A jégkorong liga korábbi elnöke örömmel látja a jelentős fejlődést

Arra, hogy miért kereste fel a rendezvényt, így felelt: - Először is jó barátaim szervezték, én meg nagyon kíváncsi voltam a lebonyolításra. Természetesen szeretem a kicsiket, bennük látom a jövőt, és örömmel látom ezt a jelentős fejlődést, ami elindult az ország jégkorongsportjában. Minél több ilyen rendezvény kell ahhoz, hogy tovább is fejlődjön.

- Egy sor olyan településről érkeztek kisgyerekek, amelyeket még nem ismertem a jégkorong térképéről!

- Ennek nagyon örülök. Jómagam a hatvanas évek végétől veszek részt a hazai hokis világban, először természetesen Újpesten kezdtem. Abban az időszakban az egész rendszer oszlopként működött, tehát alul volt egy bizonyos mennyiségű játékos, és felül körülbelül akkora létszámú volt az élvonal is. Mára szerencsére létrejött a piramis, és ennek köszönhetően olyan helyeken is megjelent a jégkorong, ahol azelőtt azt sem tudták, létezik. Mára kisebb településeken is, például Hatvanban, Cegléden, Kiskőrösön vagy Baján is megjelent a sportág. Ehhez persze egyre több igazi jégcsarnokot is kellene építeni, ahol az utánpótlást nevelhetik.

- Lehet, hogy itt vannak a jövő elnökei is?

- Természetesen, hiszen ebben az esetben semmi sem elképzelhetetlen. A legfontosabb, hogy hihetetlen alázattal kell közeledni a jégkoronghoz. Erre élő példaként szolgálhat Ladányiék korosztálya Horváth Baluval, Kangyal Balázzsal, Szuper Leventével és társaikkal. Ők sok mindent föladtak azért, hogy azok legyenek, akikké váltak. Ezt javasolom a mai fiataloknak is.

- Vessünk egy pillantást a mai MOL Ligára!

- Napjainkra nagyon sokat fejlődött, és ez nemcsak a külföldi, hanem a magyar játékosoknak és az edzőknek is köszönhető. Egy olyan fejlődés kezdődött el, amit annak idején mi a csíkszeredaiakkal és Azari Zsolttal kezdtünk el. A célunk az volt, hogy felpörgessük a fejlődést. Jelenleg nagyon felgyorsultak az események, jó irányba tartunk, ezen az úton kell továbbhaladnunk.

- Miként tetszett a gyerek világbajnokság?

- Tökéletesen! Az apró részletektől kezdve az egész lebonyolítást illetően minden a helyén volt. Az, hogy mindenféle kis településről érkezett játékosok a világ legnagyobb nemzeteinek mezében játszhatnak, ez a gyerekeknek hihetetlenül nagy élmény! Közöttük egy szempillantás alatt kialakult barátság számomra teljesen természetes. Én is ebben nevelkedtem. Annak idején mindig a Fradi és az Újpest volt a nagy ellenség - a jégen. Amikor lejöttünk, mindannyian barátokká váltunk. Innét kell elkezdeni, hogy ne ellenségek, hanem ellenfelei legyünk egymásnak.