2015.09.29. 08:37
Romjaiból újjáéledt kastély - Az úri miliőtől a csörgedező patakon át a várromokig
Fehérvárcsurgó - Gondolták volna, hogy a pompásan felújított kastély egykor még görög gyerekek mentőotthonaként is szolgált? Szántak ennél cifrább feladatot is az épületnek, de ma már méltóképpen a kultúra és a turizmus szolgálatába állították.
A legkülönbözőbb célokra hasznosították a második világháborút követően az államosított kastélyt. Ez egyáltalán nem tett jót az épületnek. A legnagyobb jóindulattal sem lehet azt állítani, hogy megtérülő befektetés és ésszerű vállalkozás ezt a szép épületet szolgálati üdülőként hasznosítani. Ez bizony 1946-ban mégis így történt. A Fővárosi Gázművek munkavállalói a történelmi múlt egyik épen maradt, csodaszép emlékhelyén pihengettek. Ezt nem tehették sokáig, mert a helyszínen menekültotthont alakítottak ki, majd ezt követően magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig.
A szerencsés fordulat 1995-ben következett be, amely során felcsillant az remény, hogy ne az enyészet martaléka legyen az épület. A Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttműködésben újította fel a kastélyt. A munkálatokat 1994-ben kezdték, és 2011-re fejezték be a kastély patinás egységét. Az egykori hányatott sorsú épület ma teljes pompájában, felújítva várja látogatóit. Az Európai Kulturális Találkozóközpontok egyike itt található.
De kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. A Heinrich Koch által tervezett egyemeletes épületet 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak, aztán 1853-ban végleg megvásárolta a Károlyi család. A művezetéssel kapcsolatos tervezésnél bécsi kollégájának képviseletében Ybl Miklós is közreműködött, hiszen ő volt a Károlyi család építésze. Az állami tulajdonú épület üzemeltetője ma a francia nagykövet, Károlyi gróf.
Az egykori hányatott sorsú épület ma teljes pompájában, kívül és belül is Fotó: Accent-fotó
A klasszicista stílusban épült kastély 20 különböző méretű vendégszobájának bármelyikében, több ezer könyvet befogadó könyvtárában igazi arisztokratikus miliőben érezhetjük magunkat. A patinás épület mintegy 100 szobája, díszes szalonjai időszakos, illetve állandó kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont adnak.
Ez a nem mindennapi élmény elérhető közelségben van, hiszen a Bakony keleti nyúlványi között, az erdő ölelésében találjuk Fehérvárcsurgót. A krónikák szerint a honfoglalás korában Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye, majd a környék vadban gazdag erdeje és gyógyvize miatt a nemességre emelt királyi vadászok lakhelye volt.
Még tovább megyünk, hiszen nem messze található a Keleti-Bakony legtisztább vízfolyása, a Gaja-patak is. A Bakony karsztos mészkövei között, a meredek falú szurdokvölgyben kanyargó patak után a Római fürdő néven ismert vízeséssel érkezünk el hazánk egyik legvadregényesebb tájára, ahol a leszakadó magas falak közül zubogó víz látványa mindent felülmúl.
Érdemes a környék településein is kalandozni. Bodajk szent kútját évszázadok óta vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre is, és hasonlóképpen járt itt Szent Gellért és Szent László király is.
A Vértes magányos szikláján Csókakő várának romjai már messziről csalogatják az erre járót. A stratégiailag fontos út mentén épült vár a Gaja-patak völgyét felügyelte egykor. Egyike azon kevés erősségeknek, melyeknek pusztulása nem kötődött sem a török, sem a Habsburg várrombolási hullámhoz, csupán az évszázados elhanyagoltságból adódó enyészettel kellett megküzdenie. A megújult tornyot áprilisban avatták fel.
Ha kellő lendületben vagyunk, akkor irány tovább a hazai tájakon, a kastélyok nyomába, és kukkantsunk be az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélyba is, amelyet egyszerűbben iszkaszentgyörgyi kastélynak hívnak.
