Az ismeretlenből kiemelkedve

A terület már a honfoglalás előtt vonzotta a letelepedni vágyókat, a falu határában jelentős avar kori temetőt tártak fel. A középkorban egyfajta központ volt a falu, ezt bizonyítja az oklevél, amelynek tanúsága szerint 1232-ben a zalai serviensek e helyen ítélkeztek egy birtokperben. A település - amely a 16. század közepéig a Kanizsai, ezt követően a Hássági család birtoka volt - a török évszázadokban számos dúlást, megpróbáltatást élt túl. Szerepe a reformkorban újra felértékelődött, köszönhetően Deák Ferencnek, aki kehidai kúriájában hosszú éveket töltött el. A Zala folyó két oldalán elterülő Kehidát és Kustányt 1977-ben egyesítették, azóta viseli mai nevét. Igazgatási szempontból Kehidakustány ma is egyfajta központ. Mind közigazgatásilag, mind pedig turisztikailag.

Utóbbinál maradva, kétségtelen, az "újkori történelem" tekintetében minden a termálfürdővel kezdődött. Strandja ugyan már hosszú évek óta volt a falunak, de nem az igazi. Aztán öt esztendeje a magántőke megjelenésével, mintegy kettőezer-hatszáz négyzetméternyi vízfelülettel, élményelemekkel megépült a KehidaTermál, a hotelt is magában foglaló fürdőkomplexum. Számos szolgáltatást kínál, a ma oly népszerű wellnesstől az egészségügyi kezeléseken át és megtörtént a gyógyvízzé nyilvánítás is, amelynek során kiderült: a kalcium-magnézium-karbonátos, radont nem tartalmazó kénes víz elsősorban a mozgásszervi, idegrendszeri és nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas. Ugyanakkor jót tesz a baleseti rehabilitációnak, gyorsítja a sérülések, törések gyógyulási folyamatát. A "Család fürdője" és a hozzá kapcsolódó hotel gyorsan népszerűvé vált a külföldi és magyar vendégek körében.

A létesítmény átadása után már jól látszott: a fejlődés megállíthatatlan. A Zalaszentgrót és Zalacsány között lévő település mágnesként kezdte vonzani a vendégeket és a beruházókat egyaránt. A szálláshelyek bővülése mellett a fürdőzők száma is évről évre emelkedett, nem is kis léptékben. Az évi átlagos kihasználtság eléri a hetvenkét százalékot, a tartózkodási idő több év átlagában két és fél nap. A vendégek kilencven százalékát a magyar turisták teszik ki, ma évi félmillió a fürdőzők száma. Ennek okát az egyedi kínálatban lehet keresni, s persze abban, hogy a vendégek keresik a nyugodt, hagyományokat őrző és ápoló falusias környezetet.

A vendégek számára csak úgy maradhat vonzó Kehidakustány, ha a természeti értékek mellett programokat kínálunk, változatosakat, s minél többet - vallja Lázár István polgármester, aki egyben a fürdő vezetője is. - A falu fejlődik, épül, erőnkhöz mérten szépítjük, de a falusi arculatát nem veszítheti el.
Ennek egyik záloga, hogy a turizmusba bevonták a hagyományokat. Törekvésük célpontjában áll, hogy a vendégek a fürdőzésen túl más szervezett programokon is részt vehessenek. Lehetőségük nyílik például a borkóstolásra, a környező szőlőhegyek gazdái szívesen látják vendégül a turistákat, akik akár sétakocsival is érkezhetnek, vagy tehetnek kirándulást a faluban, annak környékén. Hagyományai vannak Kehidakustányban a lovaglásnak is, a természet kedvez e hobbinak. 

Nem kell unatkozniuk a kerékpár szerelmeseinek sem, ők szintén hódolhatnak kedvtelésüknek, mégpedig kerékpárutakon, köztük a Zala folyó mentén bringázhatnak, de a sima túrázók is csodás zalai tájon barangolhatnak. Persze kirándulhat bárki bármilyen eszközzel, vannak kötelező helyek, amelyeket fel kell keresni. Kehidakustányban a fürdőzés mellett - a már említett történelmi múltból származó - látnivalók is várják a vendégeket. 

Ezek közül is első helyen áll a Deák-kúria, amelyet a 18. század végén a Hertelendy család építtetett, s örökség folytán jutott a Deák család birtokába. A haza bölcse hosszabb ideig, 1854-ig élt az épületben, mindaddig, míg a politikai életbe újra be nem kapcsolódott. Fogadta birtokán a reformkor hírességeit, például Csány Lászlót, Vörösmarty Mihályt, Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst és Batthyány Lajost. A kúria néhány évtizede egy ideig múzeumként üzemelt, majd annak megszűnte után hosszú esztendőkön át pusztult az épület.

Méltatlan hányattatásának az elmúlt években lett vége, amikor is rekonstuálták a házat, s abban tavaly emlékkiállítás nyílt, a korabeli hagyatékokkal, használati eszközökkel felidézve Deák életét, munkásságát. A Deák Kúria Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Nógrádi László szerint fontos, hogy a wellness mellett kulturális-történelmi élményekben is legyen része a vendégeknek. Ezt a célt a legmesszebbmenőkig szolgálja a csodálatos szellemiséget, üzeneteket sugárzó kúria, s annak tárlata. 

A kehidai temetőben található a család 13. században épült, román stílusú kápolnája. Érdemes persze felkeresni a Deák-kutat, forrást is, amelyhez csodálatos fák között vezet az út. Az emlékezések szerint ez az a hely, ahol a Haza Bölcse gyakran és szívesen pihent meg.

Ha minden látnivalót felkeres a turista, világossá válik számára, hogy Kehidakustányban ötvözni lehet a fürdőzés nyújtotta felüdülést az aktív pihenéssel és a történelmi örökségek áttekintésével.