Utazó

2008.01.16. 07:29

A lengyelek Velencéje

Az otthontól való nem túl nagy távolságot szem előtt tartó, havas hegyeket kedvelő magyar turisták, a síelni vágyók leggyakrabban Szlovákiát, a Magas-Tátrát választják a téli üdülés helyszínéül. A kalandvágyóbbak elmennek kicsivel távolabb, Lengyelországba is, és a lengyel Tátrát, Zakopanét keresik fel. Pedig akad látnivaló másutt is.

PLT

Több évtizedes hagyománya van a zakopanei kirándulásoknak, ami nem is csoda, a Lengyel-Tátra gyöngyszeme valódi ékszerdoboz. Elérhető árakkal, vendégszerető emberekkel. Csak kevesen gondolják, hogy kicsivel odébb merészkedjenek, pedig érdemes, ugyanis a Sziléziai-Beszkidek is bőven kínál látnivalókat. A Katowice-Krakkó vonaltól délre található területen délről észak felé alacsonyodó hegyvidéki területet találunk, központi részén helyezkednek el az 1257 méterig emelkedő Sziléziai-Beszkidek, (Beskid Slaski), délkeleti peremén a Beskid Zywiecki húzódik, amelynek legmagasabb pontja az 1725 méter magas Babia Góra-csúcs. Északra, Bielsko-Bialától és a lengyel sörgyártás központjának számító Zywiec városától keletre fekvő részeket pedig a Kis-Beszkidek jelentik, 1000 méter alatti hegyekkel. 


A Sziléziai-Beszkidek legjelentősebb településének egy határváros számít, Cieszyn. Az Olza folyó két partján fekvő ötvenezres település bal parti városrészei Cesky Tesin néven Csehországhoz tartoznak, a jobb part pedig Lengyelországhoz. A helyzet hasonló, mint hazánk és Szlovákia között Komárom és Révkomárom esetében. A történelem viharai nem pusztán az egységes várost osztották fel, hanem családokat választottak szét, emberi sorsokat befolyásoltak negatívan. Azonban az utóbbi hetek itt is jótékony változást hoztak, a csehek és lengyelek teljes jogú schengeni csatlakozásával immár határellenőrzés nélkül, nyugodtan közlekedhetnek.


Az ötvenezres Cieszynt az Olza mellett két patak is átszeli, az itt élőket arra bátorítva, hogy városukat lengyel Velencének nevezzék. Történelmi tény, hogy már a Krisztus előtti első évezredben lakott hely volt. A települést a legenda szerint három Piast testvér, Bolko, Leszko és Czesko alapította, a 9. században pedig a Góra Zamkowán, a Várdombon palánkkal megerősített szláv földvár állott, majd 1155-ben már várnagyi székhely. A Piast-birodalom fejedelemségekre osztásakor a Piastok székhelye, majd 1291-től az itt élő herceg a cseh király hűbérese lett. A 13. század közepén Przemko herceg a dombra gótikus várat emeltetett, s a folytatásban a sziléziai, majd a cieszyni Piastok uralkodtak a terület felett. 


A helység 1364-ben szerzett városi rangot. A hercegi ág kihalása után, 1653-ban a Habsburgok birtokába került a hercegség és a város is. Az 1789-es tűzvész szinte a földdel tette egyenlővé, újjáépítését követően a 19. században a sziléziai lengyelek kulturális központja lett. 1918-ig a Habsburg-birodalom része volt, 1920-tól pedig előbb csehszlovákiai és lengyelországi, majd cseh és lengyel határváros. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak köszönhetően immár nem nagy kaland a határátkelés, de még decemberben is embert próbáló feladatot jelentett, mivel az átkelő a belvároson haladt, szűk volt és forgalmas. A cseh oldalról érkező turista azonnal Cieszyn történelmi centrumába tévedt, az Olza fölé emelkedő Várdombra.   


Itt, a domb aljában találjuk az 1838-ban, klasszicista stílusban felhúzott Habsburg-kastélyt, amelynek akkori ura, Károly főherceg nagy pártfogója volt a művészeteknek, 1840-ben például az Orangeriában, azaz a télikertben Liszt Ferenc adott hangversenyt. A jeles esemény arra ösztönözte a városvezetést, hogy itt nyissa meg később a zeneiskolát, ami ma is működik az épületben. A Vár-dombon felfelé, öreg fák között haladva érkezünk a város talán legismertebb pontjához, a vörös téglából épített Piast-bástyához, a Wieza Piastowskához. A négyzet alapú lakótorony az egyetlen maradványa az egykori várnak, amelyet a 14. században emeltek, szinte felügyelte az alatta elfekvő várost. 


Néhány méterrel odébb varázslatos panoráma nyílik az Olzára, ebből következőleg Cieszyinre és Cesky Tesinre. A kilátó mellett elhelyezkedő,  11-12. századi, kisméretű terméskő körtemplomot is érdemes megtekinteni, ugyanis szép példája a román kori templomépítésnek. A dombról komótosan ereszkedünk le, a régi főtér, a Stary targ alig pár percre található, legfőbb látnivalója a barokk jegyekkel felvértezett reneszánsz Bludowski-ház, amely egykor a helyi hercegek pénzverdéjeként funkcionált. A közelben található a Rynek, a valódi főtér, amelyen több ódon, polgári jólétet tükröző házzal, valamint templomokkal egyetemben a városháza is áll. A nagy tűzvész után, 1800-ban építették a kétemeletes, oszlopdíszes, erkélyes épületet, amelynek homlokzatán a város címere látható.


Persze, aki nem pusztán turistáskodni, hanem a téli időszakban síelni is akar, annak is érdemes ide látogatnia, illetve néhány tíz kilométert még megtennie. A Sziléziai-Beszkidekben fekvő Szczyrk például igazi téli paradicsom. A hegyeket decembertől április végéig mindig hó fedi, a legmagasabb csúcsok tengerszint feletti magassága 1100-1200 méter. Az itt élők nem titkolják, hegyeik alacsonyabb és terjedelmükben jóval kisebbek az Alpok hegyóriásainál, de hozzáteszik, a festői tájképekben és téli örömökben nem maradnak el a híres, nyugat-európai vonulattól. Szczyrk mellett Korbielow, Ustron, valamint Wisla síközpontja érdemel említést. 


Utóbbi település ráadásul igazi hírességgel büszkélkedhet, itt él ugyanis a világ legismertebb tetőfedője, a lengyel Batman, avagy a Wislai Sas, Adam Malysz. Az említett úriember polgári foglalkozását mostanság nem űzi, síugrással bíbelődik. Ha magyar turista téved Wislába, két dologban biztos lehet: rendkívüli szeretettel fogadják, valamint nem tud olyan kocsmába betérni, ahol nem lóg a falon Malysz fényképe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!