Az új sporttörvényre várva - A dunaújvárosi sport jövője is az Országgyűlés döntésétől függ

ADÓKEDVEZMÉNYEK A sporttámogatást ösztönző adókedvezmény-javaslat hét pontból áll. Az elképzelés szerint öt látványsportág  labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong  szervezeteinek (például Magyar Labdarúgó Szövetség) támogatása esetén mind a magánszemélyek, mind a cégek adókedvezményben részesülhetnek. Ugyanígy a sportvállalkozásokat (például Dunaferr férfikézilabda kft., DAB.Docler jégkorong kft.) támogatók is adókedvezményben részesülhetnek.

A fentiek mellett adókedvezményt kaphatnak a sportberuházások, a sportlétesítmények használati díjai, illetve a sportrendezvények belépői ötszázalékos áfa alá esnének. A sportrendezvények bérleteit a vállalatok adómentes természetbeni juttatásként adhatnák a dolgozóknak ugyanúgy, mint a melegétkezési utalványt. Sporttelepet illetékmentesen lehetne vásárolni abban az esetben, ha a vevő vállalja, hogy tizenöt évig sportcélra használja a létesítményt.

EKHO A szakképzett edzők, sportmunkatársak, hivatásos sportolók adózása egyszerűsödne, az EKHO-t (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) választhatnák. A hivatásos sportolók esetében a jövedelemkorlát felső határa évi százmillió forint lenne.

A FIDESZ a fenti javaslatokat rögtön a választások után a köztudatba dobta, és a terveik szerint mára már elfogadott lenne az új törvény. Azonban a törvénytervezet néhány pontja ellentétes volt az EU-szabályozásokkal, ezért át kellett dolgozni, ami meg is történt. Olyannyira, hogy hétfőtől ismét tárgyalhatja az Országgyűlés.

DUNAÚJVÁROS országgyűlési képviselője, a fideszes dr. Dorkota Lajos, szerint jól haladnak az ügyben:

 Ebben a kérdésben egységes a parlament, amit az is bizonyít, hogy hétfőn sürgősséggel kezdtük el tárgyalni a módosításokat. Jól haladunk, szerintem jövő hétfőn meglesz az új törvény. Dunaújváros sportjának is nagy szüksége lesz erre, hiszen az új városi egyesület működését ezek alapján szeretnénk megkezdeni. Ahogy életbe lép a törvény, a város vállalkozóinak, cégeinek, a sportvezetőknek elküldjük a törvény szövegét, hogy az érintettek érdemben állást foglaljanak. A törvényből pontosan kiderül az is, milyen körülmények között kerülhet valaki tulajdonába egy sportlétesítmény, illetve miként lehet haszonbérleti szerződést kötni.

ROMHALMAZOK Ez utóbbi mondatnál érdemes egy kicsit elidőzni, hiszen a magyar sport talán legégetőbb problémája a létesítményhelyzet. 1990 óta próbálja a mindenkori hatalom megoldani a kérdést, de hiába. Az évek során a cégek, szervezetek kézről-kézre adták a létesítményeket, de gazdájuk sosem volt. Néhány éve az önkormányzatok tulajdonába kerültek, de mert az évek során az állam még állagmegőrzésre sem költött, nemhogy fejlesztésekre, a lepusztult létesítmények fenntartása óriási tehertétel számukra. Dunaújváros szinte mindegyik létesítménye romhalmaz, néhol évtizedek óta tisztasági festés sem volt. Az 1998-ban átadott jégcsarnok  az is már tizenkét éves  talán az egyedüli az, amelyikbe szívesen lép be az ember. Nem véletlen, hogy komolyan eddig csak a DAB jégkorongozóinak részéről merült fel az, hogy otthonukat haszonbérletbe vennék.

VÁLLALNÁK Azari Zsolt, a Dunaújvárosi Acélbikák elnöke most is örülne annak, ha a felnőtt csapatot versenyeztető kft. kezelésébe kerülne a jégpálya hasznosítása.

 Olyan feltételekkel tudjuk ezt elképzelni, ahogy az Európában mindenhol szokás. Az önkormányzat üzemeltetné a jégcsarnokot, és támogatásként engedné, hogy a bevételek a profi csapathoz kerüljenek.

Hogy a jégkorongozók ily módon hozzá tudnak-e jutni a jégcsarnokhoz, kiderül az új törvény elfogadása után  várhatóan hétfőn , mint ahogy az is, hogy alapvetően mi lesz a sportszervezetekkel, sportvállalkozásokkal és természetesen a létesítményekkel.