Topaukció

2013.11.26. 10:00

Látogatás az adventi készülődés közben is bájos Szegedre

Advent idején mézeskalács és forralt bor édes-fűszeres illatával fogadja látogatóit Szeged, a Tisza-parti, mediterrán hangulatú város.

Osváth Sarolta

A hagyományos szegedi kézműves adventi vásár nemcsak a helyiek szeretetteljes elfogultsága, hanem a világjáró vásározók szerint is vetekszik a nagyok, a prágai, a bécsi vagy a budapesti karácsonyi ünnepi vásárok hangulatával. Pedig az idén a Dóm teret is érintő felújítások miatt a Dugonics téren, és nem a szokásos díszletek között rendezték meg. Az ország legnagyobb adventi koszorújának felállításával mindjárt rekordot is döntenének, fokozva ezzel a karácsonyi készülődés amúgy kellemes izgalmait.

Szegedet megismerni nem elég egy-két nap. Mivel csak egy rövid hétvégére futotta, célirányosan mélyedtünk el a látnivalók sokaságában. Úgy gondoltuk, ezúttal a Dóm teret és az ismert nevezetességeket kihagyjuk és a kuriózumokra koncentrálunk. Ennek jegyében a városnézést a Széchenyi téren, a belvárosban kezdtük, már csak azért is, mert a négyszög alakú tér egyik meghatározó épülete a szegedi városháza, amelynek történetét – mint ahogy gyakorlatilag Szegeden mindenét – az 1897-es nagy árvíz előtti vagy utáni időszámítás határozza meg. A városháza eredetileg 1799 és 1805 között épült fel, Vedres István tervei alapján. Az árvizet követően azonban a belvárost fel kellett tölteni, ezért 1883-ban új emeletet húztak rá. Az épületet eklektikus- neobarokk stílusban Lechner Ödön tervei alapján alakították át, színes üvegablakait Kratzmann Ede készítette. Különleges körerkélyes tornya a város egyik jellegzetessége.

A szegedi Tisza-part ősszel. A csónakok már leponyvázva várják a telet, de a nap még a késő nyárt idézi (Fotó: a szerző)

A Széchenyi tér korzója Szeged híres sétálóutcájában, a Kárász utcában folytatódik. Megcsodáljuk a számos írónak, költőnek, zeneszerzőnek otthont adó híres Tisza Szálló épületét, a klasszicista stílusú Zsótér-házat, majd átmegyünk a városházát és a Bér-palotát összekötő, a híres velencei mintájára készült Sóhajok hídja alatt. Kár, hogy nincs időnk elmélyülni a Közművelődési Palota különleges gyűjteményeiben, köztük a Móra Ferenc Múzeum és könyvtár anyagaiban.

Nem hagyhatjuk ki Szeged nagy költője, Juhász Gyula otthonát a róla elnevezett utcában, ahol 1926–1937 között, tragikus haláláig lakott.

A Stefánia és a Dózsa György utca találkozásánál álló Kass Szállót 1898-ban a neves grafikusművész, Kass Jánosnagyapja építtetett. A Roosevelt téri hídfő, vagy akár a Dóm tér felől sétálva már messziről feltűnik a szálló gyönyörű, felújított homlokzata hatalmas ablakaival, amelyek felett gipszből öntött mosolygós arckép tekint a világba. Lent pedig egy pödrött bajszú férfi öleli magához a hegedűjét. Dankó Pista, a legendás szegedi prímás.

A Kass Szálló szomszédságában áll a Deutsch-palota, amelynek Zsolnay-kerámiá- val díszített homlokzata Lechner Ödön munkája. A sajátos magyar szecesszió megalapítójának keze nyoma több szegedi épületen is felfedezhető. Így a Rákóczi téren lévő francia neoreneszánsz Milkó-palotánál is, amelyet a színe miatt a szegediek „eperház”-nak hívnak. A Tisza Lajos körúton lévő gyönyörű szecessziós Gróf-palota ornamentikája szintén Lechner hatását tükrözi. Végül meglátogattuk az „Öreg Hölgy”-nek becézett, majdnem 55 méter magas, 1904-ben készült víztornyot a Szent István téren. Ez az ország legrégebbi vasbeton víztornya.

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!