Utazó

2008.05.21. 07:05

Maastricht, a bölcső

A Maas folyó két partján elhelyezkedő holland város, Maastricht ott épült a rómaiak jóvoltából, ahol a Kölnből Tongerenbe haladó út átszelte a folyót. Neve a latin Traiectum ad Mosamból ered. Jelentése: gázló a Maason. Tacitus így nevezte el a folyón átívelő hidat és környékét.

PLT

A belga Genkben élő barátom jelzi, az ő városában túl sok érdekességet nem találok, igazából központ sincs, mindössze egy utcasor, ahol néhány üzlet sorakozik, ha szépet akarok látni, autóznom kell, igaz, nem sokat. Harminc kilométerre fekszik a holland Maastricht, Limburg tartomány székhelye - alig három kilométerre a belga határtól, közel a németekhez is, Hollandia délkeleti csücskében -, amely elmondása szerint álomszerű. Ez egy kicsit túlzó, de tény: a város szép, szombat délután egyszerre nyugodt és kimért, ugyanakkor lüktető és izgalmas.

A Kölnbe vezető autópályáról lehajtva a maastrichti repülőtér mellett haladok el cimborámmal, illetve egészen pontosan a Maastricht-Aachen Airport mellett, lévén a légikikötőt közösen üzemeltetik a közelben található német várossal. Szemerkél az eső, szombaton mindössze a sétálóutcán, a Groote Straaton van rendkívüli tömeg, s ami meglepő, itt éttermek és kocsmák helyett leginkább sportboltot, cipő- és divatáruüzletet találunk, azt viszont dögivel. Néhány mobilszolgáltató is betette a lábát, de a fentebb említett boltok viszik a prímet. Egyetlen komoly épüle-tet találunk itt, a régi városházát, a Dinghuist. Az 1475-ből származó épületben korábban törvényszék működött, később innen irányították a város életét.

Az első települést a rómaiak építették, 382-től pedig már püspöki székhely, Szent Servatius püspök itt alapított egyházi központot, amely 721-ig őrizte vezető szerepét. A Meroving-időkben vár állt a Vrijhofnál, a hársfák alatt elterülő központi téren, Monult és Gondulf püspökök bazilikát emeltettek Servatius sírja fölé. Nagy dolgok történtek itt, az amúgy békés téren rendszeresen került sor kivégzésekre, 1147-ben Szent Bernát pedig itt szólította fel a keresztény fejedelmeket a második keresztes hadjáratra.

A város 1204-ben a brabanti hercegek birtoka lett, ekkor kezdődött, s kétszáz éven át tartott a település virágkora, a szövet- és a posztókereskedelem jóvoltából rendkívüli jövedelemre tettek szert a helyiek, Servatius sírja pedig búcsújáró hely lett, ahova nagy számban érkeztek zarándokok  belföldről és Európa különböző országaiból egyaránt. Később a Liége-ben székelő hercegpüspökök, majd 1632-ben Liége és a holland egyesült tartományok uralma alá került. Elfoglalták a spanyolok, később a franciák, a Napkirály hadai hatalmas küzdelem árán vették be. Itt esett el d'Artagnan kapitány, akit gyerekkorunk egyik kedvenc filmjéből, az Alexandre Dumas könyvéből készült alkotásból, a Három testőrből jól ismerhetünk.

1815-ben a várost a németalföldi királysághoz csatolták, a belgák támadásainak sikerrel állt ellen 1830-tól kilenc éven át. Később belga területen holland felségterület, amolyan beékelődés lett, mígnem 1867-ben véglegesen Hollandiához került az egész limburgi provinciával együtt. A második világháborúban nagy károkat nem szenvedett, pedig 1940-ben a Németalföld elleni invázió első napján már megtámadták a németek. Komoly harcokra mégsem került sor, 1944-ben a szövetséges csapatok első holland városként felszabadították. Az örömteli pillanatot az itt élők zöme nem saját otthonában, hanem a délre eső Szent Péter-hegy föld alatti barlanghálózatában élte meg.
Fél évszázaddal később történelmi jelentőségű, igaz, békés események játszódtak itt, 1992. február 7-én aláírták a szerződést az Európai Unióról az EK, az Európai Közösség tagjai. Másfél évvel később, 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors-izottság idején. Szabályozta a tagok pénzügyi és politikai lehetőségeit, valamint tartalmazta a közös pénz, az euró bevezetésének körülményeit.

A 150 ezres Maastricht ipara jelentős, ahol a textil-, a bőr-, a cement- és a szerszámkészítés is otthonra talált, valamint gumigyárak, továbbá porcelán-, üveg- és kerámiamanufaktúrák sorakoznak. Ennek ellenére levegője tiszta, mégsem igazán tűnik hollandnak, inkább belga, vallon vagy német, rajnai településre emlékeztet. 

A barokk városházát a Maas bal partján, a főtéren, a Markton találjuk, 1658-tól hat éven át építették. A Sint Matthiaskerk felé haladva J. P. Minckelers, a 18. századi fizikus és kémikus szobra mellett haladunk el a szemerkélő esőben, kezében fáklya ég, a helyiek állítják, a kiváló pap és tudós a városban találta fel 1783-ban a világítógázt.
A Mátyás-templom a 13. században a város takácsainak jóvoltából készült, kétszáz évvel később kapta alacsony, vaskos tornyát és gótikus stílusjegyeit. A folytatásban a Vilma királynőről elnevezett hídon haladunk át, a Vilhelmina Singelről remek kilátás nyílik a város híres, hétlyukú ősi hídjára, amelyet Szent Szervácról neveztek el. Eredetileg egy fahíd állt itt, ám 1275-ben egy körmenet súlya alatt összeomlott, a zarándokok pedig a folyóba zuhantak. A súlyos esemény nyomán kezdték építeni az újat, immár kőből. 

A Brede Straaton haladva jutunk el az Onze Lieve Vrouwekerkhez, a város legrégibb templomához, amelyet 380-ban kezdtek építeni, egy régi, pogány istentiszteleti hely maradványain. Ez volt a 8. századig funkcionáló maastrichti püspökség székesegyháza. Később lerombolták, helyén a 11. században új templomot emeltek. A csatorna bal partján, az egykori városfalak mellett sétálunk - néha felbukkannak az eredeti kövek -, majd az egyik part menti ódon sörözőbe menekülünk az eső elől. Trappistát kérünk - nem sajtot, sört -, két pohárral elfogyasztunk nyolc euróért. Az ár nem baráti  magyar kocsmához szokott férfiembernek, de az íz és a hely hangulata remek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!