A döntésről

Pajor-Gyulai László

A hírek szerint a katalánok nagyon megharagudtak Lionel Messire. Ők biztosra vették, hogy a hétszeres aranylabdás kedvencük visszatér régi sikerei helyszínre, Barcelonába, ahol 2004 és 2011 között trófeák tucatjait ünnepelhette, köztük tíz bajnoki címet és négy Bajnokok Ligája-győzelmet, az egyéni címeit pedig sokáig tartana összeszámolni. Bár a csapat megnyerte a spanyol bajnokságot, a szurkolók mégsem zárták maradéktalanul elégedetten a szezont, hiszen a csapatuk a nemzetközi porondon már jó ideje képtelen maradandót alkotni. 

Már sohasem tudjuk meg, hogy a 35 éves Lionel Messivel képes lenne-e, vele együtt visszatérnének-e a régi szép idők, ugyanis az argentin világbajnok úgy döntött, a Paris Saint-Germaintől távozva Florida felé veszi az irányt, és az észak-amerikai profi liga, az MLS marketingértéket alaposan feldobva az Inter Miamiban folytatja a pályafutását. Ezen akadtak ki állítólag nagyon a katalánok, ki-ki a vérmérséklete szerint használva anyanyelvük legérdekesebb fordulatait fejezte ki a csalódottságát. 

Maga a klub is kicsit odaszúrt élő legendájának, amikor ezt írta: „Laporta elnök megérti és tiszteli Messi azon döntését, hogy egy kevesebb követelménnyel rendelkező ligában folytatja pályafutását, a rivaldafénytől távol, kevesebb nyomással, amiből kijárt neki az utóbbi években”. A pikírt megfogalmazás ellenére egyébként alighanem éppen itt található a lényeg. 

Lionel Messit nem a pénz motiválta, amikor döntött, hiszen mehetett volna Szaúd-Arábia is józan ésszel szinte felfoghatatlan évi 200 millió euróért. 

Nyilván Floridában sem gombokat kap a szolgálataiért, de őt aligha a bankszámlájának a hizlalása motiválja. 

Ahogyan már vélhetően a dicsőség sem. Mindent megnyert a lenyűgöző pályafutása során, amit megnyerhetett klubszinten és az argentin válogatottal is, ezt fokozni már szinte lehetetlen. Az MLS színvonala nem lebecsülendő, de még sincs annyira a futballvilág érdeklődésének a középpontjában, mint Európa topligái. Ne felejtsük el, Lionel Messi tizenhat és fél éves kora óta él reflektorfényben, azóta telnek a napjai folyamatos nyomás alatt, azaz csaknem húsz esztendeje mindenki benne látja a siker zálogát, és ő megfelelt ennek az elvárásnak annyira, amennyire halandó ember megfelelhet. 

Meg lehet érteni, ha számára ez már nem vonzó, és olyan közeget választott, amelyben már nem hatalmas tétekért kell három-négy naponta pályára lépni. Túlzás lenne levezetésnek nevezni az MLS-t, de itt alighanem felszabadultabban teheti azt, amit a legjobban szeret: futballozni.