2010.06.23. 08:09
A Pireneusok ékszerdoboza
Nem véletlenül tartják meseállamnak a Pireneusokban fekvő Andorrát, amelyet hágók kötnek össze Franciaországgal és Spanyolországgal. A bűbájos miniállam pár óra alatt körbejárható, aki a spanyol tengerparton nyaral, ne hagyja ki!
Az utóbbi hónapokban a hazai médiában több szó esett Andorráról, mint korábban évtizedeken át összesen: december végén a miniállam egyik négycsillagos szállodájában fogták el, majd március elején innen szállították haza az egykori sportolóikont, az ötkarikás bajnok birkózót, Farkas Pétert.
A Pireneusok keleti lábánál található parányi országba - Európa legnagyobb törpeállama - évek óta készültem, május elején sikerült eljutnom. A Costa Brava egyik tengerparti településén béreltünk autót, a napi menetrend szerint késő délelőtt Andorra La Vella, délután Zaragoza szerepelt a tervezett programban. Spanyol túránkat botrányos időjárás kísérte, mindössze a törpeállamban sütött a nap, pedig a hegyi klíma miatt erre számítottunk legkevésbé. A kis ország Spanyolországgal és Franciaországgal határos, az említett két állammal kanyargós hegyi utak, hágók kötik össze. Barcelonától 220, Toulouse-tól és Perpignantól 180 kilométerre fekszik, tehát aki nem a spanyol riviérán múlatja az időt, hanem a galloknál, az is gond nélkül meglátogathatja.
Andorra területe 484 négyzetkilométer, mindössze 80 ezren élnek itt, meglepő módon nem az andorraiak vannak a legtöbben, hanem a spanyolok, a lakosság nemzetiségek szerinti megoszlása pedig a következő: 37 százalék spanyol, 35 százalék andorrai, 13 százalék portugál, 7 százalék francia, valamint egyéb nemzetiségű. Hivatalos nyelve a spanyol, a katalán és a francia, az ország pontos neve Andorrai Hercegség, államformája - nekünk kissé szokatlan - parlamentáris társhercegség. Az államfői jogkört két társherceg gyakorolja, egyikük a francia köztársasági elnök, a másik pedig a katalóniai Urgel egyházmegye püspöke.
Átlagos tengerszint feletti magassága 1996 méter, legmagasabb pontja a Coma Pedrosa 2946 méterrel. Legjelentősebb folyója a Valira, illetve annak két kisebb mellékfolyója. Fővárosa Andorra La Vella, amely ezer méteren fekszik, ezzel Európa legmagasabban fekvő fővárosa. Az ország összlakosságának negyede él itt, 20 ezren lakják. A korábban kissé elszigetelt ország csak szomszédaival, Franciaországgal és Spanyolországgal tartott kapcsolatot, ma turistaparadicsom, amely 1993 óta tagja az ENSZ-nek.
Andorra államalapítása 819-ben volt, a pásztorközösségek jogait ekkor foglalták írásba. A hagyomány szerint a helyiek önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, a mórok elleni harc során mutatott hősies helytállásukért adományozta az itt élőknek. A terület feletti ellenőrzés később Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása. 1278-ban a konfliktust azzal zárták le, hogy társhercegséget alapítottak, ezen feudális intézmény mentén jött létre a mai Andorra.
Érdekes momentum, hogy 1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát. A trónt 1941-ig tudta megtartani, ekkor az urgeli püspök mindezt megunva csendőröket küldött a miniállamba, akik az önjelölt uralkodót elhajtották, mint a darazsat. A második világháború alatt Andorra megőrizte semlegességét, jelenleg a fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament.
Bár ezzel szerencsére mi nem szembesültünk, éghajlata hegyvidéki jellegű: a tél viszonylag hideg, a nyár nem túl meleg. Korábban a mezőgazdaság volt domináns, ma a szolgáltatóipar, leginkább a turizmus és a vendéglátás, az országot évente 13 millió turista keresi fel. A legtöbben a két szomszédból érkeznek, de jönnek britek, németek és portugálok is. Andorra vámmentes terület, ezért úgy promotálja magát, mint a hely, ahol az árak kiválóak. Lehet, de nem nekünk. Illúzióink ne legyenek, a jóléthez idomították az árakat, a hotelek - döntően háromcsillagosok - és éttermek árait nem a mi pénztárcánkhoz találták ki.
Elektronikai kütyüket is árulnak bőven a főutca boltjaiban, de ezek nálunk is beszerezhetőek hasonló árfekvésben. Kis területen található a főbb épületek zöme, a 12. században emelt főtemplom, a Saint Esteve, s tőle nem messze az előkelő St. Andreu-templom. A 16. századi Casa de la Vall ad otthont a parlamentnek és a bíróságnak.
Andorrában, a vakítóan fehér hegyekkel, zúgó patakokkal, modern épületekkel megtűzdelt törpeállamban napokat eltölteni felesleges, de néhány órát feltétlenül megér. Farkas Péter után - szabadon.