant jellemzik. A világ egyik legismertebb felhőkarcolója az Empire State Building, és nem messze tőle az art deco stílusban épült, fénylő acélkúpban végződő Chrysler Building.

De hosszan sorolhatnák a rendkívüli építészeti attrakciókat a New York Life Insurance Buildingtől a terroristák által 2011 szeptember 11-én lerombolt World Trade Center helyén épült magasházig. A szárazföldön felfelé nézve igencsak kicsinek éreztük magunkat a felhőkarcolók tövében, de az, hogy sikerült bejutnunk az Empire State Building látogatóközpontjába és körbenézhettünk a város felett, valószínűleg felért a spanyol hódítók örömével, amikor felfedezték az Új világot. Az Empire State Building 1931. május 1-jén nyitotta meg kapuit, azóta minden turista számára kötelező program. A 102. emeletről üvegfalon keresztül gyönyörködhettünk a lemenő nap fényében különösen lenyűgöző kilátásban. New York legnagyobb kulturális intézménye a Lincoln Center for the Performing Arts. Arra sajnos nem futotta az időnkből, de valószínűleg a turistapénztárcából sem tellett volna, hogy valamelyik előadásra jegyet váltsunk, így csak kívülről csodáltuk meg a szinte felfoghatatlan méretű, impozáns épületegyüttest. New York a művészetek otthona is. Galériák és múzeumok sora kínál fantasztikus látnivalókat és gyakran ingyenes belépőt és tárlatvezetést, főleg péntekenként. Néhány múzeum, mint például a Guggenheim, állandóan ingyenesen látogatható. Nem hagyhatjuk szó nélkül a Central Parkot sem, amelyet az ott lakók a város tüdejeként tisztelnek. Évente mintegy 25 millió ember fordul meg itt.

Botanikai szempontból is jelentős, látványként pedig elbűvölő az 1500 fajból álló növényállomány, a park saját állatkertjéről és megszámlálhatatlan játszóteréről nem is beszélve.  És akkor még nem szóltunk arról, hogy New York természetesen a pénz városa is. A Wall Street a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, a New York Stock Exchange pedig a világ vezető tőzsdéje.  A „hab a tortán” persze a hajókirándulás volt a Hudson folyón a Szabadság-szoborhoz! Fényes napsütésben, hatalmas hangulatban indultunk, hogy megpillantsuk a maga teljes valóságában Lady Liberty-t. A talapzatán olvasható szöveg az Amerikába bevándorlók millióinak ígért szebb jövőt: „Add nekem fáradt, szegény, elnyomott tömegeidet, akik a szabadság levegőjére szomjúhoznak.”