Olajhomok kitermelés Kanadában

Az olaj rendkívül fontos anyag az életünkben, gyáraink technológiái, valamint otthoni és közlekedési eszközeink használata jelentős részben az olajra, mint energiaforrásra vagy alapanyagra épül.

Olajhomok bánya - jelentős tájsebek, lefektetett csővezetékek, szennyvíztározók FOTÓ: http://earthfirstjournal.org

Az olajhomok tulajdonképpen homok, víz és bitumen keveréke. Kitermelésének folyamata rendkívül energiaigényes, a feltárást forró vízzel és nátronlúggal végzik. 1 tonna olajhomokra van szükség kb. 62 kg nyersolaj előállításához. A külszíni bányászat ezer hektárnyi erdő irtásával, a tőzeglápok és az élővizek megszűnésével jár. Kanada területén található a Föld hideg-mérsékelt éghajlati övébe tartozó erdőterületek fele, és a kitermelés pont ezeket a területeket érinti. Az olajkinyerés következményei jelentős tájsebek, lefektetett csővezetékek, szennyvíztározók - és ezzel együtt az őshonos vadvilág, a rénszarvasok és a lápi vándormadarak elmenekülése. A veszélyes anyagokat is tartalmazó meddő hatalmas tározói veszélyeztetik a környezetet, ezért a kitermelés végeztével a lepusztított területeket a vállalatoknak rekultiválniuk kell. A technológia nagyon vízigényes, így a vízrendszerek egyensúlyának megbomlását eredményezi. A felhasznált víz kalkuláltan 80-90 százaléka nem járatható vissza az élővizekbe, hisz szennyezett, toxikus anyagokkal terhelt, így a talajt és a talajvizet szennyezi. Ez a nem konvencionális olajkitermelési mód nem csak a bányaterület és a közvetlen környezetének természeti egyensúlyát veszélyezteti, hanem a klímaváltozást is segíti, hiszen jelentős oxigén-termelő erdőterületet számolnak fel, és a kitermeléshez szükséges energiát földgáz felhasználásával nyerik.

A következményeket mérlegelve a környezetvédelmi szervezetek a nem hagyományos olajtermelés globális felszámolását követelik, és szigorú szabályokat szeretnének életbe léptetni a rekultiváció megvalósítására és ellenőrzésére.