Van mit megköszönni az édesapáknak is: június tizenhetedike az apák napja

Idén június 17-én köszöntjük az édesapákat, erre a napra esik ugyanis június harmadik vasárnapja, de a katolikus naptár március 19-hez, azaz Szent József napjához köti az ünnepet. Meglehetősen rétegünnep, viszont az utóbbi években egyre nagyobb közéleti hangsúlyt kap. A hét végén például egész napos apák napi program lesz a Gyerek Szigeten, sőt, több kézműves söröző csatlakozott a „Vidd el sörözni a fatert!” elnevezésű megmozduláshoz is, de számos kisebb volumenű rendezvény várható országszerte. Az apák szerepére való fókuszálás sosem volt még aktuálisabb, mint napjainkban.

A klasszikus családmodellek meglehetősen ingatag lábakon állnak, a szülői szerepek jobban megoszlanak férfi és nő között, sőt, bizonyos esetekben fel is cserélődnek. Az az állítás, hogy a gyermek nevelésében az anya tölti be a vezető szerepet, már korántsem állja meg sziklaszilárdan a helyét. Szociológiai kutatások adatai alapján kiderült, hogy azok az apák, akik 1965-ben neveltek gyereket, átlagosan napi 16 percet foglalkoztak velük, azoknál viszont, akik 2011–2012 között voltak kisgyerekes apák, ez a szám 59 percre nőtt. Amikor elvált szülőkre gondolunk, reflexből érzünk együtt a gyermeküket egyedül nevelő anyákkal, holott 2016-ban mintegy 72 ezer édesapát jegyeztek, akik egyedül gondoskodnak a gyerekeikről.

Az apáknak elképesztően fontos szerepük van a gyerek érzelmi, értelmi fejlődése szempontjából. Amíg az anya szimbolizálja az óvó, biztonságos, szerető melegséget, addig az apa a felkavart állóvíz, az a szereplő, aki kizökkenti a meleg burokból csemetéjét, hogy aztán egy érzelmi hullámvasútra ültetve egész más ingerekkel gazdagítsa őt. Apával nagyon jó játszani, sokkal izgalmasabb, mint anyával, és a birkózás, fogócskázás, fára mászás során büntetlenül összekenhetik magukat, ugyanakkor rengeteg érintést is kapnak a játék során. Jó apának lenni az elavult nézetekkel ellentétben nemcsak azt jelenti, hogy meg kell teremteni az anyagi biztonságot, hanem azt is, hogy meg tudják mutatni a gyereknek: itt vagyok, számíthatsz rám, érzelmileg és fizikailag is megvédelek téged. Köszönjük, édesapák!