Álomházikó Nemesvitán – Házat vett a tárgyainak

A kis ház ámulatba ejtett. Sok szép otthont láttam már, de ami ott fogadott, attól percekig szóhoz sem jutottam. Egy igazi, hamisítatlan enteriőr. Házigazdánk elmondta, senkit ne tévesszen meg, ő nem házat vásárolt és rendezett be, hanem fordítva: gombhoz a kabátot. Imádja a régi tárgyakat, ezeket gyűjtögette, majd úgy gondolta, hogy ehhez keres egy házat, méltó környezetben. Sikerült!

A nappaliban pici méretű ülő alkalmatosságok, egyikük különlegessége, hogy állítólag Horthy Miklós ezen kártyázott. Igaz a legenda vagy sem, remekül néz ki. A függöny sem hétköznapi darab, a kecskeméti vásárban horgolt ágytakaróként vásárolta Kata. Na, így lesz ágytakaróból függöny. A szekrény előtt álló próbababa is egy antik darab, de olyan jó állapotban volt, hogy felújítása 5 órát vett igénybe csupán. A rajta lévő papírmasé az 1930-as Pesti Est lapjaiból van. Az üvegezett szekrény polctakarói kottapapírok, melyeknek megvásárláskor még nem volt konkrét helye, csak úgy, „majd jó lesz valamire, megvettem” – mondja Kata. Az előszobában a falon a nagypapa létrája lóg, aki kádár volt.

A fürdőszoba külön érdekessége a zuhanyzó. Nem rózsa van fent, hanem egy edény, amelyből a víz széles sugárban ömlik ki. Ilyet sem láttam még soha. A csap, egy rézedény, a lába pedig egy asztalostól származik, aki odaadta, mondván, úgysem tud vele mihez kezdeni. A tükör kerete szintén a kecskeméti vásárból való.

A konyha fő berendezési tárgya egy komód, rózsaszín zománccal volt lefestve, ezt az egészet le kellett szedni róla és újrafesteni. A kredencüvegek függönyei a kaposvári vásárból származnak, és egyszerű juta zsákok. A világítótest nem más, mint egy régi szita, amely új életre kelt modern világunkban. A szőnyeg pedig, bármily mutatós is, néhány méter kötélből van tekerve. Lám-lám, mire képes a kreatív elme?

A háló ablakán ugyancsak egy horgolt terítő, amely függönyként reinkarnálódott az idők során. Az ágy mellett található két lámpa volt a gyűjtemény első darabja. Ruha tárolására egy hatalmas láda szolgál, amely szintén bolhapiaci szerzemény.

Kata mindent maga restaurál, a saját ízlése szerint. „Kiviszem az udvarra, lecsiszolom, lefestem, antikolom és addig abba nem hagyom, ameddig olyan nem lesz, amilyennek megálmodtam. Tiszta kosz vagyok a végére, de az eredmény kárpótol a fáradságért.

És, ha mindez nem lenne elég, akkor a kis faluban találunk kis házi pékséget, ahol 3 kilós cipót is sütnek, a kalács tele mákkal, dióval. Házi méz is van bőven. Végigkóstoltam, és egészen eddig nem is gondoltam, hogy a méznek az édesen kívül más íze is lehet. Na, itt az ízek kavalkádját találtam. Találunk a faluban friss sajtot, és házi húsárut is, persze mindent olyan igazán „parasztosan”. Gyönyörű ház, vidéki koszt, lenyűgöző táj félúton a Balaton és Tapolca között a hegyekben.

Kell ennél több a boldogsághoz?