2008.11.26. 10:03
A magyar Mikulás falva
Karátsonszállás kun településből lett hevesi summások közreműködésével Nagykarácsony, ahol a magyar Mikulás lakik, s vízkeresztig várja a gyerekeket.
Nagykarácsony ma még egy kicsiny és eldugott falu a Mezőföld déli szegletében, de ha minden a tervek szerint halad és ügyesen menedzselik a páratlan névvel megáldott községet, akkor nem is olyan sokára Európa egyik központja lehet belőle.
Legalábbis a tél eleji időszakban és leg-alább a kisgyerekes családok üdülési, kirándulási célpontjait tekintve.
Karátsonszállás neve 1537-től szerepel egy összeírásban. Tudható, hogy a IV. Béla királyunk idejében újonnan behívott kun népesség lakta évszázadokon át.
A kereszténnyé lett kunok hét székbe szerveződve, szállásokon laktak, s a legeltető-legelőváltó gazdálkodás keretében a nyugat-európai vásárokra szánt marhagulyákat minden évben ősz végén hajtották át a Dunán az Alföldről, s Előszállás (a Nagykarácsonnyal szomszédos község a mai napig megtartotta kun nevét) környékén legeltették a tél beköszöntéig.
A marhapásztor kunok karácsonyi ünnepeinek helyszíne pedig már Karácsonyszállás volt: számos, mára kiveszett pogány népszokás is élt itt a karácsonyi mondakörrel összefonódva, illetve mellette.
A szállásból puszta lett, mégpedig a zirci székhelyű ciszterci apátság uradalma, amelyben az első tanyákat a marhapásztorok, cselédek, summások építették, és ők szerveztek 1929-ben legelőbérleti társulatot.
A puszta helyén 1952-ben alakult meg a kun ivadékok és eredetileg hevesi summások lakta Nagykarácsony község.
A település egyedülálló nevének kihasználásában a Magyar Posta volt a legfürgébb: 1989 óta létezik szolgáltatásaiban az adventi Szeretetposta, amelynek keretében a karácsonyi üdvözlőlapokat Nagykarácsonyon keresztül kézbesítik, s a község postahivatalában különleges, alkalmi bélyegzővel látják el. 1992-től kezdve már külön bélyeget is kapnak az adventi küldemények, "Nagykarácsonyon keresztül" felirattal.
A falu kétségtelenül legnevezetesebb épülete a Mikulásház, bár itt található az ország legnagyobb, s egyetlen egész évben látható betleheme is. A települést ezért többen a magyar Betlehemnek nevezik.
A Mikulásházat 1995-ben nyitották meg a helyi önkormányzat és a Magyar Mikulás Alapítvány közös szervezésében. Nagy sikerrel: már az első évben kétezer-ötszáz látogató érkezett a mindössze egy hónapig nyitva álló házba. Azóta évente hat-tízezer látogatót fogadnak.
Itt él a magyar Mikulás, akit a finn Világ Mikulása, finnül Joulupukki egyenesen a nagykövetének nevezett ki! Ő Szent Miklós (Nikolaosz) kései magyar képviselője, aki nagykarácsonyi házában játékszobával, kézműves-foglalkoztató helyiséggel és számítógépes sarokkal várja kis vendégeit.
A gyerekek és szegények (valamint a tengerészek) védőszentje valóságos személy volt: a kis-ázsiai Patara városában született 245-ben, dúsgazdag család gyermekeként, ám korán árvaságra jutott.
Bár nagy vagyont örökölt, a papi hivatást választotta, Myra város püspöke lett. Egész életét a gyerekek tanításának és az emberek megsegítésének szentelte.
Saját vagyona mellett még az egyházi vagyon jelentős részét is szétosztotta a szegények között, amiért halála (326) után egy időre ki is tagadták az egyházból. A nép Ajándékozó Apának nevezte.
A magyar Mikulás azonban érthető okokból szerényebben adakozik, bár mindenképpen a javára kell írnunk, hogy minden egyes, hozzá címzett levélre vála-szol. A neki írott levelek címzése a lehető legegyszerűbb: Mikulás, 2425 Nagykarácsony.
A nagykarácsonyi Mikulásház idén november 8-tól 2009. január 6-ig, vízkereszt napjáig tart nyitva.
A település mesefalut szeretne létesíteni a határában, vidámparkszerű látványosságokkal, állatkerttel, szórakoztató és vendéglátó centrumokkal, wellness-központtal.
A község mellé tervezett M6-os és M8-as autópályák, a közeli Kisapostag mellett kiépíthető (egyelőre füves) repülőtér, a dunaújvárosi Duna-híd és kikötő, valamint a Budapest Paks vasútvonal közelsége jó megközelítési lehetőségeket kínál.
A tervek már készen állnak, a falu megszerezte a szükséges területet és kivonta azt a mezőgazdasági művelési ágból. Az építkezést uniós pályázatokból finanszírozná a 2003-ban alakult Mikulásfalva Látványfalu Üzemeltető, Hagyományőrző és Természetvédő Közhasznú Társaság.