Sportvilág

2009.11.28. 03:29

Megkeresés történt!? - Nyolc évvel az események után vádaskodás a sportnapilapban

Dunaújváros - Akkor most átvertek bennünket, vagy sem? Volt bunda vagy sem a győri Nicosia elleni mérkőzésen? 2001. augusztus végi eseményről van szó.

nincs nev

Ezen sorok írójának közvetlen élménye van a Nicosia elleni UEFA Kupa találkozóról, hiszen mint ügyvezető ténykedett a kérdéses időszakban a Dunaferr Labdarúgó Kft.-nél. A sorsolásnál tulajdonképpen örültünk a ciprusi együttesnek, mivel úgygondoltuk, egyértelmű esélyesei vagyunk a párosításnak.

Ezen sorok írójának közvetlen élménye van a Nicosia elleni UEFA Kupa találkozóról, hiszen mint ügyvezető ténykedett a kérdéses időszakban a Dunaferr Labdarúgó Kft.-nél. A sorsolásnál tulajdonképpen örültünk a ciprusi együttesnek, mivel úgygondoltuk, egyértelmű esélyesei vagyunk a párosításnak.

Ezen sorok írójának közvetlen élménye van a Nicosia elleni UEFA Kupa találkozóról, hiszen mint ügyvezető ténykedett a kérdéses időszakban a Dunaferr Labdarúgó Kft.-nél. A sorsolásnál tulajdonképpen örültünk a ciprusi együttesnek, mivel úgygondoltuk, egyértelmű esélyesei vagyunk a párosításnak.

Az első mérkőzésen Nicosiában 2-2-es döntetlent ért el a csapat, ami tulajdonképpen megfelelő eredmény volt, annak ellenére, hogy ezt a mérkőzést a gólhelyzetek alapján akár meg is nyerhettük volna. Ilyen előzmények után reménykedtünk abban, hogy a győri stadionban olyan eredmény születik, amely a továbbjutásunkat jelenti. Annyira bíztunk a sikeres szereplésben, hogy a mérkőzés másnapján megtartott genfi sorsolásra már előre lefoglaltuk a repülőjegyet. Mint tudjuk, nem kellett felhasználni a tiketteket.

Ezen a meccsen a klub nemzetközi kupamérkőzései közül a leggyengébb teljesítményt nyújtotta a csapat, aminek egyenes következménye lett a csúfos vereség, és a kiesés. A védelem rendszeresen lesre játszott, amit azelőtt soha nem alkalmazott, így többször is létszámfölényes helyzet alakult ki a kapunk előtt. Az összecsapás után sokat beszélgettünk a mutatott játékunkról. Kerestük a gyenge teljesítmény okát. Az is igaz, utólag többen is megegyezésről beszéltek, sőt, a svájci sorsolás helyszínéről is felhívtak, hogy a helyszínen mindenki erről a mérkőzésről beszél, de konkrétumot senki sem tudott mondani. Alaptalanul pedig senkit sem lehet gyanusítani. Egy azonban biztos, ha netán történt valami sportszerűtlenség, nagyon szeretném, ha kiderülne ki, vagy kik voltak azok, akik ilyen körülmények között cserbenhagyták a társaikat, és a klubot.

Először is Salamon Miklóst kerestük meg, aki a Nemzeti Sportban megjelenő cikk főszereplője lett akarata ellenére. Tudni kell, hogy a ciprusiak elleni találkozón Miklós nem is játszott. Sőt, előzőleg Nicosiában is csak csereként szerepelt egy rövid időre. A két belső hátvéd Éger László és Bagoly Gábor voltak.

(A győri visszavágó előtt nyilatkozta Egervári Sándor, hogy mivel Éger László meggyógyult, játékra jelentkezett, ő kerül vissza a védelembe. Így a legerősebb összeállításban lép pályára a Dunaferr.)

Salamon Miklós: - A sportnapilapban megjelent engem érintő kijelentésektől, sőt, az egész írástól elzárkózom. Pontosan azért, mert a lapnak nem nyilatkoztam, pedig a leírtak ilyen látszatot keltenek.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Először is Salamon Miklóst kerestük meg, aki a Nemzeti Sportban megjelenő cikk főszereplője lett akarata ellenére. Tudni kell, hogy a ciprusiak elleni találkozón Miklós nem is játszott. Sőt, előzőleg Nicosiában is csak csereként szerepelt egy rövid időre. A két belső hátvéd Éger László és Bagoly Gábor voltak.

(A győri visszavágó előtt nyilatkozta Egervári Sándor, hogy mivel Éger László meggyógyult, játékra jelentkezett, ő kerül vissza a védelembe. Így a legerősebb összeállításban lép pályára a Dunaferr.)

Salamon Miklós: - A sportnapilapban megjelent engem érintő kijelentésektől, sőt, az egész írástól elzárkózom. Pontosan azért, mert a lapnak nem nyilatkoztam, pedig a leírtak ilyen látszatot keltenek.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

(A győri visszavágó előtt nyilatkozta Egervári Sándor, hogy mivel Éger László meggyógyult, játékra jelentkezett, ő kerül vissza a védelembe. Így a legerősebb összeállításban lép pályára a Dunaferr.)

Salamon Miklós: - A sportnapilapban megjelent engem érintő kijelentésektől, sőt, az egész írástól elzárkózom. Pontosan azért, mert a lapnak nem nyilatkoztam, pedig a leírtak ilyen látszatot keltenek.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

(A győri visszavágó előtt nyilatkozta Egervári Sándor, hogy mivel Éger László meggyógyult, játékra jelentkezett, ő kerül vissza a védelembe. Így a legerősebb összeállításban lép pályára a Dunaferr.)

Salamon Miklós: - A sportnapilapban megjelent engem érintő kijelentésektől, sőt, az egész írástól elzárkózom. Pontosan azért, mert a lapnak nem nyilatkoztam, pedig a leírtak ilyen látszatot keltenek.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Salamon Miklós: - A sportnapilapban megjelent engem érintő kijelentésektől, sőt, az egész írástól elzárkózom. Pontosan azért, mert a lapnak nem nyilatkoztam, pedig a leírtak ilyen látszatot keltenek.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Salamon Miklós: - A sportnapilapban megjelent engem érintő kijelentésektől, sőt, az egész írástól elzárkózom. Pontosan azért, mert a lapnak nem nyilatkoztam, pedig a leírtak ilyen látszatot keltenek.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Ennyit volt hajlandó velünk közölni Salamon. A vele kapcsolatos és megjelent mondatokra is reagált a Dunaferr akkori vezetőedzője, Egervári Sándor.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- A sportlap cikkírója moráljának szintjét kérdőjelezem meg, hiszen Salamon Miklós, a volt játékosom elzárkózott a nyilatkozattól. Ennek ellenére mégis megjelent a lapban az írás. Ami az akkori ominózus mérkőzést illeti: természetesen abban az időben is voltak találgatások. Ennek kapcsán előfordult, hogy én és a klub vezetése is figyelmeztette a játékosokat arra, hogy egy esetleges megkeresés esetén határolódjanak el attól. A mai napig hiszem, hogy minden ilyen irányú kezdeményezést sportszerűen vissza is utasítottak a játékosok.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Lengyel Ferenc csapatkapitány, aki helyett azon a mérkőzésen Jkl Antal viselte a karszalagot, a szünetben lépett pályára csereként.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- A mérkőzésen semmit sem érzékeltem. Tény: Salamon Miklóson keresztül megkeresték a csapat tagjait. Erre mi, öregek összeültünk, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy szó sem lehet semmilyen megegyezésről. Az esetről tájékoztattuk a vezetőket, és ezzel le is zárult az ügy. Többé nem is foglalkoztunk ezzel. A csapat tagjai nevében azt tudom mondani, mint az akkori csapatkapitány, hogy visszautasítom a találgatásokat. Az a csapat nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is makulátlanul tiszta volt. Azon a meccsen nagyon rossz napot fogtunk ki, és a pályán dőlt el az eredmény.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Hogyan emlékszik minderre Jkl Antal?

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- Még két-három év múlva is szóbeszéd tárgya volt az a győri mérkőzésünk, mert sokaknak gyanús volt. Én arra emlékszem, hogy a ciprusiak hárman-négyen rám vezették a labdát, sehol egy védőtárs, kijátszottak, és gólokat lőttek. Annyira kitámadtunk, kinyíltunk. Hogy miért? Egervári is értetlenül állt a mérkőzés után az egész előtt. Ha volt is bunda, nyolc év után nincs ember, aki bizonyítani tudna egy esetleg megtörtént mérkőzés előtti megegyezést. Salamonért pedig a tűzbe tenném a kezemet.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Dr. Szabó József, a Dunaferr Sportegyesület akkori elnöke:

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

- Kétezerkilencet írunk, az ominózus mérkőzés pedig kétezeregy augusztus 23-án volt. Nyolc év alatt érdekes módon senki sem keresett meg egy ilyen feltételezéssel. Most, hogy a Bp. Honvéd és az Újpest kérdőjeles mérkőzései a fókuszba kerültek, a figyelem elterelésének tulajdonítom a mi akkori mérkőzésünkre történő utalást. Ez egyszerűen gusztustalan. Szerintem Győrben nagyon rosszul játszottunk. Akkor, abban a fantasztikus hangulatban, amikor tízezrek szurkoltak a győri stadionban nekünk, amikor ezrével autóztak az emberek Győrbe a találkozóra, amikor a vasmű vezérigazgatója, a miniszterelnök személyesen is megjelent a lelátón nekünk drukkolni, cserben hagyta volna a csapat az országban értünk izguló szurkolókat? Elképzelhetetlen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!